Pár szó a kampányról

A Hazai Placc lénygében egy olyan gyűjtőoldal, ahol természetes alapanyagból készülő, igényes és gyönyörű terméket találtok és vásárolhattok meg. Ezzel támogattok olyan kisebb kézműves vállalkozókat, akik a jelenlegi helyzetben méginkább sérülékenyek. Fenntartható divat témában pedig márka ajánlásokat hoztunk nektek bemutatkozóval és képekkel. Csak egy kattintás és a márka oldalához jutottok. Az ebben a kategóriában található, eladásra kínált termékek nettó árait teljes egészében eljuttatjuk a készítőkhöz.

Miért jobb a hazai?

Ha már egy ideje ismerkedsz a zero wast életmóddal, akkor biztos sokat hallottad már, hogy válaszd a helyi termelésű, készítésű, ha teheted. Lássuk pontokba szedve, hogy miért.

Szállítás

Régóta tudjuk, hogy a tárgyaink és élelmiszerünk által megtett kilométerek, milyen rettenetes szén-dioxid és egyéb szennyezőanyag kibocsátást jelentenek. Hiszen a szállítójárművek hatalmas mennyiségű energiát igényelnek, amit kőolajból fedezünk.

Átláthatóság

A szállításon túl nagyon fontos szempont, hogy az átláthatóság, lekövethetőség, aminek több aspektusa is van, helyi termékek esetén sokkal könnyebben megteremthető. Lássuk miért is fontos ez!

Etikai szempontok

Nagyon fontos, hogy az ökotudatosság nem csak a természet óvásáról szól, hanem a szociális érzékenységről is. Nem lehet “zöld” vagy “fenntartható” egy termék, hiába készült például biopamutból vagy fenntartható erdőgazdálkodásból származó fából, ha közben embertársaink kizsákmányolásával jár együtt az elkészítése. Nagyon fontos tehát, hogy ha helyit (magyart vagy európait) vásárolsz, biztos lehetsz benne, hogy a jogszabályok kellő szigorúsága miatt tisztes bérezés mellet és megfelelő munkakörülmények között készül a termék, amit hazaviszel.

De nem csak a jogszabályok miatt kaphatsz biztosítékot, ha egy családi vállalkozástól vagy egyszemélyes vállalkozástól vásárolsz, akkor közvetlenül nekik fizetsz, vagyis pontosan tudhatod, hogy mennyi pénzt kapnak, mekkora munkáért cserébe. Nem kell zavarban lenned, nyugodtan kérdezd meg őket arról, hogy hány munkaórát töltenek egy-egy termék elkészítésével, milyen áron szerzik be az alapanyagokat. Egy-egy ilyen beszélgetés végére képet kaphatsz arról, hogy valóban megfizeted-e a munkájukat vagy jóval többet érdemelnének-e.

Hulladékká válás

A személyes kapcsolatok nem csak az etikai kérdésekben segítenek, hanem ha ismered a termék készítőjét, a tárgyaid, ruhád történetét, a készítő/termelő örömeit-nehézségeit, sokkal jobban fogsz ragaszkodni a tárgyaidhoz, így jobban is vigyázol rájuk, hajlamosabb leszel megjavíttatni őket, elkerülve ezzel a (gyors) hulladékká válásukat.

Hazai, helyi alapanyagok

Ha helyit vásárolsz, nagyobb eséllyel kerülsz közvetlen kapcsolatba a készítővel, termelővel. De ha nincs is közvetlen kapcsolatod vele, az ún. ellátási lánc drasztikusan lerövidül, így sokkal nyomon követhetőbb az az út, amíg a termék az alapanyagok előállításától a készítésen át az otthonodig jut. Ez a korábban említetteken túl ahhoz is vezet, hogy sokkal könnyebb átlátni a gyártás során felhasznált alapanyagokat, azok származását, a melléktermékek, hulladékok kezelési módját, stb, így nagyobb eséllyel biztosítható a környezetbarát termelés.

Mondok egy példát. Ha te például írsz nekünk, hogy szeretnéd tudni mielőtt vásárolsz, hogy x termékünk fa részei milyen olajokkal vannak kezelve vagy a maradék olajokkal mit csinálnak. Nekünk csak meg kell keresni a gyártót, hogy válaszoljon a kérdésünkre, ha nem tudjuk. Egy hosszabb ellátási lánc esetén mi megkérdeznénk a nagykereskedőt, akitől vásárolunk, aztán ő megkérdezné a még nagyobb kereskedőt és így tovább, míg eljut a gyártóig a kérdésed. Ha eljut. Mert ugye kicsi rá az esély, hogy egy ilyen hosszú lánc esetén minden ponton tökéletesen továbbítódik.

Még mindig az alapanyagokról

Ha az alapanyagok gyártása, termesztése, kinyerése helyben történik, akkor látni fogjuk a fogyasztásunk következményét. Olyasmire gondolok, hogy ha a kedvenc kirándulóhelyeinken a saját szemünkkel látjuk a fák kitermelését, akkor sokkal szomorúbbak leszünk, mintha a világ másik felén történne ugyanez. Két okból is. Egyrészt tudni fogsz róla., mert látni fogod, mikor mész kirándulni, mert olvasod a helyi újságban, stb. Persze, néha-néha megjelenik egy-egy cikk itt-ott arról, hogy Borneón vagy az Amazonas mentén milyen mértékben zajlik az erdőirtás, de sokkal kevesebbet tudunk és tudhatunk róla valójában. Hiszen messze van.

