Miért válaszd a hazai terméket?

Nem rég indítottuk útjára az #együttkönyebb – Hazai Placc kampányunkat. Ennek célja a kézműves termékeket és fenntartható textiltermékeket készítő hazai márkák támogatása a járványhelyzetben. De miért is fontos a hazai készítők, kézművesek, termelők, egyéb vállalkozások támogatása?

Pár szó a kampányról

A Hazai Placc lénygében egy olyan gyűjtőoldal, ahol természetes alapanyagból készülő, igényes és gyönyörű terméket találtok és vásárolhattok meg. Ezzel támogattok olyan kisebb kézműves vállalkozókat, akik a jelenlegi helyzetben méginkább sérülékenyek. Fenntartható divat témában pedig márka ajánlásokat hoztunk nektek bemutatkozóval és képekkel. Csak egy kattintás és a márka oldalához jutottok. Az ebben a kategóriában található, eladásra kínált termékek nettó árait teljes egészében eljuttatjuk a készítőkhöz.

Miért jobb a hazai?

Ha már egy ideje ismerkedsz a zero wast életmóddal, akkor biztos sokat hallottad már, hogy válaszd a helyi termelésű, készítésű, ha teheted. Lássuk pontokba szedve, hogy miért.

Szállítás

Régóta tudjuk, hogy a tárgyaink és élelmiszerünk által megtett kilométerek, milyen rettenetes szén-dioxid és egyéb szennyezőanyag kibocsátást jelentenek. Hiszen a szállítójárművek hatalmas mennyiségű energiát igényelnek, amit kőolajból fedezünk.

Átláthatóság

A szállításon túl nagyon fontos szempont, hogy az átláthatóság, lekövethetőség, aminek több aspektusa is van, helyi termékek esetén sokkal könnyebben megteremthető. Lássuk miért is fontos ez!

Etikai szempontok

Nagyon fontos, hogy az ökotudatosság nem csak a természet óvásáról szól, hanem a szociális érzékenységről is. Nem lehet “zöld” vagy “fenntartható” egy termék, hiába készült például biopamutból vagy fenntartható erdőgazdálkodásból származó fából, ha közben embertársaink kizsákmányolásával jár együtt az elkészítése. Nagyon fontos tehát, hogy ha helyit (magyart vagy európait) vásárolsz, biztos lehetsz benne, hogy a jogszabályok kellő szigorúsága miatt tisztes bérezés mellet és megfelelő munkakörülmények között készül a termék, amit hazaviszel.

De nem csak a jogszabályok miatt kaphatsz biztosítékot, ha egy családi vállalkozástól vagy egyszemélyes vállalkozástól vásárolsz, akkor közvetlenül nekik fizetsz, vagyis pontosan tudhatod, hogy mennyi pénzt kapnak, mekkora munkáért cserébe. Nem kell zavarban lenned, nyugodtan kérdezd meg őket arról, hogy hány munkaórát töltenek egy-egy termék elkészítésével, milyen áron szerzik be az alapanyagokat. Egy-egy ilyen beszélgetés végére képet kaphatsz arról, hogy valóban megfizeted-e a munkájukat vagy jóval többet érdemelnének-e.

Hulladékká válás

A személyes kapcsolatok nem csak az etikai kérdésekben segítenek, hanem ha ismered a termék készítőjét, a tárgyaid, ruhád történetét, a készítő/termelő örömeit-nehézségeit, sokkal jobban fogsz ragaszkodni a tárgyaidhoz, így jobban is vigyázol rájuk, hajlamosabb leszel megjavíttatni őket, elkerülve ezzel a (gyors) hulladékká válásukat.

Hazai, helyi alapanyagok

Ha helyit vásárolsz, nagyobb eséllyel kerülsz közvetlen kapcsolatba a készítővel, termelővel. De ha nincs is közvetlen kapcsolatod vele, az ún. ellátási lánc drasztikusan lerövidül, így sokkal nyomon követhetőbb az az út, amíg a termék az alapanyagok előállításától a készítésen át az otthonodig jut. Ez a korábban említetteken túl ahhoz is vezet, hogy sokkal könnyebb átlátni a gyártás során felhasznált alapanyagokat, azok származását, a melléktermékek, hulladékok kezelési módját, stb, így nagyobb eséllyel biztosítható a környezetbarát termelés.

Mondok egy példát. Ha te például írsz nekünk, hogy szeretnéd tudni mielőtt vásárolsz, hogy x termékünk fa részei milyen olajokkal vannak kezelve vagy a maradék olajokkal mit csinálnak. Nekünk csak meg kell keresni a gyártót, hogy válaszoljon a kérdésünkre, ha nem tudjuk. Egy hosszabb ellátási lánc esetén mi megkérdeznénk a nagykereskedőt, akitől vásárolunk, aztán ő megkérdezné a még nagyobb kereskedőt és így tovább, míg eljut a gyártóig a kérdésed. Ha eljut. Mert ugye kicsi rá az esély, hogy egy ilyen hosszú lánc esetén minden ponton tökéletesen továbbítódik.

