Az első lépés – a megfelelő tervezés

Mielőtt áttekintenénk, hogy milyen lehetőségeink vannak, milyen típusú építkezési módokat választhatunk, nézzük meg, hogy milyen szempontokat érdemes figyelembe venni a tervezés során.

• Egy felújítás vagy építkezés során figyelembe vett ökológiai szempontok segítségével nem csak a környezetünknek tehetünk jót, hanem saját egészségünknek is. Figyeljünk oda, hogy milyen beltéri anyagokkal vesszük magunkat körül! Az oldószeres műanyag, a műgyanta, ragasztók, pácok, lakkok, festékek, egyes hőszigetelő anyagok és műanyagok is párologtathatnak ki magukból egészségre káros anyagokat.
• A terület, a ház fekvésének megválasztása is nagyon lényeges, hiszen a megfelelő tájolással kevesebb fűtésre és hűtésre lesz szükségünk, ami elemi kérdés, ha a fosszilis energiafelhasználásunkat akarjuk csökkenteni.
• Az épület, lakás tájolása kulcsfontosságú a világítás megtervezése szempontjából is. Ha az ablakok elhelyezése követi a Nap útját, akkor csökkenthetjük azt az időszakot, amikor mesterséges megvilágításra lesz szükségünk.
• A terület vízviszonyainak megfigyelésével és figyelembe vételével elérhetjük, hogy elegendő legyen a talajpára ellen szigetelnünk, amivel szintén sok energiát és anyagot spórolhatunk meg.

Környezetkímélő építkezés

A környezetkímélő vagy természetes építkezés során arra törekszünk, hogy a kellemes belső környezetet a lehető legkisebb környezeti áron érjük el. Ezért fókuszában az energiatudatosság áll, amely jelenti mind a beépített energiát, mind a fenntartás során felhasznált energiát. Ezzel szemben az ökoház nem csak energiatudatos, hanem maximálisan újrahasznosítható alapanyagokból is épül. Ilyen például a föld, a vályog, a szalma, a tégla, a kő vagy a fa. Egy átlagos építkezés során ugyanis nem csak az okoz nagy problémát, hogy a különböző építőanyagokat milyen messziről szállítják, hogy milyen nagy energiafogyasztású gépek kellenek a felépítésükhöz vagy hogy az alapanyagok legyártása mennyire környezetterhelő, hanem az is, hogy egy-egy ház lebontása után mennyi nehezen kezelhető hulladék marad. Sok száz évig le nem bomló műanyag nyílászárók, mérgező, rákkeltő veszélyes anyagok, mint az azbeszt, ami régebbi házakon használt palatetőkben található meg. De ott van például az üveg, amely bár nem bomlik le, de újrahasznosítható. Viszont a legtöbb bontás során nem figyelnek a különgyűjtésére, pedig akár 20-30% energiamegtakarítást is elérhetnék a gyártási folyamatba való visszaforgatásával. Másik példa, hogy számos nem megújuló fém is a hulladéktelepeken végzi a bontás után, mint az acél, a réz vagy az alumínium, mert különgyűjtésük nagyon körülményes lenne.

Milyen típusú környezetkímélő épületek léteznek?

A természetes építkezés számos válfajt tud magáénak, ezek mind nagyon hasonlítanak egymásra, de mégis különböznek – leginkább abban, hogy mire helyezik a hangsúlyt.

Ökoház

Tehát az ökoház kizárólag természetes vagy újrahasznosítható, lehetőleg a közelben előforduló anyagokból épül és lehetőleg megújuló energiából fedezik a benne lakók az energiaszükségleteiket. Gyűjtik az esővizet, környezetkímélő szennyvíz-kezelési megoldásokat alkalmaznak. Gyakran a környezetbe simul az által, hogy egyes részeit föld borítja.

Bioház

A bioházak fókuszában alapvetően az egészséges belső tér áll. Kerülik a műanyagok használatát, a fémeket és a vasbeton födémet. Általában hagyományos kályhákkal fűtenek, nem használnak szintetikus anyagokat tartalmazó lakkokat, festékeket.

Földház

Teljesen vagy részben föld fedi. Helyben kitermelt anyagból építik, ezért a beépített energia minimális. Mivel a föld-kapcsolat folyamatos, a ház belső hőmérséklete követi a talaj hőmérsékletének alakulását.