A másik ok, ami miatt szomorúbbak leszünk, hogy kötődünk a helyeinkhez. Ha kötődünk a helyeinkhez, hiszen minden évben ott nyaralunk, esetleg félévente elmegyünk megcsodálni azt a bizonyos helyet, akkor sokkal rosszabbul fog érinteni minket, ha pusztulni látjuk. Az érzelmi bevonódottságunk miatt pedig könnyebben vesszük rá magunkat a tiltakozásra, valamint fogyasztási szokásaink átalakítására. Például kevesebb papírterméket vásárolunk, vagy előnyben részesítjük az újrapapírt, stb. És természetesen ez nem csak a papírra igaz, hanem minden természeti erőforrásra.

Záruló anyagkörforgás

Ez a pont talán furcsán vagy viccesen hangzik elsőre, pedig kulcsfontosságú kérdés. Lényegében arról van szó, hogy amit megszel, azt ott kakilod ki, ahol kinőtt a földből. Ne nevess, elmagyarázom.

Amikor egy növény növekszik, akkor vizet és tápanyagokat vesz fel a földből, valamint szén-dioxidot a levegőből, amit a napfény segítségével cukorrá alakít, azokat pedig még bonyolultabb cukrokká, amik aztán még bonyolultabb anyagokká alakulnak. És végül lesz belőle paradicsom. Meg búza meg uborka meg tök, meg fű meg fa meg len meg kender meg pamut. Szóval sok minden, amit az ember hasznosít. A természetben nagyjából ez valahogy úgy történne, hogy például egy szarvas legelészik “A” mezőn és közben elpotyogtatja kis bogyók formájában azt, amit “B” mezőn megevett. Aztán tovább áll “C” erdőbe, ahol elpotyogtatja, amit az “A” mezőn megevett, miközben ott is megrágcsál néhány hajtást. Szóval el is visz némi módosult tápanyagot a földből, de rak is le a helyébe. Ráadásul, valószínűleg a szarvasunk ugyanazon a néhány mezőn és erdőben legelészik egész életében, szóval biztosan nem viszi át egy másik kontinensre a tápanyagokat. Nem úgy, mint az ember!

Mi ugyanis azt csináljuk, hogy megtermesztünk valamit az egyik kontinensen, elvisszük a másikra, ahol megesszük és hát, mit szépítsük, ki is kakiljuk. Csakhogy így a tápanyag nem tud visszakerülni a földbe, vagy legalábbis nem annyi, amennyit elhozunk a földekről a terméssel. Bármilyen bután hangzik is, ez komoly veszteség a termőföldeknek! De ez nem csak az élelmiszerekre igaz, ha belegondoltok a pamut, amiből a ruháink vannak, az is valahol gyapot növényként kezdte, ahogy a fából készült tárgyaink is erdők voltak. Ezek így már nem a helyi életközösséget táplálják holtukban, hanem a hulladékégetőkben végzik.

Ha teheted…

…tehát válaszd a hazai termékeket, mi erre bíztatunk! Tudjuk, hogy nem mindig és mindenkinek elérhetőek, de sokszor megéri beléjük fektetni egy kicsit több pénzt, nem csak a fenti érvek miatt, hanem azért is, mert jobb minőségűek és tovább tartanak, mint a nem-hazai társaik. Mi zero waste webshopként is azt képviseljük, hogy ahol van rá mód a hazait kell támogatni és kínálni, még ha ez nem is kecsegtet annyi haszonnal, mint az olcsóbb, de környezetterhelőbb távoli gyártmányok. Ezért is lett szívügyünk ez a Hazai Placc.

A Hazai Placc kampányban részt vevő alkotókat ITT megtalálod és a Facebokkon, Instagramon is folyamatosan mutatjuk be őket.

A Julka Csapata

The post Miért válaszd a hazai terméket? appeared first on Julka Webshop.

Nézzük a tényeket – divatipar káros hatásai

Manapság sok helyen olvashatunk és hallunk arról, mennyire környezetszennyező iparág a ruhaipar. Sőt, a 10 legszennyezőbb ipari szektor között tartják számon. Nagyon érdekes statisztikák vannak a témában, én mégis picit egyszerűsítve úgy írnám le a probléma gyökerét, hogy mindenkinek rengeteg ruhája van és általában a gerjesztett igények miatt mégis úgy lehet érezni, hogy nincs mit felvenni. A fast fashion márkák 2-3 hetente új kollekcióval kopogtatnak, ezzel folyamatosan fenntartva a “nem vagyok elég trendi” érzést a fejekben. Ez a jelenség pedig sokszor már a gyerkőcök ruhatárát sem kíméli. Sajnos nálunk is szembetűnő, hogy szinte ömlik ki a sok ruha a gyerekek szekrényéből. Túlfogyasztunk, mégsem elégít ki minket a vásárlás, hiszen a döntést és a választást nem mi, hanem valami trend, divat irányítja helyettünk.

A fentieken túl persze jó, ha tudatában vagyunk a számokkal és tényekkel a divatipar környezetszennyező hatásairól. Íme egy összefoglaló Mengyán Eszter Holy Duck! blogjáról a témában:

• Egy felmérés szerint a fillérekért vásárolt új ruhák átlagosan mindössze 5 hétig maradnak egy nő szekrényében, mielőtt a szemétbe kerülnek.
• Egy másik felmérés szerint mindössze háromszori viselet után a nők 33 százaléka úgy érzi, a szóban forgó ruhadarab már túl régi.
• Egyetlen pamutpóló előállításához 2720 liter édesvízre van szükség.
• 80 milliárd ruhadarab készül évente. Ez 400%-kal több mint 20 évvel ezelőtt, 1996-ban.
• 40 millió ruhagyári munkás dolgozik a világon, ebből több mint 4 millió dolgozik Banglades 5000 ruhagyára közül az egyikben.
• A ruhagyári munkások 85%-a nő, akik naponta kevesebb mint 3 dollárt keresnek.

