Mi az a talaj?

A talaj a földkéreg legkülső, laza, termékeny rétege. A csodálatossága azonban ott kezdődik, hogy nem csak nagyon apró, icike-picike kőzetdarabokból áll, hanem szerves anyagból, mégpedig humuszból. A humusz pedig olyan csoda, amit még nem értünk teljesen. Nincs rá kémiai képlet, nem tudjuk a pontos összetételét. Annyit tudunk mondani róla, hogy “sötét színű elegy”. Azt azonban tudjuk róla: nélküle nagy bajban lennénk. Na, jó, azért még tudunk róla egyet s mást, például azt, hogy a talajba került szerves anyagból keletkezik, rengeteg élőlény segítségével. Ott vannak először is a giliszták és egyéb nagyobb testű lebontók, akik nagy falatokat harapnak ki a földfelszínre kerülő növényi maradványokból, megemésztik, majd kikakilják őket. Közben a víz is sok fontos anyagot mos ki a növényi maradványokból a talajba. Aztán jönnek a mikroorganizmusok, gombák és bacilusok, és ők kezdenek dolgozni a megemésztett és kikakilt, valamint az ott maradt növényeken. Persze mindenféle bonyolult folyamat is történik, oxidáció, hidrolízis és számtalan kémiai reakció. Ennek a végeredménye lesz a föld, amin állunk.

Tudtad, hogy a lehulló falevelek nem csak a szárazföldön hasznosulnak, hanem a vizekbe (patakokba, folyókba) kerülve az abban élő mikroorganizmusoknak is szénforrást és energiát biztosítanak?

Miért olyan fontos?

A talaj ásványi része épp úgy nélkülözhetetlen tápanyagokat biztosít a benne élő növények számára, mint a humusz. De a humusz nem csak tápanyagok biztosít, hanem javítja a talaj szerkezetét, így könnyebben tudnak nőni benne a növények, valamint a levegő-, víz- és hő-háztartására is jó hatással van, ami szintén segíti a növények fejlődését. A növények pedig, amik benne élnek számtalan ún. ökoszisztéma-szolgáltatást nyújtanak nekünk, ami nélkül nehezen boldogulnánk. Megkötik a szén-dioxidot és oxigénné alakítják, párologtatnak, árnyékolnak, élelemmel látnak el bennünket, megfogják a szelet, élőhelyet biztosítanak számunkra és szebbé teszik a világunkat. Talaj nélkül viszont nem lennének növények sem.

Talaj – növény kapcsolat

Van még valami, amit nagyon fontosnak tartok elmesélni. A növények sokat köszönhetnek a talajnak: élőhelyet, amiben nőhetnek, tápanyagokat, vizet, levegőt, ami szintén megbújik a talajrészecskék között. Azonban a növények is sok mindent adnak a talajnak. Gyökereikkel sűrűn átjárnák a talaj felszínét, ami megfogja a talajrészecskéket, a lehulló levek, elszáradt növényi részek takarják a talajt, így a szél és a lezúduló csapadék nem tudja elhordani azt. Majd miután elpusztulnak, a lebontó állatkák segítségével ők maguk is talajjá, humusszá alakulnak. Számomra olyan megható, ahogy a természetben minden mindennel összefügg és együtt-él. Szó szerint. Csak együtt tudnak élni. Nincs egyik a másik nélkül. Persze, versengenek is egymással az élőlények, de mégis… Egy hálózatot alkotnak, ahol mindenki mindenkivel össze van kötve. És ennek a hálónak mi is a részei vagyunk.

A titkos összetevők 

A folyamatban hatalmas szerepe van a lebontó szervezeteknek a gilisztáktól kezdve a mikroorganizmusokig mindenkinek. A talaj ugyanis rengeteg élőlények ad otthont a növényeken túl is.

1 gramm talajban több milliárd mikroba él! Hát nem csodálatos!?

Ezek a mikrobák és egyéb talajlakó állatok számtalan funkciót töltenek be, de én most csak egyet emelnék ki. Az egyik legszebb kapcsolat szerintem a talaj mikrobái és a növények között van. Köztudott, hogy a növények a fotoszintézis során cukrokat állítanak elő, ebből építik fel saját testüket. Azonban azt kevesen tudjuk, hogy a gyökerük környékén élő milliárdnyi ki mikrobának is juttatnak belőle, akik a növényektől kapott cukrot, azaz energiát, arra fordítják, hogy egészséges talajt építsenek.

A talaj rengeteg szenet tárol

A bioszférában öt nagy szén tározót találunk: a növényeket, az óceánokat, a fosszilis energiahordozókat, a légkört és a talajt. A talaj azonban nem csak a humuszban tárol rengeteg szenet, hanem a növényi és állati légzésnek köszönhetően a szén-dioxid koncentráció is jelentős a talaj pórusaiban, azaz a szilárd részecskék közötti résekben. Így tehát, amikor a talajt pusztítjuk, nem csak hogy azt a közeget romboljuk, amiben a élelmünk terem, ezzel csökkentve a mennyiséget és rontva a minőséget, amit egységnyi területen megtermeszthetünk, hanem rengeteg szén-dioxidot is juttatunk a levegőbe, így fokozva az üvegházhatást.

