Közösségi gazdaság avagy sharing economy – mi is ez?

Biztos veletek is előfordult már, hogy hónapokig elő se vettétek a … mit is? A fúrót, a turmixgépet, a melegszendvics sütőt, a grillkészletet, a könyves szekrény felső két-három polcán sorakozó könyveiteket, a több tucat társasjátékotok felét… sorolhatnám. De az is gyakran megesik, hogy pont egy tojással kellene több a piskótába, mint amennyi otthon van, úgyhogy nem lesz süti, pedig a szomszéd néni lehet, hogy szívesen adna. Vagy jártatok már úgy, hogy Pestről Bajára kellett mennetek és egész úton egyedül ültetek az autóban? Valószínűleg éppen akkor még két-három ember a vonaton zötyögött ugyan oda. Miért ne mehettetek volna együtt? Ilyen és ehhez hasonló helyzetekre kínál megoldást a közösségi gazdaság.

Mindannyiunknak van valamije, amit kölcsönadhat másoknak…

Közösségi gazdaság 

A közösségi gazdaság tulajdonképpen azt jelenti, hogy megosztjuk egymással azt, amink van, annak érdekében, hogy csökkentsük az ökológiai lábnyomunk. Ennek lehet több útja is: megosztás, cserebere, kölcsönzés. És hogy miért van erre szükség?

A hulladék elkerülése

Sokszor megtörténik, hogy bizonyos tárgyaink számunkra már hulladékká, feleslegessé válnak, ám jó állapotúak, használhatóak, másoknak talán hasznára lehetnének. Tipikusan ilyenek az apró “home-decor” tárgyak, gyerekruhák, -cipők, hiszen amilyen gyorsan a kicsik felcseperednek, sokszor “átnőnek” méreteket. Alig használnak egy szandit, máris nagyobb kell nekik. De konyhai és egyéb elektronikai eszközök is gyakran jutnak arra a sorsa, hogy porosodnak egy ideig a szekrényben, aztán megunjuk és kidobjuk őket. Ha ilyenkor elvisszük ezeket egy adományboltba vagy megosztjuk egy cserebere csoportban, ahol gazdára találhatnak, máris rengeteg nehezen lebomló vagy akár veszélyes hulladéktól óvtuk meg a Földet!

Nem kell legyártani

Ha ketten használunk egy fúrót, akkor kettő helyett elég egy fúrót legyártani. Ha mondjuk öt család osztozik rajta egy társasházban, akkor máris néggyel kevesebb fúrót gyártottunk le! De persze, ugyanez igaz minden más tárgyunkra is. És talán ez legnagyobb előnye a tárgyaink megosztásának. Az, hogy nem kell legyártani őket, ugyanis általában a gyártás nagyobb környezetterheléssel jár, mint maga a használat. Gondoljunk csak bele! Az alapanyagokat elő kell állítani, amihez nyersanyag kell, ezt ki kell nyerni valahonnan, amihez gépek kellenek, amiket szintén le kell gyártani és szintén működtetni kell. Ehhez energiára van szükség, amit általában valamilyen fosszilis energiahordozó elégetéséből nyerünk. Az alapanyagokat át kell alakítani, fel kell dolgozni, a kész terméket csomagolni kell, majd raktározni, végül pedig szállítással eljuttatni a felhasználási helyére. Ez pedig sokszor a világ másik végén van…

A gyártás helye sem mindegy

…hiszen a távol keleti országokban általában sokkal lazábbak a környezetvédelmi előírások és sokkal olcsóbb a munkaerő. Ezt pedig a legtöbb nagy gyártó előszeretettel kihasználja. Ha az általunk megvásárolni kívánt termék származási helye pl. Kína vagy Thaiföld, majdhogynem teljesen biztosak lehetünk benne, hogy a termék előállítói nem voltak tisztességesen megfizetve, valamint a gyártás során sokkal kevesebb és kevésbé szigorú szabályt kellett betartani a cégnek, Földünk megóvása érdekében.
(Erre a julka.hu-n kapható termékek beszerzésénél is odafigyelünk.)

Magyarországi példák, avagy mit tehetünk mi?

2017. márciusában jött létre a Sharing Economy Szövetség, amelynek célja, hogy segítse Magyarországon a közösségi gazdaság fejlődését. Ők egyesítenek több olyan szuper kezdeményezést, amelyek segíthetnek abban, hogy tárgyainkat jobban kihasználjuk, csökkentsük a fölöslegesen legyártott termékek számát, mérsékeljük ökológiai lábnyomunkat és erőforrás-felhasználásunkat.

Nulladik lépés: a bizalom

A leggyakoribb ellenérzéseket a tárgymegosztással szemben a bizalmatlanság szüli. Hogyan is adhatnám bármely nagyobb értékű, féltett tárgyamat oda egy idegennek? Hogyan lehetek biztos benne, hogy visszakapom? Hogy nem esik semmi baja? Azt hiszem, hogy a bizalmatlanságunk leküzdésének legjobb módja, ha megismerjük egymást. Ebben segítségünkre lehet a Miutcánk névre hallgató kezdeményezés, amely segít összekapcsolni az online térben az egy környéken lakókat, hogy aztán ők a valóságban is összekapcsolódhassanak. Szervezni egy kötetlen grillezést a társasház udvarára vagy egy pikniket valamelyik közeli parkba nem nagy elköteleződés, de lehetőséget ad, hogy ne csak a lakógyűlésen találkozz a szomszédaiddal. Természetesen kertes házban lakók is kezdeményezhetnek hasonlót, megpróbálhatják szorosabbra fűzni a viszonyt az utcájukban, településükön élőkkel.
De nem csak a beszélgetés, evés-ivás, hanem a közös munka is jó kapcsolatépítő. Szervezzetek szemétszedést vagy gereblyézzétek össze az avart a játszótéren. Meglátjátok, jó móka lesz!