Vályogház, szupervályog

A vályogházak épülhetnek vályogtéglából, melyek földből és valamilyen növényi adalékból állnak. Vályogból készítenek vertfalat és favázas vályogházakat is. Hátránya, hogy érzékeny a vízre, de hőtartása kiemelkedő. A szupervályog egy földzsák-építési módszer, amelyet egy Nader Khalili nevű építész talált ki az elmúlt száz évben. Egymásra rétegzett, vályoggal megtöltött vászonzsákokat használ, így hoz létre egy tömör, szilárd szerkezetet. Általában méhkaptár alakú, íves, kupolás épületet kapunk. Környezetkímélő voltát az adja, hogy alapanyagai közelről beszerezhetőek, kevés vagy semennyi fa és beton használatát igényli, valamint a falak vastagsága, hőtömege a hűtés-fűtés energiafelhasználását is csökkenti. Mind a hagyományos vályogszerkezetek esetében, mind a szupervályognál a falak nappal lassan melegszenek fel, így bent kellemes hőmérséklet marad sokáig. Az éjszaka során viszont a hőt fokozatosan kibocsátják, ezzel melegítve a levegőt, kellemes hőérzetet biztosítva.

Szalmabálaház

A szalma a gabonatermesztés melléktermékeként szinte mindenhol helyben elérhető, így nem kell szállítani, sőt a gabona növekedése során szén-dioxidot köt meg. Hőszigetelőképessége felveszi a modernnek és korszerűnek tartott szigetelőanyagokkal a versenyt. A félelmekkel ellentétben tűz és rágcsálóbiztosra építhető.

Rönk- és gerendaház

A fa teherbírása nagyon kedvező, jó hőszigetelő képességű, “lélegző” anyag, hosszú élettartamú, karbantartása egyszerű. Bármilyen fűtési rendszerrel kombinálható, a gépészeti munkák egyszerűek, más építési technológiákkal kombinálható. Hátránya, hogy a kialakítást követően nehéz alakítani a tereken, tűzveszélyes lehet és hatóságilag kötelezhetőek a tulajdonosok tartósítószeres impregnálásra.

Könnyűszerkezetes ház

Paneles vagy vázas építési rendszer, amelynél a faváz elemeit előre leszabják, a nyílászárókat is beépítik ill. beépíthetik. A vázas rendszerek szerkezetét a helyszínen szerelik össze, amelyre felrögzítik a rétegeket. Szigetelés gyanánt üveg- vagy kőzetgyapotot használnak. Hátránya, hogy gyenge a hőtartása, berendezéskor csak speciális elemekkel rögzíthetőek polcok, képek, egyebek.

Autonóm ház, avagy önellátó ház

Maga termeli meg az áramigényét – napelemekkel, szélkerékkel vagy vízkerékkel. Hőigényét szintén napenergiával, biomasszával vagy földhővel fedezi. Lakói ivóvíz igényét kútból, használati vizét esővízből, szürke vízből nyeri. A szennyvíztisztítás természetközeli eszközökkel tisztítja és juttatja vissza a környezetbe. Például gyökérzónás tisztító rendszerrel. Lakói csak újrahasznosítható vagy komposztálható hulladékot termelnek. Építőanyagai, akár csak az ökoházak esetében, természetesek és újrahasznosíthatóak.

Passzívház

Szinte egyáltalán nincs szüksége fűtésre, a kellemes hőmérséklethez elég a bejutó napsugárzás, illetve a bent élők és az elektromos berendezések által termelt hő. Ha mégis szükség lenne rá, legfeljebb kiegészítő fűtést igényel. (Ilyen például a hősugárzó vagy a padlófűtés.) Jó a hőszigetelése, hatékony a napvédelme, friss levegőről ventilátorok gondoskodnak. Az áramigényeket napelemmel fedezik, míg a napkollektorok a meleg víz előállításáért felelnek.

Összegzés

Ahogy láttuk a természetes építkezés egy gyűjtő fogalom, számos válfaja létezik. Jó, ha ismerjük ezeket, de nem az a lényeg, hogy elköteleződjünk egyik vagy másik mellett. Az a fontos, hogy alaposan ismerjük meg a helyet, ahová költözni tervezünk és válasszunk alaposan építőanyagokat. Gondoljunk arra – még ha fájó is, hogy egyszer talán már nem fog állni ez a ház és nem mindegy, hogy a természet könnyen vissza tudja-e fogadni azt, amiből épült vagy sem.

The post Természetes építkezés – Milyen lehetőségeink vannak? appeared first on Julka Webshop.