Hogyan romboljuk a talajt?

A talaj rombolását más néven eróziónak nevezzük és három fő oka lehet. A víz, a szél és a mezőgazdasági művelés. De hát a víz és a szél természetes nem? De igen, az egész erózió természetes folyamat, de a mértéke nagyon nem mindegy és jelenleg túlságosan is nagy ütemben zajlanak ezek a folyamatok. Azzal, hogy irtjuk az erdőket, felszántjuk a gyepeket, megszüntetjük azt a természetes növénytakarót, ami korábban megóvta a talajt, nagy mértékben segítjük elő a talaj pusztulását. Nézzük a harmadik tényezőt! Most biztos az jár a fejetekben, hogy “A mezőgazdasági művelésre szükségünk van! Nem hagyhatjuk abba!” Természetesen szükségünk van a mezőgazdaságra, de itt sem mindegy, hogy hogyan csináljuk. Számtalan módszer létezik, amivel óvhatjuk a talajainkat a kiskertjeinkben épp úgy, ahogy a szántóföldön. Ilyen például a mulcsolás, a direktvetés, a takarónövények alkalmazása, a forgatás nélküli talajművelő eszközök használata.

Mit tehetsz te?

Azt gondolnánk, hogy ez egy olyan probléma, amire mi, átlag emberek nem tudunk hatással lenni. Pedig dehogynem! Lássuk csak, hogyan!

1. Kerüld azokat a termékeket, amik olyan összetevőket tartalmaznak, amelyeket esőerdők helyén, távoli országokban termesztenek! Kerül a pálmaolajat, a kókuszolajat, a shea-vajat, kerüljön csak ritkán, ünnepekkor banán, narancs, citrom az asztalra, hiszen ezeket is sokszor olyan ültetvényeken termesztik, amelyek helyén egykor erdők nőttek vagy sztyeppék virultak!
2. Vásárolj szelíd mezőgazdálkodásból származó termékeket! Keresd azokat a kistermelőket, akikről tudod, nem esőerdők helyén termesztett szóján nevelik fel az állataikat, akik talajmegújító mezőgazdálkodást folytatnak, szántóföldön vagy legelőn vagy akár is-is.
3. Ha kertészkedsz otthon, felejtsd el a feketére kapált sorközöket! Mulcsolj, takard a talajt, sose hagy üresen! Óvd, szeresd!
4. Komposztálj!

És ami a legfontosabb, amit mindannyian megtehetünk: beszélünk róla, másokhoz is eljuttatjuk az információt! Úgyhogy, ha tetszett a cikk, oszd meg ismerőseiddel!

The post A talaj – amin nem csak állunk, élünk is appeared first on Julka Webshop.

A pálmaolajról pár szóban

A pálmaolaj egy ehető növényi olaj, mely az olajpálma terméséből nyerhető ki. Az elmúlt évtizedekben egyre inkább nőtt az igény a növényi olajok iránt és erre az egyik legolcsóbb alternatíva a pálmaolaj lett. A növekvő kereslet kielégítése viszont megkövetelte a termelőktől, hogy nagyobb terülten termesszék az olajpálmát, melyet az esőerdők felégetésével érnek el leggyorsabban és leghatékonyabban. A világon Indonézia és Malajzia a két legnagyobb pálmaolaj termelő ország, de rajtuk kívül még jó 40 országban foglalkoznak olajpálma ültetvényekkel. Amellett, hogy ezzel rengeteg fajt ítélnek halálra, a környező települések lakosait elárasztják a fullasztó füsttel. De akkor mégis miért nő még mindig az olajpálma ültetvények száma?

Ki a felelős mindezért?

El kell, hogy szomorítsalak, de te, én, és gyakorlatilag mindenki. Nem szeretném persze ennyire lesarkítani, de mind hatással vagyunk erre, amíg nem mondunk nemet a pálmaolajra. Az életünk minden területén jelen van, legyen szó csomagolt kenyérről, chipsről, csokiról vagy akár samponról, kozmetikumról. A hulladékmentes életmód egyik alapgondolata, hogy a vásárlásainkkal szavazunk. Azzal, ha olyan terméket vásárolunk, ami pálmaolajat tartalmaz, azt üzenjük a gyártónak, hogy tetszik a terméke, kérünk még belőle. Neki erre az lesz a reakciója, hogy még többet termel, amihez még több pálmaolaj szükséges, aminek következtében még több esőerdő fog eltűnni, mert kell a hely a pálmaolaj előállításához.