Sokkoló, ugye?

Mi a jó irány és mi is az a fenntartható divat?

A válasz egyszerűnek tűnik: vegyük kezünkbe ezen a fronton is az irányítást és fogyasszunk annyit és olyat, ami nekünk és a környezetnek a legjobb. Na de mégis hogyan? Én úgy érzem ehhez kell egy komolyabb tervezés. Aki tudatosan akar dönteni az nem akar felesleges ruhát megvenni, de a rengeteg kínálatból nehéz kiválasztani azt az egyet-kettőt, ami elég lenne és még jól is érezzük benne magunkat. Fontos, hogy legyen egy szempontrendszer, ami segít. Egy ilyen támogatás például, ha tisztában vagyunk azzal, milyen színek állnak jól. Ezt kiegészíthetjük olyan ismeretekkel, hogy az alkatunkhoz milyen forma, fazon passzol. Ezekben a témákban valakinek elég ha utánaolvas, de tapasztalatból mondom, hogy nagyon hasznosak a tanácsadások, főleg ha számít az idő faktor is. Ha már tudjuk milyen színek és formák állnak jól nekünk, már nagyon sokat tettünk egy fenntartható ruhatár kialakításáért, hiszen jó eséllyel szeretjük majd azokat a darabokat, amiket megveszünk, ezért hosszú ideig velünk lesznek.

Viszont itt egy újabb fontos kérdés, hogy honnan szerezzük be a ruhákat? A fenntarthatóság kapcsán lényeges szempont, hogy választásainkkal próbáljuk csökkenteni az ökológiai lábnyomot. Válasszunk olyan hazai tervezőtől, aki itthon gyártja a ruhákat, ha lehet európai és természetes alapanyagból. Így kevesebb a szállítás, az alapanyag később nem szennyezi a mikroműanyagok által a környezetet és ráadásul a gyártással itthon teremt munkát, fair körülmények között. Ennek persze megvan az ára és valljuk be, sokan nem tehetjük meg, hogy minden ruhadarabunk hazai, ökotudatos tervezőtől legyen. De egy-kettő biztos belefér, hiszen ha csökkentjük a ruhatárunk nagyságát összességében többet is költhetünk 1-2 darabra. A többi  alapdarabot beszerezhetjük másodkézből, a barátnők szekrényében és a turikban pedig igazi kincsekre lehet bukkanni. Én úgy gondolom, ezek a fenntartható divat építőkövei.

Lelőhely lista a teljesség igénye nélkül

Összegyűjtöttem egy rövidebb listát, hogy hol érdemes nézelődni, akár hazai tervezésű ruhák kapcsán, akár alapdarabok felkutatása céljából. Ez a lista kizárólag saját tapasztalat alapján készült vagy vásároltam már itt vagy ajánlották mások, akik szintén keresik a fenntartható irányokat.

• Touch Me Not – hazai designer ruhamárka
• Háda kids a Keleti pályaudvar közelében  – jó minőségű használt gyerekruha lelőhely
• C&A organic pamut kollekciója – alapdarabok után kutatva
• Swappis – ruhacsere program, szuper kezdeményezés, ami igazán fenntartható elveken nyugszik
• Lakásbutik – kár, hogy csak évente pár alkalommal tartják meg
• Turi, turi, turi! – nézz be egy hozzád közelibe, sosem tudod hol találsz egy szuper alapdarabot.
• Alapdarab – Őket én is csak most fedeztem fel, de nagyon szupernek tűnik.
• ArtonMe– Érdemes megnézni Marton Ancsa ruháit is.
• Fridea Shop – Ebben a kis boltocskában is találhatunk környezettudatos módon készített ruhákat.
• Botanica – gyönyörű festőnövényes ruhák & kiegészítők
• Trip Hemp Fashion – kender és pamut alapanyagból készült pólók, sálak

Személyes élmények a színtanácsadásról

Végül hoztunk nektek egy rövid videós összefoglalót, ami talán visszaad néhány érzést, pillanatot abból, hogyan is épül fel egy színtanácsadás. Esztertől nagyon sokat tanultunk a fenntartható divatirányzatról, jó érzés volt olyan valakivel találkozni, akinek első javaslata az volt, hogy ha megvannak a színeid először csak a meglévő ruháid közül keresgélj, próbálj ki a típusodhoz passzoló összeállítást. A tanácsadás egy igazi feltöltődés volt, személyes odafigyeléssel, szuper energiákkal. Íme egy kis összefoglaló:

Ha pedig érdekel a Mengyán Eszterrel készített interjúnk is, akkor ITT megtalálod.

Ha tetszett a bejegyzés iratkozz fel hírlevelünkre és kövess minket Facebook és Instagram oldalainkon és a Youtube csatornánkon, hogy mindig értesülj legfrissebb infóinkról.

The post Színtanácsadás, ami visszaadta a döntés szabadságát appeared first on Julka Webshop.

