Szilárd sampon, samponszappan, samponmentesség?

Most, hogy végre a webshopunkban is található szilárd sampon a samponszappan mellett (juhééé!), itt az ideje, hogy magyarázzuk a két fogalmat és segítsünk eligazodni a (műanyagflakonos) sampon mentes élet rejtelmeiben. Tarts velünk!

Ha már itt vagy, valószínűleg a változtatáson töröd a fejed. Azért érdemes adnom egy kis löketet, motivációt, és megpróbálom magyarázni, miért is kellene hulladékszegény, természetes összetevőjű hajmosó-készítményekre váltanod. Persze ha elég elszánt vagy, ezeket is elhagyhatod, így válhat az életed samponmentessé (nopoo életmód).

Hogy mi a baj a flakonos samponokkal úgy általánosságban?

Egyrészt az, hogy műanyagflakonban vannak csomagolva. A temérdek műanyag-csomagolással, amit legyárt a világ nap mint nap, csak a baj van. Visszaváltani nem lehet őket, a hulladékgyűjtés szelektív válogatása és maga a szelektív hulladékbegyűjtés is nehézkes, döcögősen megy még ma is Magyarországon. És persze tudjuk, hogy a szelektív hulladékgyűjtés nem megoldás a jelenlegi környezeti- és hulladékgazdálkodási krízisre. Nagy baj a szépségápolás, tisztálkodás, egyáltalán a kozmetika világában, hogy rengeteg fölösleges dolgot erőltetnek ránk és hitetik el velünk, hogy szükségünk van rájuk. A mesterséges igénykeltés itt dívik csak igazán.

Valóban ennyi mindenre szükség van?

Tényleg ennyire bonyolult lenne ez az egész, mint amilyenné teszik a reklámok? Tényleg szükség van normál, száraz, zsíros, vegyes, festett, festetlen, szőke, barna, vörös, egyenes, göndör, hullámos hajtípusra való samponra? Hajregeneráló, tápláló, a dús és fényes hajért verzióban? Persze nincs. Itt is igaznak tűnik a mondás, a kevesebb néha több… De a csomagoláson és a kozmetikai iparra jellemző “mennyiségeken” túlmenően bizony a hagyományos flakonos samponok összetevői is aggályosak. Szemezgessünk egy kicsit, íme néhány összetevő, amelyek a legtöbb szupermarket és drogéria polcain felsorakozó samponban megtalálhatóak:

Kőolajszármazékok

(INCI nevek: Paraffinum Liquidum, Mineral oil, Petrolatum, Vaseline, Cera Microcristallina, Microcristallina Wax, Ozokerit, Ceresin)

Kőolaj –> fosszilis szén körforgásba kerül –> klímaváltozás erősítése. A kőolaj a föld mélyében évmilliók alatt természetes folyamatok során jön létre. Ami szénmennyiség a kőolaj-kitermeléssel egyszer kijön onnan, emberi léptékkel számolva soha nem kerül oda vissza. Miért használjunk feleslegesen a kőolajból a közlekedésen, a műanyaggyártáson és számos már területen kívül még a kozmetikaiparban is? Mert olcsó? Az egészségre gyakorolt hatásáról nagyon megoszlanak a vélemények. Könnyen hozzá lehet szokni az ásványi olaj származékokhoz, mivel nem engedi a bőr természetes visszazsírozódását, eltömítik a pórusokat, blokkolják a bőr élettani folyamatait.

Parabének

(INCI nevek: Methylparaben, Ethylparaben, Buthylparaben, Propylparaben)

A samponok víztartalma megköveteli a tartósítást, a legtöbb gyártó sajnos a parabénekhez nyúl. Pedig a parabének felhalmozódhatnak a szövetekben (a parabénes dezodorokat hozták összefüggésbe a mellrákkal), hormonháztartás megzavaró hatást tulajdonítanak nekik (befolyásolják az ösztrogén szintet), valamint növelhetik az UVB okozta DNS károkat a sejtekben. A parabénekkel szembeni túlérzékenység klasszikus tünete a kontakt dermatitisz (viszkető bőrgyulladás)…

Egyéb tartósítószerek, emulgeátorok INCI nevei: DEA, TEA, BHT, Glyoxalic Acid, Diazolidinyl Urea, Imidazolidinyl Urea, Bronopol/2-Bromo-2-Nitropropane-1,3-Diol, Bronidox/5-Bromo-5-Nitro-1,3-Dioxan.