Ha már meg van a bizalom…

…jöhet a cserebere! Szervezhettek ruhacserét, vagy csinálhattok egy Facebook csoportot, ahol segítséget kérhettek egymástól szükség esetén, de akár arra is jó lehet, hogy megbeszéljétek egymással a környéket illető fontosabb ügyeket. A közösségi gazdaságot élénkíthetitek javító műhely vagy újrahasznosító workshopok szervezésével.

Ha kénytelen vagy autóba ülni…

…telekocsizz! Az Oszkár remek lehetőséget ad arra, hogy összeszervezd magad másokkal, akik épp oda tartanak, ahová te, de a kollégáiddal is megbeszélhetitek, hogy melyik nap ki kit vesz fel munkába menet.  A saját költségeidet is csökkentheted azzal, hogy megosztoztok az útiköltségen, de a környezetterheléseteket is tovább csökkenthetitek ezzel. Kevesebb autó lesz az utakon, kevesebb lesz a kipufogott szén-dioxid és egyéb szennyező anyag, ami nem csak az emberi egészségre nézve előnyös: az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése nagyon fontos lenne a globális felmelegedés megállításához. Ha kevesebben ülnek autóba, kisebb lesz a forgalom, csökken a dugók száma és mérete, ami – valljuk be – szintén javítaná az életminőségünket.

Azzal, hogy többen ülünk az autóban nem csak kellemes útitársakat nyerünk, hanem az ökolábnyomunk is csökken

Kölcsönözz!

Nem mindig akad a szomszédságban éppen minden, amire szükségünk van. De érdemes végiggondolnunk: hányszor lesz szükségünk az adott tárgyra? Milyen rendszerességgel használnánk? Van értelme megvásárolnunk vagy kölcsönözhetjük is? Ilyen lehet az esküvői vagy más alkalmi ruha, bizonyos kertészeti gépek – például az ágdaráló -, de akár az autó is. A Vedd bérbe segítségével irodai eszközöktől kezdve szépségápolási termékeken át háztartási felszerelésekig mindent megtalálsz.

Közösségi javítóműhelyek

Vannak olyan megoldások, amikor nem csak használhatsz, kölcsönbe kapsz egy eszközt, hanem szaktudást is kérhetsz mellé. Ezek a közösségi javítóműhelyek általában önkéntes alapon működnek és az a lényegük, hogy nem csak, hogy minden szerszámot megtalálsz ott, ami – például – a bringád megjavításához kell, hanem a nyitvatartási időben olyan önkéntesek is ott vannak, akik tudnak segíteni neked kicserélni a kereket vagy felszerelni a lámpát. Hasonló szellemben működnek a közösségi varrodák is, amelyből Budapesten is működik már egy.

Közösségi irodák

Sokszor megtörténik, hogy start-up vállalkozásoknak, kisebb cégeknek nem éri meg önálló irodát fenntartani. Illetve vannak szabadúszók, akik nem szeretnek otthon, egyedül dolgozni, inspirálóan hat rájuk, ha társaságban vannak. Az ő számukra remek lehetőséget nyújtanak a közösségi irodák, ahol több cég, kisvállalkozó, szabadúszó osztozik az iroda üzemeltetésének költségein, a konyhában és egyéb közösségi terekben összefuthat más emberekkel, mikor szusszan egy kicsit, de nyugalmas szobák is akadnak, ha valaki tárgyalna vagy elmélyülten szeretne dolgozni. Magyarországon is működik már nem egy ilyen, a Sharinc Economy Szövetség honlapján is találtok jó néhányat.

És még sorolhatnánk

Számtalan jó kezdeményezést találunk már hazánkban is arra, hogy megosztozhassunk másokkal a tárgyainkat, beindulóban van a közösségi finanszírozás intézménye, de a világban még számos egyéb jó példa akad. Egész “extrém” esetek is léteznek, mint a co-hausing. Azon túl, hogy a tárgyaink közös használatával radikálisan csökkenthetjük az ökológiai lábnyomunkat, számos más pozitív vonatkozásai is van annak, ha elkezdünk a környékünkön élőkhöz kapcsolódni. A közösségi lét iránti vágy a legtöbbünkben megvan, jobb barátságos ismerősök között élni, mint morcos idegenek mellett. Jó érzés megosztani egymással a tapasztalatainkat, kérdéseinket, tudni, hogy számíthatunk egymásra, még ha nem is leszünk bensőséges barátok.
Azt is tudom azonban, hogy nem könnyű meglépni néha bizonyos lépéseket és kapcsolódni addig ismeretlen emberekhez. Kezdjük kicsiben! Kezdjük egy köszönéssel, egy-két kedves szóval. Ha pedig valamire szükségünk van, jusson eszünkbe, hogy nem csak megvásárolhatjuk, hanem kölcsön is kérhetünk, bérelhetünk is tárgyakat.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Értesítést kérek, ha a termék elérhető. Emailt küldünk, amit ismét elérhető a termék.
Email Az email címed sosem adjuk ki harmadik félnek!