A tudatosság kulcsszerepet játszik a hulladékszegény és a környezetvédő életmódban egyaránt. Ha olyan termékeket választasz, aminek ismered az alkotóelemeit, netán még azt is tudod, honnan származik és ki készítette, magadnak is és mindenki másnak is csak jót teszel. A termékpalettánk összeállításánál az egyik legfontosabb szempont volt, hogy ne legyen pálmaolaj az összetevők között, így bátran jelezzük annak hiányát például a szappanjaink leírásában.

Biztos elgondolkodtál, hogyan lehet benne ilyen sokféle termékben…

Az az igazság, hogy a pálmaolaj egy rendkívül sokoldalú olaj, olyan tulajdonságokkal rendelkezik, amik hasznossá és széleskörűen használhatóvá teszik. Például színtelen és szagtalan, így nem változtatja meg az ételek kinézetét vagy illatát; magas hőfokon is stabil, ezért lesznek tőle a sült termékek igazán ropogósak; illetve rezisztens az oxidációra, így hosszabb tárolási időt biztosít a termékeknek. Akár egy szuperfood is lehetne az előző mondat alapján, ugye? Na de milyen áron? Évente kb. 6000 orangutánt veszítünk el a masszív erdőirtások miatt, mára már alig 400 szumátrai tigris maradt a világon, és még olyan hosszú lehetne ez a felsorolás.

A fenntartható pálmaolaj lenne a megoldás?

Bárcsak ilyen egyszerű volna a válasz! Az RSPO tanusítvány (Roundtable on Sustainable Palm Oil) megléte biztosítja a fogyasztókat arról, hogy az olajpálma termelése nem köthető erdőirtáshoz, illetve az emberek károsításához. Ennek a nonprofit szervezetnek azonban eltérő érdekeltségű tagjai vannak, aminek köszönhetően nem tudják olyan mértékben korlátozni a termelést, hogy az valóban fenntartható legyen. Ne tévesszen meg titeket, ha ilyen címkét láttok, sajnos ezzel nem tisztulhat a lelkiismeretünk.

A másik dolog, ami megnehezíti az emberek számára, hogy elkerüljék a pálmaolajat, hogy rengeteg megnevezése van és rengeteg ipari alapanyagot készítenek belőle (pl. A-vitamin). Nehéz kisilabizálni az apró betűs termékleírásokban, hogy pontosan miből is készült az adott termék, de az biztos, hogy ha a palm vagy pálma szó megtalálható benne, akkor annak köze van a pálmaolajhoz. Eleinte szörnyen megnehezíti a vásárlást a pálmaolaj bojkottálása, viszont később, amikor már tudod, melyik termékben bízhatsz, egyszerűsíteni fogja az életed: nem fogsz felesleges dolgokat vásárolni, jobban érzed magad a felelősségvállalástól és olyan termékeket támogatsz, amik nem károsak a természeti környezetre és az emberek egészségére. Úgy gondolom, hogy megéri ezek után áttanulmányozni, mi is kerül a kosaradba. Reméljük, hogy a kozmetikumainkkal, tisztítószereinkkel mi is tudjuk segíteni a felelős várárlásra való áttérést.

Nem olyan nehéz nemet mondani, ha van alternatíva

Fontos hangsúlyozni, azzal nem fog megoldódni a probléma, ha a pálmaolaj helyett más növényi olajat választunk, használunk. Ugyanis magával a mennyiséggel van a legnagyobb gond. Alapvetően maga az olajpálma nem egy eredendően rossz dolog. A növényi olajok közül az olajpálmának van szüksége a legkevesebb termőterületre. Tehát ha a pálmaolajat más növényi olajokkal váltjuk fel, azzal nem oldunk meg semmit, csak egy másik növényre száll az a feladat, amit eddig a olajpálma látott el: a napraforgóra, a kókuszra vagy a szójára például. Arról nem is beszélve, hogy a kókusz és a szója is azon a területen terem, mind az olajpálma, így csak rontana a helyzeten: több termőterület, több üvegházhatású gáz, több kihalás szélére kerülő faj. De ugyanez a helyzet például az európai repcével is: ha hirtelen megnőne a kereslet a repce iránt, egyszerűen nem bírná el a kontinens.

  Megoldást jelenthet viszont, ha megpróbálunk a lakóhelyünkhöz közel készült termékekre helyezni a hangsúlyt. Ezzel elkerülhetjük, hogy a több ezer kilóméterre lévő esőerdők írtásra kerüljenek a mi igényeink miatt. Továbbá támogathatjuk a helyi gazdaságokat, ami jó az országnak, jó a termelőnek és jó a te lelkednek is, mert tudod, ismered a terméket, a termelőt, a minőséget és a döntésed közvetlen hatását. Hidd el nekünk, sokkal jobb így élni!            

The post A feketelistás pálmaolaj appeared first on Julka Webshop.