Környezettudatosságról

Julka: Mit jelent számodra  a környezettudatosság és mikor döntötted el, hogy a mindennapokban tudatosan keresed a hulladékszegény alternatívákat?
Brigi: A környezettudatosság számomra azt jelenti, hogy elsődleges szempont minden vásárlásomnál, döntésemnél, hogy feleslegesen ne terheljem a környezetet. Rengeteg apró dolgot tehetünk, és én igyekszem minél több mindent bevezetni a mindennapokba ezek közül. Most már picivel több, mint másfél éve kezdtem bele a zero waste életmódba, és azóta is folyamatosan haladok előre.

Mi volt az első zero waste elhatározásod?
Igazából mindent egyszerre próbáltam megváltoztatni, amitől őszintén szólva eléggé szenvedtem. Be kellett látnom, hogy így nem fog menni, és igenis lassítani kell! Nehéz volt türelmesnek lenni, időt adni a változásoknak, mert úgy éreztem, hogy így is túl sok idő telt már el, amikor igazából nem figyeltem oda.

Melyik zero waste lépés jelentette neked eddig a legnagyobb kihívást? Tavaly a biztonsági borotvától rettegtem, de végülis hamar hozzá szoktam. Az idei kihívás számomra az, hogy bár a háztartási hulladék egy harmadát komposztálni lehet, én még mindig nem léptem ezt meg. Úgy érzem nem szeretnék gilisztákat a lakásba, de a bokashi féle komposztálóhoz kell starter kultúra, amit tasakokban lehet kapni, ellenben főtt ételmaradékot is gyűjthetünk benne. Most őrlődök, hogy melyik a (leg)jobb megoldás, de lassan csak sikerül döntenem.

A hulladékszegény életmódra törekvés mennyire változtatta meg a mindennapjaid rutinját?
Szerencsés helyzetben vagyok, mert van a közelemben piac és csomagolásmentes bolt is, ezért igazából nem lett nehezebb a helyzet, csak más. Ugyanúgy kell vennem dolgokat, csak most más termékeket választok, és más boltokba megyek, mint korábban. Persze ha hetekkel a kezdetek után kérdeztetek volna, akkor nem biztos, hogy ugyanezt mondtam volna.

Brigi tanácsai – hogyan kezdj bele

Mit tanácsolnál azoknak, akik még csak barátkoznak a témával, hogyan érdemes elkezdeni?
Legelőször is gondolják végig mi a céljuk, és szépen lassan haladjanak afelé. Figyeljék meg a vásárlásaikat, és hogy milyen termékcsomagolásokkal telik meg a szemetesük, mert így átláthatóbb, hogy mit lenne célszerű csökkenteni. Tudatosabbak lehetnek a választásban, ha bevásárlólistával indulnak neki – hogy tényleg csak az kerüljön a kosárba, amire valóban szükségük van -, és keresik a csomagolásmentes, vagy legalábbis üveg, fém és papír csomagolásokat, a lehetőségek szerint. Kulacs és zsinóros vászonzsák pedig mindig legyen a táskájukban! Ha ezek a változások már beépültek a mindennapokba, akkor lehet tovább haladni.

A csomagolásmentes május és a #zacskónélkül kampányunk kapcsán milyen tippeket adnál a kihíváshoz csatlakozóknak, hogy tudják elkerülni a felesleges műanyagokat?
Nekem ez szorosan összekapcsolódik az előző kérdéssel. Szerintem pont a zacskómentes és csomagolásmentes bevásárlásokra törekvéssel érdemes kezdeni. Úgyhogy ahogy már mondtam, segít, ha kulaccsal indulnak reggel el otthonról, és bedobnak pár zsinóros vászonzsákot, hogy elkerüljék a műanyag palackokat és zacskókat a nap folyamán. Persze a nagyobb bevásárlásoknál már szükség lehet dobozokra, befőttes vagy csatos üvegekre is. És az, hogy célirányosan olyan boltba menjünk, ahol csomagolás nélkül is tudunk vásárolni. Ezen túlmenően lehet szélesíteni a csomagolásmentesség és felesleges műanyagok elkerülését sok minden mással is. Pl. a eldobható evőeszközök és szívószál tudatos elkerülésével, visszautasításával, vagy ha valaki azon gondolkodik már rég, hogy kipróbálja a samponszappant vagy az üvegtégelyben kapható fogkrémet, arra is remek alkalom.

Köszönjük az interjút Brigi!

The post Környezettudatosság és hulladékmentesség? – Interjú Munkácsi Brigivel appeared first on Julka Webshop.

Ha május akkor…

Épp május van, kinek mi jut eszébe a hónapról? “Májusi eső aranyat ér” májusi fagyosszentek” “májusfaállítás”? Nekünk már csak a csomagolásmentes május jut eszünkbe róla , ami egy kiváló lehetőség, hogy felhívjuk a figyelmet a csomagolásmentes vásárlás fontosságára, létjogosultságára. A csomagolásmentes május kampányt egyébként tavaly hirdette meg először a Jövő ÖkoNemzedéke Alapítvány, és Tóth Andi – Háztartásom hulladék nélkül blogger, aktivista. Azóta egyre többen csatlakoznak és számtalan új kezdeményezés és szervezet viszi hírét ennek a mesésen egyszerű hétköznapi tevékenységnek. És tényleg mesésen egyszerű, persze miután már rutinná vált.

De vágjunk is bele! A hulladékszegény életmód egyik sarkalatos pontja, hogy hogyan sikerül megoldani a hétköznapokban az élelmiszerek beszerzését. Hiszen az élelmiszerek napi szinten fogynak. Nem kicsi mennyiségben. Ha nem figyelünk oda, ezek fölösleges csomagolásával hozzuk haza a legtöbb műanyagszemetet.

