Új szokás az új évben, de hogyan formáljuk a mindennapok részévé?

Újra itt egy évkezdet, ami számomra mindig elhozza a várakozás érzését. Nem meglepő, hiszen a január a nagy fogadalmak időszaka. Ott motoszkál a fejekben, hogy milyen új szokást lenne jó bevezetni vagy mit kellene máshogy csinálni mint az előző évben. Az igazán nehéz feladat az, ha ezeket az elhatározásokat valóban szokásokká szeretnéd alakítani.

Az én történetem

Bevallom korábban nem igazán szerettem ezt az időszakot, mert rendszerint azok a témák kerültek előtérbe, amiket évek óta “cipelek”.  Ezért hosszú évekig inkább hiányérzet és elégedetlenség érzése társult ehhez az időszakhoz. Két évvel ezelőtt úgy éreztem, máshogy szeretnék nekifogni az évnek és bár nem vagyok az a típus, aki mindent nagyon aprólékosan kitalál mégis vágytam arra, hogy tudatosan átgondoljam az előttem álló célokat és megfogalmazzam magamnak, min szeretnék igazán változtani. Visszatekintve a mögöttem álló útra, úgy érzem jól tettem, hogy időt szántam a tervezésre, mert ennek egyik eredménye, hogy tavaly elindult a Julka 🙂 Bízom benne, hogy a következő gondolatok téged is segítenek majd abban, hogyan érdemes meghatározni mely fogadalmakra (én jobban szeretem céloknak hívni) helyezd a fókuszt és az elhatározásból miként alakíts ki egy új szokást.

Adj időt magadnak, hogy megtaláld a jó célt!

Ahogy elmúlnak az ünnepek és eltelik az első pár januári nap, rám tör a türelmetlenség, hogy most azonnal ki kell találnom mit kezdjek az előttem álló időszakkal és mi az a régóta nyomasztó hiányosság, amitől idén tuti-tuti-tuti, hogy megszabadulok 😀  Sokáig, szinte minden évben valahogy már tavaszra elfogyott a lendület. A tervek töredékével foglalkoztam és velem maradtak a jól megszokott hiányosságok is. Nem egy felemelő érzés 🙁 Nagyon örülök, hogy sikerült változtatnom ezen és most megosztom veletek mi volt az a fordulópont, ami a legtöbbet segített: Időt szántam arra, hogy ne csak hirtelen jött vágyakat azonosítsak be, hanem tudatos célokat jelöljek ki. Eldöntöttem, hogy nem akarok mindent már januárban elkezdeni, hanem picit tovább húzom az ünnepek hozta lassulást. Két évvel ezelőtt ebben a folyamatban nagy segítségemre volt a YearComprass évértékelő és évtervező füzet. Ha esetleg még nem ismered bátran ajánlom, mert valóban nagyon szuper. Idén pedig új kedvencként a Slow Budapest Anti-határidőnaplója támogat ebben a folyamatban.

Hogyan érdemes a tervezésre szánt időt kihasználni?

Azonosítsd be, hogy a jelenlegi életszakaszodban milyen területen szeretnél változást elérni. Melyek azok a szituációk, amik a leginkább befolyásolják a mindennapjaid harmóniáját. Ehhez jó, ha valamilyen vezetett módszer segítségével (de lehet csak egy egyszerű lista is) értékeled, hogy magánéleted, szakmád, személyes kapcsolataid, énidőd tekintetében (a lista természetesen egyénileg alakul) hogyan telt az elmúlt időszak és mi a vágyott állapot. Azt is érdemes átgondolni, hogy milyen rossz berögzülést szeretnénk hátrahagyni, de itt talán fontosabb a MIÉRT átgondolása. Új szokás csak úgy alakul ki, ha tudjuk miért fontos az a változás.

Milyen a jó cél?

A kérdés picit tankönyvszagú, de igazából adja magát a válasz: olyan ami valóban közelebb visz a kívánt változáshoz. Érdemes elkerülni az általános megfogalmazást és konkrét feladatban gondolkozni. Nekem a sportolás kapcsán jött ez első komolyabb változás, amikor már nem azt fogalmaztam meg, hogy többet szeretnék sportolni, hanem azt, hogy a héten kedd-péntek-vasárnap reggel elmegyek futni. A megfogalmazás legyen tehát konkrét. Így nagyobb eséllyel állítasz be reális célokat, amiket lépésekre bontva könnyebben el lehet érni. Az elhatározást segíti, ha előre kitalált időközönként értékeljük az elért eredményt. Ebben sincs semmi ördöngösség, csak írjuk le mikor fogunk először rápillantani arra, hogy hol tartunk a folyamatban. Így talán kevésbé kúszik be a folyamatba a türelmetlenség érzése. Ami pedig az egyik legfontosabb tapasztalatom, hogy valóban érdemes leírni a célokat. Nem csak kigondolni vagy átbeszélni valakivel, hanem venni egy papírt és leírni. Nálam a személyes jellegű gondolatok és célok leírása nagyban segíti a változáshoz kapcsolódó érzelmeim megismerését. Ez azért fontos, hogy tudd, mi az ami valóban motivál és milyen ellenérzéseid vannak a kitűzött céllal kapcsolatban. Ebben a cikkben szuper évtervező eszközöket ajánlanak, ha valamilyen vezetett módszert keresel a tervezési folyamathoz, mindenképpen olvasd el.

