Miért van rá szükség?

Ma már talán a legtöbben hallottunk az óceánokban felgyűlt óriási szemétszigetekről, amelyek nagyrészt az UV, a tengervíz és a mechanikai hatások miatt felaprózódott mikroműanyagokból állnak. Ezek a hulladékszigetek egyrészt veszélyesek az óceánok élővilágára, sőt, a táplálékláncon keresztül más élőlényekre – akár az emberre is. Nyilvánvalóan nem végzi minden hulladék az óceánokban, ugyanakkor a hulladéklerakókban vagy hulladékégetőkben sincs sokkal jobb helyen. A hulladéklerakókban anaerob vagyis oxigénmentes körülmények uralkodnak, ami miatt a hulladékok nagyon nehezen bomlanak le és ha egyáltalán megteszik, akkor is metán szabadul fel közben, amely a szén-dioxidnál is erősebb üvegházhatású gáz. A hulladékégetőkben ugyan teljesen megsemmisül a szemetünk, de az égés, mint rendesen, itt is szén-dioxid kibocsátással jár, amely fokozza az üvegházhatást a légkörben és hozzájárul a klímaváltozás kialakulásához. Azt hiszem már önmagukban a fenti érvek is legitimmé teszik a hulladékcsökkentő (zero waste) törekvéseket, de arról sem szabad megfeledkezni, hogy a tárgyaink legyártása milyen terheket ró a környezetünkre. A gyártási folyamat általában önmagában is rengeteg fosszilis energiahordozó elégetését jelenti, de a gyártáshoz használt gépeket is le kell ám gyártani! Nem beszélve arról, hogy a gyártás helyéről mennyit szállítják egyik logisztikai pontról a másikra, míg eljut a felhasználóhoz… A szállítás során pedig folyamatosan pörög az elfogyasztott üzemanyagot mutató számláló mutatója…

De én szelektíven gyűjtöm a hulladékot!

Régóta tudjuk, hogy a szelektív hulladékgyűjtés nem elégséges megoldása a problémának. Erről már ITT írtunk. A teljes hulladékmentes élet nem kivitelezhető, bármilyen jól is hangzik a zero waste, nem fogjuk tudni elérni – sem egyéni sem társadalmi szinten. Ezért tehát mindig lesz létjogosultsága az újrahasznosításnak, de törekednünk kell arra, hogy ezt is minimálisra csökkentsük. Miért? Az újrahasznosítás maga is energiaigényes folyamat. És igen, az energia manapság sajnos nagyrészt kőolajat, földgázt, kőszenet jelent, amit ha elégetünk nem csak különféle egészségre káros anyagok jutnak a légkörbe, hanem szén-dioxid is. A szén-dioxid, pedig fokozza az üvegházhatást, amely fokozza a globális felmelegedést, amely súlyos időjárási anomáliákhoz, hőséghez, vízhiányhoz, romló életfeltételekhez vezet. Ráadásul a szelektív hulladék újrahasznosítása általában nem helyben történik, tehát el kell szállítani (sokszor a világ másik felére), ami megint csak rengeteg káros kibocsátást jelent.

Tovább is van…

De sajnos ez még mindig nem elég, a következő probléma az, hogy az újrahasznosított anyagok általában rosszabb minőségűek, mint az eredeti nyersanyag, hamarabb tönkre mennek és szeméttelepeken kötnek ki, illetve általában többször nem is újrahasznosíthatók – vagy a leromlott minőségük miatt, vagy azért mert olyan termékekben használják fel őket, amikben nehéz más anyagoktól elválasztani őket. Ez utóbbira talán legjobb példát a polárpulóverek jelentik.

Hogy kezdj bele?

1. Gondolkozz! Mikor vásárolnál valamit, gondold át: tényleg szükséged van rá? Nincs otthon valamid, amivel helyettesíteni tudnád? Rendszeresen használni fogod? Nem tudod kölcsönkérni? Bérelni? Javítható? Ha ezek után is úgy érzed, tényleg szükséged van a termékre, keress olyat, ami minél több funkcióval rendelkezik, minőségi, javítható darab.

2. Nézz körül otthon!

Mindenkinél lapulnak üres befőttesüvegek, ételhordó/-tároló dobozok, használaton kívüli vászonzsákok, kiürült fagyis dobozok. Keresd elő ezeket és kezd el használni a bevásárlásaid során. Kérd a hentesnél a saját dobozodba a húst, vigyél kiürült szörpös üveget a tejautomatához, kérd a piacon a saját tárolódba a tejfölt, vásárolj zöldségeket és gyümölcsöket a saját szatyraidba.

3. Sokat segít, ha piacra vagy csomagolásmentes boltba jársz.

Sok szupermarket is elfogadja, sőt, támogatja a vásárlói környezettudatos törekvéseit, de ha piacra mész vásárolni kicsit könnyebb dolgod lesz, ugyanis több dolog kapható kimérősen, mint a boltokban. Ráadásul a termelői piacokon a vásárlásoddal a helyi kis gazdálkodókat támogathatod, ami segít a tőkekoncentráció csökkentésében is. Ma már országszerte vannak olyan üzletek, amelyek kimondottan figyelnek arra, hogy csomagolás-mentesen értékesítsenek – lehetőleg helyi, bio, szezonális termékeket. Ha van a közeledben ilyen, érdemes lehet felkeresned.

4. Mondj nemet az egyszer használatos műanyagokra!

Sok olyan eldobható, egyszer használatos műanyag van, amit viszonylag egyszerű kiküszöbölni. Vigyél magaddal kulacsot mindenhová, legyen egy kis saját kávésbögréd, de egy evőeszközkészlet is könnyen elfér még egy női táskában is.

5. Haladj fokozatosan!

Ha a fönti dolgok már egész jól mennek, akkor szép lassan elkezdhetsz szintet lépni és a zero waste egyéb területein is változtatásokat eszközölni. A konyha és a fürdőszoba is olyan terület, ahol érdemes lecserélni bizonyos tárgyakat alternatív lehetőségekre, ilyen a mosogatószivacs vagy a fogkefe. Ahogy belejössz, az intim higiénia, az utazás, a gyermek nevelés területén is számos lehetőséged lesz változtatni – például menstruációs kehelyre vagy mosható pelenkára válthatsz. Ha mindent hirtelen és azonnal akarsz másképp csinálni, az fölösleges frusztrációkhoz vezethet, mert időbe telik, amíg átáll az ember és megtalálja a lehetőségeit. Haladj fokozatosan, de folyamatosan!

Egy utolsó jó tanács!

Ahogy fentebb is írtam a zero waste egy ideális cél, senkinek sem sikerül ténylegesen nulla hulladékot termelnie. Ne nyomasszon, ha valamit nem tudsz megoldani, de törekedj rá, hogy amit igen, azt csináld is jól! Néha kell kompromisszumot kötni, de amit tudunk, azt tegyük meg!

The post Zero waste start – Hogyan kezdj hulladékcsökkentő életmódba? appeared first on Julka Webshop.