1. Káosztalaníts, szervezz

Mivel ez megy nekem a legnehezebben, ezzel kezdem a sort . A mindennapi rohanás és sodródás az árral egy valamire jó, hogy ad hoc vásárolj és az első adódó kis ABC-be betévedve megvásárold a nagy valószínűséggel agyoncsomagolt árut.

2. Készíts heti menüt, írj listát

A heti menü tervezéssel tudod a legjobban elhárítani a “muszáj ennem valamit, de gyorsan” szindrómát, vagy kivédeni azt, hogy élelmiszert kelljen kidobni a kukába. A bevásárló lista készítéssel pedig egyrészt lecsökkented az impulzusvásárlások számát, másrészt segít abban, hogy a nagyobb bevásárlásokra felkészülj, tudd, hány dobozkát, befőttest, szütyőt vigyél magaddal.

3. Vértezd fel magad saját szütyőkkel, tárolókkal

Ehhez jó esetben csak körül kell nézned otthon. Műanyag ételesekbe, vagy ha hardcore műanyagellenes vagy, befőttesüvegekbe, csatos-üvegekbe, minden leveses, lédús, folyékonyabb dolgot meg tudtok venni, a textilszütyők pedig tökéletesek zöldségnek, gyümölcsnek, tésztáknak, hüvelyeseknek, magvaknak. Jól jöhet egy “banyatank”, füles vászontáska, vagy egy pofás vesszőkosár is sok apróságot képes elnyelni.

Textilszütyőket a legjobb, ha otthon talált maradékanyagokból, akár függönyanyagból készíted el, vagy megkéred a varrni tudó anyukádat vagy a barátnődet. Ha ezek nem opciók, szerencsére, már nagyon sokan foglalkoznak azzal, hogy gyártanak ilyeneket, például mi is

4. Legyen nálad mindig textilszütyő

Mindig. Tényleg mindig. Az egyikbe belegyömöszölsz még vagy 3-at és nincs meglepetés. Olyan picire össze lehet gyűrni, hogy észre sem veszed, helyet nemigazán foglal el a táskádban. És így mindig nálad van, nincs olyan hogy Jaj! Otthon hagytam! Jaj de jó lenne ha itt lenne! Nekem főleg a pékáru vásárlásnál jön mindig jól, hogy van nálam. Általában ezt nem tudom jól beütemezni és gyakran vásárolok egyszer csak, úgy útközben.

5. Járj piacra, csatlakozz helyi termelői csoportosulásokhoz

Hogy miért? Könnyebben találsz helyi termelőt, nagyon sok dolog található meg kimérősen, és nem egy multit támogatsz a pénzeddel. A piacokon szinte minden található kimérősen, vagy csomagolás nélkül: zöldség, gyümölcs, pékáru, száraz áru, tej, vaj, túró, tejföl, sajtok. húsok, felvágottak.

A termelői csoportosulások java még most van alakulóban, felfutóban, de egyre több helyről lehet hallani róluk. Kutasd fel a környékeden lévőket. Pl. itt egy a környékünkről: Veszem-eszem Éléskamra. Nekünk szerencsénk van, van saját tejes nénink itt Debrecen környékén, aki tejesüvegekbe hozza a tejet. És saját méhészünk, akiben megbízhatunk. A piacokon pedig igyekszem a legöregebb, legszimpatikusabb nénihez, bácsihoz menni, akin látszik, hogy nem a nagybaniról szerzi be a “termelői” zöldséget, gyümölcsöt.

6. Légy határozott és kedves

A pozitív kommunikáció csodákra képes. Általában az is elég, ha egy mosollyal egybekötve, illedelmesen megkérdezed az eladótól, hogy beletenné e a zöldséget, gyümölcsöt, pékárut a saját textilszütyődbe. Ha ellenállást tapasztalsz, ne csüggedj, gyűjts össze magadnak néhány ütős mondatot, amivel sikert arathatsz és ne fogadj el nemleges választ. Egyszerűen sétálj ki abból a boltból, ahol rád akarják kényszeríteni a műanyagzacskót, általában mondvacsinált indokokkal. Egyedül a hústermékek azok a termékek, ahol valóban szigorú előírások vannak, de minden más ügyben a boltvezetés ügykörébe tartozik, mit engednek meg. Tudod! A pénzed szavazat. Ezt tartsd észben. Én problémás esetekben megkértem az akadékoskodó pénztárost, vagy a rám hívott biztonsági őrt, hogy akkor hívja a főnököt. Általában rögtön visszavettek, vagy a főnök kért elnézést. Azért hozzá kell tennem, hogy szerencsére manapság a leggyakrabban olyan eladókkal találkozok, akiknek a szeme sem rebben a saját textilszütyőcskéim, dobozkáim láttán. És ez szuperjó, hiszen ez azt jelenti, hogy már találkoztak néhány alkalommal csomagolásmentességre törekvő emberekkel

7. Légy figyelmes csomagolásmentes vásárlás közben

• Mondd előre, hogy nem kérsz zacskót, saját edénybe, szütyőbe kéred a terméket.
• Táráztasd le a súlyosabb tárolóidat. Találkoztam olyan eladóval, aki az én kedvemért tárázott életében először Érdemes textilszütyőket olyan könnyű anyagból varrni otthon, vagy olyat vásárolni, amiket általában nem kell tárázni, hiszen 9 grammnyi plusz forintot csak megér az időnk és a bolygónk egészsége. Mondjuk nem szarvasgomba vásárláskor, az tény. Ha egy mód van rá, ha vásároltok, ne műanyag tüll zacskót vegyetek.
• Ha szupermarketben vásárolsz, ne húzd össze a zsinórokat, csak pénztár után, így bele tudnak kukkantani gyorsan és időt takarítasz meg magadnak és a pénztárosnak is, meg esetleg a sorban állóknak