Még mindig az alapanyagokról

Ha az alapanyagok gyártása, termesztése, kinyerése helyben történik, akkor látni fogjuk a fogyasztásunk következményét. Olyasmire gondolok, hogy ha a kedvenc kirándulóhelyeinken a saját szemünkkel látjuk a fák kitermelését, akkor sokkal szomorúbbak leszünk, mintha a világ másik felén történne ugyanez. Két okból is. Egyrészt tudni fogsz róla., mert látni fogod, mikor mész kirándulni, mert olvasod a helyi újságban, stb. Persze, néha-néha megjelenik egy-egy cikk itt-ott arról, hogy Borneón vagy az Amazonas mentén milyen mértékben zajlik az erdőirtás, de sokkal kevesebbet tudunk és tudhatunk róla valójában. Hiszen messze van.

A másik ok, ami miatt szomorúbbak leszünk, hogy kötődünk a helyeinkhez. Ha kötődünk a helyeinkhez, hiszen minden évben ott nyaralunk, esetleg félévente elmegyünk megcsodálni azt a bizonyos helyet, akkor sokkal rosszabbul fog érinteni minket, ha pusztulni látjuk. Az érzelmi bevonódottságunk miatt pedig könnyebben vesszük rá magunkat a tiltakozásra, valamint fogyasztási szokásaink átalakítására. Például kevesebb papírterméket vásárolunk, vagy előnyben részesítjük az újrapapírt, stb. És természetesen ez nem csak a papírra igaz, hanem minden természeti erőforrásra.

Záruló anyagkörforgás

Ez a pont talán furcsán vagy viccesen hangzik elsőre, pedig kulcsfontosságú kérdés. Lényegében arról van szó, hogy amit megszel, azt ott kakilod ki, ahol kinőtt a földből. 🙂 Ne nevess, elmagyarázom. 🙂

Amikor egy növény növekszik, akkor vizet és tápanyagokat vesz fel a földből, valamint szén-dioxidot a levegőből, amit a napfény segítségével cukorrá alakít, azokat pedig még bonyolultabb cukrokká, amik aztán még bonyolultabb anyagokká alakulnak. És végül lesz belőle paradicsom. Meg búza meg uborka meg tök, meg fű meg fa meg len meg kender meg pamut. Szóval sok minden, amit az ember hasznosít. A természetben nagyjából ez valahogy úgy történne, hogy például egy szarvas legelészik “A” mezőn és közben elpotyogtatja kis bogyók formájában azt, amit “B” mezőn megevett. Aztán tovább áll “C” erdőbe, ahol elpotyogtatja, amit az “A” mezőn megevett, miközben ott is megrágcsál néhány hajtást. Szóval el is visz némi módosult tápanyagot a földből, de rak is le a helyébe. Ráadásul, valószínűleg a szarvasunk ugyanazon a néhány mezőn és erdőben legelészik egész életében, szóval biztosan nem viszi át egy másik kontinensre a tápanyagokat. Nem úgy, mint az ember!

Mi ugyanis azt csináljuk, hogy megtermesztünk valamit az egyik kontinensen, elvisszük a másikra, ahol megesszük és hát, mit szépítsük, ki is kakiljuk. Csakhogy így a tápanyag nem tud visszakerülni a földbe, vagy legalábbis nem annyi, amennyit elhozunk a földekről a terméssel. Bármilyen bután hangzik is, ez komoly veszteség a termőföldeknek! De ez nem csak az élelmiszerekre igaz, ha belegondoltok a pamut, amiből a ruháink vannak, az is valahol gyapot növényként kezdte, ahogy a fából készült tárgyaink is erdők voltak. Ezek így már nem a helyi életközösséget táplálják holtukban, hanem a hulladékégetőkben végzik.

Ha teheted…

…tehát válaszd a hazai termékeket, mi erre bíztatunk! Tudjuk, hogy nem mindig és mindenkinek elérhetőek, de sokszor megéri beléjük fektetni egy kicsit több pénzt, nem csak a fenti érvek miatt, hanem azért is, mert jobb minőségűek és tovább tartanak, mint a nem-hazai társaik. Mi zero waste webshopként is azt képviseljük, hogy ahol van rá mód a hazait kell támogatni és kínálni, még ha ez nem is kecsegtet annyi haszonnal, mint az olcsóbb, de környezetterhelőbb távoli gyártmányok. Ezért is lett szívügyünk ez a Hazai Placc.

A Hazai Placc kampányban részt vevő alkotókat ITT megtalálod és a Facebokkon, Instagramon is folyamatosan mutatjuk be őket.

A Julka Csapata