Megoldás-e az újrahasznosítás?

Körülbelül két és fél évvel ezelőtt, mikor első szárnypróbálgatásaimat tettem a hulladékmentesség terén, hamar találkoztam én is Bea Johnson példájával, ami nagyon motiváló volt a kezdeti lépésekhez és sok új információval gazdagított. Egyszer egy előadását hallgattam, amit a münsteri TEDx-en tartott. Így kezdte: “Tegye fel a kezét, aki úgy gondolja, hogy többet kéne újrahasznosítanunk!” Miután a teremben szinte mindenki feltette a kezét, így folytatta: “Nos, én nem. A kérdésem egy trükk volt.” De miért? Miért mondja a hulladékmentesség legnagyobb úttörője, hogy az újrahasznosítás nem elég? Nézzük csak.

Energia, energia, energia

Az újrahasznosítás rengeteg energia. Méghozzá fosszilis energia. Hiszen az újrahasznosító központokat fel kell építeni, a gépeket üzemeltetni kell, a keletkező hulladékot el kell szállítani ezekbe az újrahasznosító központokba, amik rendszerint nem a centrum, hanem a perifériás országokban találhatók, így sok száz, ha nem sok ezer kilométert utazik a hulladékunk, amíg hasznosításra nem kerül. Ennél még valószínűleg az is kisebb környezetterhelést jelentene, ha helyben elégetnénk, ami azért elég rosszul hangzik, valljuk be.
Szóval mire a hulladékunkból újra nyersanyag lesz, abból pedig használati tárgy, rengeteg fosszilis energiahordozót eltüzelünk. Ez pedig szén-dioxid és egyéb szennyező anyagok kibocsátásával jár. Ennek egészségügyi kockázatai épp úgy vannak, mint ahogy a klímaváltozást is fokozza.

A fosszilis energiahordozók égetése légszennyezést okoz

Downcycling, avagy hulladékból hulladékot

Egyre elterjedtebb kifejezés a “recycling” (azaz újrahasznosítás) helyett a “downcycling”, amelyre sajnos nincs igazán jó magyar szavunk, pedig nagyon kifejezi a probléma velejét. Értékcsökkentő újrahasznosításnak szokták fordítani, ami azt jelenti, hogy az újrahasznosítási folyamat során olyan új terméket állítanak elő, amelyet vagy nem tudnak majd még egyszer és még egyszer újrahasznosítani, vagy sokkal silányabb minőségű lesz és végül ugyanúgy a szemétégetőben vagy a hulladéklerakóban végzi. Például PET palackból polár pulóver készül, ami nagyon jól melegen tart, de mikor kidobnád, a műanyaggal kevert pamutot már nem lehet újrahasznosítani. Másik példa, hogy sokszor az újrahasznosított műanyagból készült tárgyak gyorsabban elkopnak, eltörnek, elhasználódnak, gyorsabban visszakerülnek az újrahasznosítási folyamatba (ha egyáltalán), ami még több energiát és környezetterhelést jelent.

Minden újrahasznosítható?

Szintén nagy probléma, hogy nem minden újrahasznosítható. Bár a lakosság jó szándékkal mindent, amit műanyagnak vél, elhelyezi a szelektív hulladékgyűjtőkben, a hulladékfeldolgozókban kénytelenek átválogatni többször is a szemetünket, ugyanis sok minden, amit mi műanyagnak vagy papírnak vélünk, valójában nem az és nem hasznosítható újra. A leggyakoribb példa a csokis papír, az ételmaradványokkal szennyezett, zsíros papírcsomagolások, a nejlonharisnya, CD-lemez és a hungarocell. Tehát az újrahasznosítás lehetőségei is limitáltak, nem tudunk mindent másodlagos nyersanyaggá alakítani.

Nem minden típusú műanyag és papír hasznosítható újra, de a PET palackok igen

Magyarországi kitekintés

Mi magyarok, a háztartási hulladék mindössze 17%-át gyűjtjük szelektíven, amivel messze elmaradunk a skandinávoktól, akiknél ez a szám 80-90%.
Viszont a hulladék feldolgozásának egy része helyben zajlik, amiről itt láthattok egy kis videót is.

Mit tehetünk mi?

A hulladék csökkentése a legjobb megoldás

Felmerül a kérdés, hogy ha az újrahasznosításban rejlő potenciál limitált és a folyamat maga pedig szennyezi a környezetet, akkor mégis mit lehet tenni? A válasz nagyon egyszerű: termeljünk kevesebb szemetet! Ez talán nem tűnik egyszerűnek, pedig egy ki odafigyeléssel és a szokásaink megváltoztatásával nagyon hamar látványos eredményeket érhetünk el. Remek alkalom a gyakorlásra, a Műanyagmentes Július kihívás, amihez mi is megosztunk veletek néhány tippet a Facebookon és az Instagrammon is, de a honlapot böngészve is sok tippet találtok.
Természetesen minden próbálkozásunk ellenére fogunk termelni műanyag, üveg és papír szemetet is, nagyon fontos, hogy ezeket viszont gyűjtsük szelektíven, hiszen azért az újrahasznosítás által legalább a körforgásban marad az anyag és nem kell az előállítására erőforrásokat fordítanunk.

Doró

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Értesítést kérek, ha a termék elérhető. Emailt küldünk, amit ismét elérhető a termék.
Email Az email címed sosem adjuk ki harmadik félnek!