8. Főzz alapélelmiszerekből

Igen, tudom, ez is idő kérdése. És az idő az, amivel mindig mindenki hadilábon áll. De tudatosítsd magadban, hogy a félkész vagy a kész élelmiszer biztos, hogy csomagolva lesz. Általában újrahasznosíthatatlan műanyagban. Ha biztonságos forrásból származó alapélelmiszereket vásárolsz, ugyan több idő megy el a főzéssel, de a kuka később telik meg. Ráadásul a félkész vagy késztermékek általában számtalan adalékanyagot, mesterséges anyagot, tartósítószert is tartalmaznak, ha te főzöl, legalább tudod, mit eszel.

9. Vásárolj helyit, hazait

Ha nem Dél-Amerikából vagy Spanyolországból utaztatják a terméket, akkor kisebb a valószínűsége az agyoncsomagolásnak. Általában. Azért álltunk már tanácstalanul a zöldséges stand előtt, hogy csomagolt hazait vagy csomagolatlan külföldit vegyünk (Súgok: még így is a hazait “éri meg” megvenni). A bónusz, hogy kevesebbet utaztatják a hazait/helyit, így kisebb a szénlábnyoma.

10. Vásárolj szezonálisat

Ez a pont nagyon sok erőt és eltökéltséget kíván. És lemondást. Nehéz elmenni januárban a csinos kis műanyagdobozkák mellett, amik roskadoznak a pirosló málnától, epertől, kéklő áfonyától. De muszáj. Gondolj arra miközben csorgatod a nyálad, hogy nemcsak a világ melegebb vidékeiről szállítják ide őket (szénlábnyom->klímaváltozás), ráadásul műanyagba vannak dobozolva (hulladékkrízis), hanem nagy valószínűség szerint vagy egy hajón érlelték etiléngázzal vagy ki tudja mivel kezelték a héját/felszínét (pl. baktérium-, gombaölőkkel), hogy sokáig ínycsiklandozóak maradjanak. Ezek igazak úgy általában az egzotikus-, vagy déli gyümölcsökre is. Ez esetben pedig az egészséged a tét. Ha ezeket mantrázod, miközben sétálsz a sorok között, menni fog egy idő után, hidd el . A Felelős Gasztohős nagyon penge a környezet- és egészségtudatos étkezés témakörében, ajánljuk követni őket, mert rengeteg hasznos tippet adnak. Például van egy naptáruk, ahol egész évben könnyedén nyomon követhetjük, hogy mit vegyünk, együnk, mik a szezonális zöldségek, gyümölcsök, és ez nagy segítség azoknak, akiknek nincs kertjük, így nem tudják mikor mi a szezonális

+1 Csomagolásmentes boltok

Bár egyre több nyílik az országban, azért még mindig fehér hollónak számítanak az ország egész területét és lakosságát figyelembe véve. És hát nem túl környezetbarát csak azért utazni több tíz km-t, hogy aztán csomagolásmentesen tudjunk vásárolni. De aki a környéken lakik, annak nagy szerencséje van Íme egy lista, akikről tudunk, és tipikusan csomagolásmentes fizikai boltok, ha tudtok még, küldjétek el nekünk, bővítjük a listát Cekker Bolt , Mandala Bolt – Debrecen Csuporka – Hajdúböszörmény nepazarolj – Budapest, II. ker Ligeti Bolt – Budapest, XI. és XIII. ker, Tebe – Békéscsaba, Csomagolásmentes Termékek Boltja – Székesfehérvár, Életerő Központ – Szentendre, Éléskamrám – Baja, Zöld Blokk – Pécs, 1 Csepp zöld bolt – Győr, Garabolyos – Szeged, Gramm – Budaörs, Esztergomban alakulóban. A lényeg, hogy kezd el valahol. Ha már elkezdted, hidd el, jön majd magától a többi, és a rutin is pikkpakk kialakul. És onnantól kezdve nem lesz megerőltető, csupán magától értetődő.

Nastasia        

The post 10+1 tipp a csomagolásmentes vásárláshoz appeared first on Julka Webshop.

A politikusok megoldják – vagy nem?

Azt gondolhatjuk, hogy felsőbb politikai vezetők dolga irányítani a globális folyamatokat a jó irányba, például törvények beiktatásával, stb. Vagy bízhatunk abban, hogy egyszer csak érdekeltté válnak a nagy gazdasági vezetők is, hogy befolyásukat használva a tisztább és élhetőbb jövő felé tereljék a lakosságot. Ám gyakran tapasztaljuk, hogy a vagyon, vagy befolyás sajnos nem párosul felelősségérzettel, netalán intelligenciával. A fejlett országokban tapasztalható népességnövekedés mérséklődése, valamint a zöld technológiák terjedése ellenére is növekszik a társadalmak környezetre gyakorolt hatása. Persze ez nem jelenti azt, hogy környezeti szempontból ezek feleslegesek lennének, de azt mindenképp, hogy ezek önmagukban nem oldják meg a problémákat. Ha a fogyasztásról-túlfogyasztásról van szó, felbukkan a személy saját felelőssége. A legtöbb ember idegenkedik a gondolattól, hogy a globális folyamatok szerves részeként tekintsen saját életére. Pedig a fogyasztás esetén pontosan így van.