Végül aranyszabályként érdemes észben tartani, hogy minden fenti gondolat hiábavaló, ha elaprózod az energiáidat és túl sok területen akarsz egyszerre változtatni. Lehet több célt megalkotni de egyszerre mindig csak egyre fókuszálj!

Elhatározásból új szokás

Hiába a tudatos tervezés, ha nem tudjuk a célhoz vezető úton a fontosabb változásokat szokássá alakítani. Miért fontosak ennyire a szokások? A szokás nagy Úr – tartja a mondás és hogy mennyire így van ez, azt jól mutatja a Duke University 2006-os kutatása, ami többek között arról számol be, hogy mi emberek időnk 45%-ában szokásaink szerint cselekszünk. Mindennapjaink kereteit jó és rossz szokásaink adják, az általuk kialakított struktúra befolyásolja életünk minden fontos területét, legyen az a családhoz, barátainkhoz való hozzáállásunk, munkánk vagy az eltöltött szabadidőnk. Ezért nem meglepő, hogy egy-egy rossz szokás elhagyása vagy egy új szokás bevezetése nagy energia befektetéssel jár. Ezt az energiát nem spórolhatjuk ki a folyamatból, mert ha valódi változást szeretnénk elérni életünk valamelyik területén meg kell találnunk a módját, hogyan építsük be az új szemléletmódot a mindennapi rutinba. Ha a fentiek segítségével jól meghatározott célokat tűztél ki, már biztos alapokra helyezted a változás folyamatát. Mégis mi az, amit még segítségül hívhatsz? Bár picit közhelyesen hangzik, de az idő mindent megold és ez ebben az esetben is így van.

Mennyi idő alatt tud megszilárdulni az új szokás?

Nagyon sok helyen olvashatsz arról, hogy 21 nap után megszokjuk az újat és beépül a változás az életünkbe. Ez az állítás a mai felgyorsult világunk leegyszerűsített válasza arra a problémára, hogy sok ember még ilyen bonyolult folyamatnál, mint egy új szokás bevezetése is, konzerv megoldásokra vágyik. Maxwell Maltz plasztikai-sebész megfigyelése szerint legalább (tehát minimum) 21 nap kellett ahhoz, hogy a sebészeti beavatkozások után a páciensek megszokják új testképüket. Egy későbbi, szokásokra irányuló tanulmány (Phillippa Lally, University College London) pedig a személyiség és a körülmények függvényében 18-254 nap közé (átlagosan 66 nap) teszi azt az időt, ami alapján a napi rutinba épül egy új szokás.

Kitartás – nem vagy egyedül!

A fentiekre alapozva nehéz megbecsülni, hogy mennyi idő kell ahhoz, hogy teljesen természetessé váljon egy új tevékenység vagy hozzáállás. De az biztos, hogy időfaktor mégis az egyik legfontosabb sarokköve a folyamatnak. Az elmúlt másfél évemben nagyon sok apróbb célom volt a zero waste életmód kapcsán. Viszont teljesen eltérő energia és időbefektetést igényelt egy-egy új szokás bevezetése. Visszagondolva érdekes, hogy számomra a téma kapcsán az egyik legnehezebben változást a műanyagtubusos fogkrém elhagyása jelentett. Körülbelül 1.5 hónap után vettem először észre, hogy már nem érdekli az agyamat az az apró változás, hogy megnyomom a tubust vagy spatulával teszem a pasztát a fogkefére 🙂 Tartsd szemelőt, hogy nem érdemes türelmetlenkedni. Inkább keress társat, csoportot vagy csatlakozz a témához kapcsolódó kihívásokhoz.  Akár letölthetsz egy applikációt is – ami segíthet elindulni az úton. Csodát nem szabad várni tőlük, de az első és egyben legnehezebb néhány hetet megsegíthetik.

Köszönöm, ha velem tartottál és elolvastad a témához fűződő tapasztalataimat. Nincs más hátra, mint a következő hetekben több időt tölteni magaddal, és megtalálni azokat a kihívásokat, amik a fejlődésedet, belső harmóniádat segítik. Ha a zero waste életmód kapcsán is vannak megvalósítandó céljaid, arról biztosíthatlak, hogy a Julka segítő társad lesz ezen az úton.