Agresszív zsíroldó tenzidek

(INCI nevek: Sodium Lauryl Sulfate (SLS), Sodium Laureth Sulfate (SLES), Ammonium Lauryl Sulfate (ALS), Ammonium Laueth Sulfate (ALES)

Ezeket a zsíroldó tenzideket használják az ipari zsíroldókban, az autósamponokban, mosogatószerekben, mosóporokban, mint a legtöbb kozmetikumban, így a samponokban is. Gyönyörű habjukkal a kosz mellett eltüntetik a fejbőrt is borító hidrolipid filmréteget is, így arra ösztönzik a fejbőrt, hogy egyre több zsírt termeljen, ezért lesz nagyon hamar zsíros a hajunk az általános samponoktól.

Szilikon

(INCI nevek: Dimethicon, Diethylmethicon, Ethylmethicon, Cyclohexasiloxane, Cyclopentasiloxane, …siloxane , …methicone)

“Luxus” termékek kedvenc összetevője, egyfajta műanyag. Ettől lesz fényes és könnyen fésülhető a haj. Hosszabb távon viszont rárakódik a hajszálakra, bevonatot képez rajtuk (és a fejbőrön is). Ha eddig szilikonos sampont használtál, nehezebb dolgod lesz, ha hulladékszegény verziókra váltasz, hiszen ennek a rétegnek le kell kopnia a hajszálaidról.

Illatanyagok, szintetikus színezékek

(INCI: Parfum, Aroma, színezékek: CI vwxyz (számok)

Az alapgondolatom ezekkel az összetevőkkel az, hogy azért erősítik fel illatanyagokkal és színezékekkel a terméket, hogy jobban eladható legyen, de az egyáltalán nem tisztázott, hogy hosszú távú alkalmazásuk milyen negatív hatást vált ki az ember szervezetében. Az illatok az ember központi idegrendszerén keresztül a limbikus rendszerre, az agyra vannak hatással. Így fordulhatnak elő a fejfájás, migrén és epilepszia kiváltójaként.  

Hulladékszegény alternatívák: szilárd sampon, samponszappan

A fentiekkel ellentétben általában a szilárd samponok és samponszappanok nem tartalmaznak kőolajszármazékokat, parabéneket, szilikont, szintetikus színezékeket, agresszív tenzideket, mesterséges tartósítószereket, pálmaolajat. Tehát használatukkal a műanyaghegyeken kívül az egészségkárosító, kétes hírű összetevőktől is megszabadulhatsz. Két legyet egy csapásra. 😉 Bármelyik márkával is szimpatizálsz, az összetételt mindig olvasd el, sosem lehet tudni.    

A szilárd sampon és a samponszappan első ránézésre ugyanúgy néz ki. Kis szilárd tömb mindkettő, persze itt is lehet játszani a méretekkel, formákkal, színekkel, mint a legtöbb szappan esetében. Ám lényegében teljesen más elven működő hajmosókról van szó. A szilárd samponok tartalmaznak előre gyártott tenzideket, ám ezek általában gyengédebbek, mint a flakonos samponok esetében. Ezt összekeverik a többi hozzávalóval (pl. agyag, növényi olajok, citromsav, illóolajok), és formába öntés után néhány nap múlva készen is van a szilárd sampon tömb. Nagyon könnyű használni, a benedvesített hajon csak végig kell húzni minden irányban, bemasszírozni a habot a hajzatba és leöblíteni, és kész. Cseppet sem bonyolult használni, sőt, szerintem kényelmesebb is mint a flakonosokból adagolni a folyékony sampont.