Túllövés napja

A Global Footprint Network nemzetközi kutatószervezet 2003 óta minden évben kiszámolja azt a dátumot az évben, amikorra az emberiség erőforrás-igénye és -felhasználása átlépi a természeti erőforrások megújulóképességét. Nem is gondolnánk, így 2018-ban és a jelenlegi tájékozottságunkkal a témában, hogy már az 1970-es években elkezdődött a túlfogyasztás. A népesség és szükségleteink szintje már ekkor átlépte a fenntartható szintet! Idén (2018) már augusztus 1-jére datálták a Túlfogyasztás Világnapját. Ez egy világátlag, a dátum országonként eltérő. Például ha a Föld teljes lakossága úgy élne, mint a katariak, akkor a túlfogyasztás napja már február 9-én eljönne. Magyarország sem marad el, ha a világ úgy élne, mint mi magyarok, akkor június 20-án jönne el a túlfogyasztás napja. Ez azt jelenti, hogy ha a világ úgy élne, mint mi, akkor közel két Földre lenne szükség az igények hosszútávú kielégítésére. A legkisebb ökológiai lábnyoma például Marokkónak, Kirgizisztánnak, Albániának, vagy Nigernek van.

Struccpolitika vagy tenni akarás

Dugjuk homokba a fejünket, zárkózzunk el ezektől az információktól, esetleg tagadjuk le a fenti tények igazságát? Tehetünk így is. Igazából ez lenne a legkönnyebb. Tudomást nem véve a holnapról, csak a mának, a hedonizmusnak élni. Nekem most legyen jó, kényelmes, azonnal! … Szeretném, ha megtehetném… De sok minden van, ami meggátol abban, hogy homokba dugjam a fejem. Természetes igényem tiszta levegőt szívni, tiszta vizet inni, egészséges ételeket enni. Természetes igényem sokáig, egészségben és nyugalomban, háború nélkül élni. Szeretem felkeresni az érintetlenebb természeti helyeket, a városi közparkokat, a zöldövezeteket. Ezek töltenek fel mentálisan, ezek oldják fel bennem a rohanó városi életben felgyülemlő stresszt. Ezenkívül van egy gyerekem. Ezért igenis érdekel a jövő! Ide passzol Sir David Attenborough egyik nagy-hatású mondata, ami motivál engem is: “How could I look my grandchildren in the eye and say I knew what was happening to the world and did nothing.” Magyarul így hangzik:

“Hogyan is nézhetnék az unokáim szemébe és mondhatnám azt, hogy: Tudtam mi történik a világgal és mégsem tettem semmit. “

A túlfogyasztás pszichológiája

Hogyan kerülhetjük el a túlfogyasztást? Először fejben kell átkapcsolni egy kapcsolót, olvasni a miértekről, elfogadni a tényeket és belátni, hogy nagyon nagy a probléma. A tudás, a dolgok mögé látás és maga a gondolkodás az, ami segíthet minket lejönni a “szerről”, a vásárlások adta hamis boldogságérzetről, a hamis biztonságérzetről. Érdemes az ún. “tévfogyasztás” fogalmát is megismerünk és felismerni a jelenséget a saját életünkben. Tévfogyasztás esetén úgy használjuk az erőforrásokat, hogy önmagunknak okozunk nettó veszteséget. Erre egy hétköznapi példa a túlzott ételfogyasztás (kóros evés), de a drogfüggőség is ez a kategória. Tévfogyasztást az “örökös elégedetlenség” érzése eredményezi, amelyet a reklámok sugallnak felénk. És nettó veszteséget okoz nekünk az olyan tévfogyasztás is, amikor egészségünkre káros anyagokat tartalmazó dolgokat veszünk meg, nem gondolva a következményekre. Például ólomtartalmú festékek, háztartási vegyszerek használata, mikroműanyagok palackozott vizekben és élővizeinkben, mezőgazdasági területeinken a talajban, stb.

Hogyan alakul ez ki bennünk?

Könnyebb megérteni a mozgatórugókat, ha tanulmányozzuk kicsit Maslow szükséglet-piramisát. Széles körben elfogadott pszichológiai koncepció az emberi élet kiteljesedéséhez vezető alapvető szükségletekről. E szerint hat alapszükséglet az, aminek kielégítése hajtja előre az embert a boldogság elérésében.

Minden egyes szükséglet az alatta lévő szükséglet kielégülése után jelentkezik, aktivizálódik. Egy ember jóléte annak függvénye, hogy ebben a piramisban milyen magasra jutott. A gazdasági javaknak csak az alsó két szinten van jelentőségük, az embernek ezen a két szinten van a környezetre, mint erőforrásra szüksége. A többi kielégítése nem, vagy csak kis mértékben tartalmaz materiális elemet, tehát alacsony a környezeti terhelése. A baj akkor van, ha az ember “leragad” az alsó két szinten és az anyagi javak hajszolása, a birtoklási vágy természetes ösztönének kielégítése köti le a figyelmét és energiáit. Vagy a másik irányból nézve, amikor az ember a magasabb szinteken elhelyezkedő szükségleteit anyagi javak birtoklása révén akarja kielégíteni. Ez azért van, mert az ember elhiszi, amit a növekedésorientált gazdaság marketingfogásai egytől egyig üzennek, hogy a kínált áru megszerzésével a biztonság, a szeretet, az elismertség és önérvényesítési szükségletek kielégíthetőek.

Elérhetetlen kielégülés?

Sajnos az ily módon szerzett kielégülés csupán gyorsan szertefoszló illúzió, és a kiábrándulás után folytatódhat a hajsza a következő árucikkért. Látnunk kell, hogy a legalsó szinten való leragadás és a felsőbb szintű szükségletek anyagiakkal való látszólagos kielégítése ugyanannak az érmének a két oldala. A saját életünkben ezt a szintet kell megugranunk. A saját boldogságunk és a környezetünk megóvása érdekében is. Kicsit provokatívan, de ez a videó nagyon jól összefoglalja a lényeget:

Minimalizmus és hulladékszegény élet

A posztmaterializmushoz vezető belső átalakulás egyik fő koncepciója az önkéntes egyszerűség (voluntary simplicity). Ami szerencsére egyre növekvő táborral rendelkező mozgalom, és a hulladékmentes (zero waste) mozgalommal érthetően, kéz a kézben jár. Az önkéntes egyszerűség és a hulladékszegény élet a természeti környezet szempontjából is fenntartható stratégiák. És milyen előnyei vannak a minimalista gondolkodásnak azon kívül hogy élhető maradhat a jövőnk?

• Letisztult, szép élettér, kevesebb kacat a környezetünkben.
• Így a gondolkodásunk is letisztultabb lehet, kevesebb “zaj” vesz minket körbe.
• Összességében kevesebb költség, több megtakarítás, ha a minőségi tárgyakat, eszközöket preferáljuk a sok olcsó szemét helyett.
• Rengeteg időt spórolhatunk meg: kevesebb időt kell eltöltenünk a boltokban való ténfergéssel, hulladékszegény vásárlás esetén a sok-sok csomagolóanyag “eltüntetésével”, a lakásban kevesebb idő megy el lomolással, rendrakással, több időd lesz egészségesen élni, főzni, sportolni.
• Kevesebb stressz ér, nem lesz rejtett bűntudatod a jövő miatt, jobb lesz a közérzeted és az egészséged.
• Idővel egyre több minőségi kapcsolatod lesz és életre szóló élményeket élhetsz át.

Mit tehetünk mi?

Sok mindent tehetünk azért, hogy csökkentsük ökológiai lábnyomunkat és ezáltal hozzájáruljunk környezetünk megóvásához. Akár egy-egy mozgalom elvei szerint haladunk, akár a saját felelős és tudatos értékrendünk szerint. A környezettudatos lépések, szokások legtöbbje nem is igényel olyan nagy változásokat, csupán egy kis odafigyelést. Érdemes szemezgetni belőlük, azzal kezdeni, amit a legkönnyebben véghez tudunk vinni, legkönnyebben be tudjuk építeni a mindennapjainkba és a gondolkodásunkba. Mert a kezdeti sikerek azok, amik hajtani fognak előre ezen az úton. Ha ezek megvannak jöhetnek a nehezebb falatok, amik kicsit kényelmetlenek, nehezebb változtatni rajtuk. A lista a végtelenségig bővíthető:

Vásárlás, bevásárlás

• gondold át mire van valójában szükséged
• heti menü tervezés
• bevásárláshoz lista készítése
• szezonális termékek preferálása minél közelebbi termelőtől
• piacok, csomagolásmentes boltok felkeresése, törekedjünk a csomagolásmentes vásárlásokra
• preferáljuk a 100%-ban újrahasznosítható alapanyagokat, üveg, papír, fém
• textiszütyők, vászontáskák használata bevásárláshoz
• ne dobjunk ki élelmiszert
• natúrkozmetikumok használata, helyi készítőtől, csomagolásmentesen, vagy készítsük el magunk

Takarítás

• vegyszerek elkerülése
• öblítő elhagyása, minden “illat” vegyszer
• környezetbarát, univerzális tisztítószerek használata: citromsav, mosószóda, szódabirkarbóna

Takarékosság

• Gyalogolj, kerékpározz, tömegközlekedj, amikor csak tudsz
• légy víztakarékos, zuhanyozz inkább, ne folyasd fölöslegesen a vizet fogmosás, zuhanyzás, mosogatás közben
• palackozott víz helyett csapvizet, mindig
• fogassz kevesebb húst és tejterméket, ha vásárolsz, helyi, környékbeli termelőtől
• tartós eszközöket vásárolj, az élet minden területen tartsd szem előtt
• vedd lejjebb a fűtést 1 fokkal, hőtükrök a radiátorok mögé
• szigeteld megfelelően a házad, a falakat, a tetőt, a padlót
• kapcsold le a villanyt, ha nincs szükséged rá, ne hagyjuk készenléti funkcióban az elektromos eszközeinket
• használj energiatakarékos elektromos eszközöket, hosszabb távon megtérül a magasabb ára
• használj LED izzókat
• utazz kevesebbet repülővel, nyaraljatok belföldön

Városi lét

• legyen a táskádban mindig textilszütyő bevásárláshoz
• kulacs, amit feltölthetsz vízzel
• kávésbögre
• ételes, ha nem otthonról viszed az ételt
• étkészlet

És természetesen legyenek kéznél a jól begyakorolt mondatok: “Köszönöm, nem kérek zacskót/szívószálat”, “Saját szatyorba/dobozba kérem”...

Források:
Kocsis Tamás (2005): A fogyasztói szemléletváltás esélye a gazdaságilag fejlett országokban
https://www.portfolio.hu/short/piramisjatekot-uz-az-emberiseg-a-fold-eroforrasaival-csucson-a-tulfogyasztas.292616.html
http://wwf.hu/egyeb-termeszetvedelem_/1/tulfogyasztas-vilagnapja-2018

The post Mértékletességgel a túlfogyasztás ellen appeared first on Julka Webshop.