A samponszappanok viszont szappanok. Tehát többek között zsiradékból és lúgból készülnek, és az elszappanosodási folyamat után is lúgos kémhatásúak maradnak. Ezért is ajánlatos a samponszappanos hajmosás után egy ecetes, almaecetes vagy citromsavas öblítéssel zárni a hajmosást. A szilárd samponnál erre nincs szükség. Mindkét hulladékszegény hajmosónak megvan a rajongó tábora, tehát rosszul nem működnek, ezt mindenki elhiheti. De itt is igaz, hogy meg kell találnia mindenkinek az igazit és nem szabad feladnia az első “sikertelen” kísérlet után. A lényeg, hogy akár a samponszappan, akár a szilárd sampon mellett döntünk, mindenképpen óriási lépést teszünk a műanyagmentesség, környezettudatos életmód felé, így érdemes velük addig próbálkozni, amíg meg nem találjuk a nekünk megfelelőt.  

Egy kis személyes történet:

Én egy ideje továbbléptem a samponszappanról az egyéb alternatív, nopoo módszerek próbálgatása felé. A történet hozzá, hogy kb. 2 éve, amikor elkezdtem használni az első samponszappanomat, egészen rövid, fiús hajam volt. Nagyon jól működött több mint fél évig, imádtam használni. Aztán ahogy nőtt a hajam, egyre inkább tapasztaltam azt az elnehezedett, zsíros hatású, ragacsos állapotot, amit néhányan emlegetnek, és ami miatt lemondanak róla hamar.

Elkönyveltem magamban, hogy a hosszabb hajnál biztos máshogy működik, nem az én világom. Viszont! Nemrég olvastam egy érdekességet, ami más megvilágításba helyezte az esetemet a samponszappannal. A ragacsos élmény oka a kemény víz lehet. A kalcium és magnéziumionok reakcióba lépnek a szappan anionjaival, és vízben oldhatatlan anyagként kicsapódnak a vízből, így tehát egy szappan kevésbé habzik fel a keményebb vízben, és egy amolyan “ragacsos hatást” eredményeznek a hajszálakon. Hogy ez mennyire logikus! És amikor ezeket olvastam, eszembe jutott az is, hogy az első félév után, azon túl, hogy nőtt a hajam, költöztünk is, méghozzá nagyon kemény vízzel rendelkező helyre!  Hahaha 😀 Tettem is egy próbát, miután megtudtam ezt, “lágyítottam” a hajmosásra szánt vizet, vagyis felforraltam-lehűtöttem, de továbbra sem működött jól a samponszappanom. Nem nyugodtam bele és tovább kutakodtam és azóta már tudom, hogy a víz változó keménységét a kalcium- és magnézium-karbonátok adják, amik nagy része forralással kicsapható. Az állandó keménységet viszont a többi oldott kalcium- és magnéziumsó okozza és ezt nem lehet forralással csökkenteni. Emiatt itt, ahol most élek, a samponszappan nem fog működni.

Egyébként egy szappanteszttel te is nagyon egyszerűen megnézheted mennyire kemény nálatok a víz. Az eső- vagy desztillált vízben a szappan átlátszó oldatot ad. Ha kemény a víz, akkor szappan hatására mész-szappan csapódik ki. Minél fehérebb az oldat, annál keményebb a víz és annál kevésbé habzik. Nálunk a kis lavor alján igy néz ki 🙁

Samponmentes élet?

A fentiek miatt elkezdtem kutakodni, mivel szoktak még hajat mosni, és egyáltalán mi a fene az a samponmentesség (nopoo élet)? A samponmentes életmóddal arra törekedhetünk, hogy beindítsuk hajunk öntisztuló folyamatait. Ha valaki eléri ezt az áhított állapotot, az azt jelenti, hogy igen ritkán és csupán tiszta vízzel mos hajat! Ez az igazi hulladékmentesség kérem! Én nagyon messze vagyok még ettől, és amíg szemtől szemben nem találkozok valakivel aki így él, addig szkeptikus leszek. De próbálkozom és írok majd nektek a tapasztalatokról 🙂

1 thoughts on “Szilárd sampon, samponszappan, samponmentesség?

  1. Fruzsina says:

    Én kipróbáltam, 6 hétig nem mostam hajat, néha meleg vízzel. 6 hét után sikított a hajam a samponért, mikor megmostam, szó szerint hálálkodott, megkönnyebbült. Próbáltam én is a szappant, de hiába öblítettem úgy, ahogy olvastam, a ragacsosság megmaradt.

Hozzászólások lezárva.