Folyamatosan azon dolgozunk, hogy olyan tartalmakat és olyan alternatívákat kínáljunk a közösségnek, amire valóban szükség van, hiszen pont ez az egyik értékünk, hogy nem felesleges eszközöket, hanem praktikus és tartós, természetes alternatívákat forgalmazunk.

Most arra kérünk, hogy segíts minket a tervezésben, inspiráld véleményeddel a Julka irányát azzal, hogy kitöltöd KÉRDŐÍVünket. A kérdőív kitöltése nagyjából 5 percet vesz igénybe.

Cserébe mi is támogatjuk fenntarthatósági törekvéseidet, egyszerre 5 kisokosunkhoz juthatsz hozzá ajándékként, ingyenesen – melyekhez a linkeket a kérdőív utolsó oldalán találod. Köszönjük a segítséged! <3

The post Évtervezés a Julkánál appeared first on Julka Webshop.

A tea már a 8. században népszerű ital volt Kínában, a kávéról pedig nagyjából a 9. században írtak először. Bár cikkünk elsősorban a műanyag szennyezés és a két élvezeti cikk kapcsolatát vizsgálja, azért szóljunk a termesztésük fenntarthatóságáról is.

Kávétermesztés

A kávét hagyományos módon erdei környezetben, árnyékban kultiválták. Az 1970-es években a farmerek monokultúrára váltottak: sorokban, napon, fák árnyéka nélkül kezdték el termeszteni a kávét. Ezáltal a kávébab hamarabb beérett és magasabb hozamot produkált, cserébe erdőt kellett irtani hozzá, és műtrágyát, permetszereket kellett használni a biztos hozamért. (Árnyékban, műtrágya nélkül nagyobb a növények hozama, mint napon, de műtrágya nélkül.) Azt se felejtsük el, hogy az árnyékos termesztés nagy előnye a diverz környezet, sok vadonélő fajnak adó otthon, míg monokultúrában ez nem valósul meg. A napon való termesztés rendkívül vízigényes is. Egy csészényi kávé babjának előállításához átlagosan 140 liter! víz szükséges. 1 kg pörkölt afrikai, dél-amerikai vagy ázsiai kávé előállításához 26400 liter víz szükséges. Gyakran olyan országokban termesztenek kávét, amelyek egyébként is vízhiánnyal küzdenek, lásd Etiópia.

Az American Birding Association, Smithsonian Migratory Bird Center, a National Arbor Day Foundation és a Rainforest Alliance együtt kampányolt az organikus, árnyékban termesztett kávébab termesztésért.

A klímaváltozás miatt Nicaragua és Etiópia kávétermesztő területeinek a fele lesz alkalmatlan a további termesztésre a jövőben. 5 évvel ezelőtt, 2016-ban a termesztők 34%-a dolgozott a fenntarthatósági standardok (Fairtrade, UTZ és 4C) szerint.

Teatermesztés

Mi a helyzet a teával? A tea a víz után a második legtöbbet fogyasztott folyadék a világon, évente 3 milliárd csésze teát fogyaszt az emberiség. Kávéból nagyjából feleannyi fogy, mint teából. Napjainkban 18 országban termesztenek teát, a legtöbb teacserje Ázsiában található. Az örökzöld teacserje (Camellia sinensis) elsősorban a trópusi és szubtrópusi éghajlatot kedveli, de egyes fajtái az óceáni éghajlaton is eléldegélnek. Európában három helyen is megterem: az Anglia dél-nyugati csücskében lévő Truro speciális mikroklímáján, Szocsi mellett, a Fekete-tengernél és az Azori-szigeteken.

Érdekesség, hogy mindegyik tea, amit ismerünk, ugyanazon fajtának a leveleiből készül. Az, hogy más a külleme, az illata és az íze, azon múlik, hogy hogyan dolgozzák fel a leveleket. Általában kézzel szedik a tealeveleket törékenységük miatt. Szüretelés után elkezd sötétedni a levél, ahogy veszít a nedvességből. Hő hatására ez a folyamat lelassul. A hővel való találkozás időpontja dönti el, hogy milyen variációt kapunk a folyamat végén, így lesz a tea fehér, zöld, oolong vagy fekete.

A teatermesztés azon mezőgazdasági munkák egyike, amely a leginkább ki van téve a klímaváltozásnak. India egyik legfontosabb teatermesztő régiójában, Assamban az elmúlt 60 évben 20%-kal csökkent a csapadékmennyiség éves átlaga. Kenyában elhúzódóban van a teaültetvények övezete, de Sri Lankán is jelentős változások tapasztalhatók az esős és száraz évszakok időtartamában.

A teaipar -akárcsak a kávéipar- köztudottan a szegény országokban lévő beszállítókból él. Ahol a termőföldek és a vízkészletek védelmére sem igen van anyagi forrás. Márpedig a növekvő kereslet nagyobb terhet ró e természeti erőforrásokra.

Szegénység és kihasználtság

Az elhúzódó, elmozduló égövek miatt a foglalkoztatás is módosul. Itt termelők vesztik el megélhetésüket, ott emberek jutnak álláshoz. Az Ethical Tea Partnership (ETP) azért jött létre, hogy ezeket a problémákat kezelje, a legnagyobb teagyártó cégek szövetsége egy fenntarthatóbb kereskedelemért.

A teatermesztés egyik fő problémája a farmerek kihasználása, a fogyasztói ár mindössze 3-6%-át kapják kézhez maguk a termesztők. 2019-ben például 148 rúpiát fizettek (~600 FT) egy kiló fekete teáért Assamban. Bár a standard rendszerek (Fairtrade, Rainforest Alliance, UTZ stb. ) biztosítanak valamilyen védőhálót a termelőknek, a szervezetek maguk vallották be, hogy a szegénységet képtelenek ezek a “plecsnik” felszámolni, és valódi változást sem tudnak elérni. Persze szerveznek programokat a fejlődő országokban, pl. női vezetői képzéseket, fenntarthatósági akadémiát, de átütő erejük nincs a világkereskedelemre.

Ezen tények tudatában fogyasszuk ezeket a cikkeket ( a csokoládé – kakaó hasonló problémákkal küzd ). Választhatunk hazai gyümölcsteákat, gyógyteákat is a kedvenc fekete teánk helyett. Mi is készíthetünk teakeveréket otthon. Most pedig folytassuk a témát azzal, hogy milyen hulladékhegyeket vagy porszemeket hagynak maguk után ezek a termékek.

George Clooney – mi más?

(Cikkünkben a Quibit.hu írásait használtuk fel.)

George Clooney, luxusérzés, dizájnelem a lakásban, barista hangulat és a többi – tulajdonképpen a kapszulás kávé ötlete egy zseniális, ám ördögi marketingötlet, és számomra a Mad Men – Reklámőrültek nagy igazságait juttatja eszembe, mint pl. “What you call love was invented by guys like me… to sell nylons” azaz “Amit szerelemnek hívsz, azt az olyanok találták ki, mint én… hogy harisnyákat adjunk el.” De eszembe jut még az egyik híres magyar ásványvíz szlogenje, a “Díjnyertes ásványvíz”. Ugyanakkor ez a díj, amit 2004-ben elnyertek, és azóta erre építik a brandet. Frédérique Gervais szerint (forrás: index cikk) maga az Eauscar-díj nem komoly szakmai elismerés. A párizsi ásványvízverseny csak egy könnyed kiegészítője a valódi szakmai versenynek, a Thermalies Aqua Expónak. A párizsi kiállításon nem végeztek komoly mikrobiológiai vizsgálatokat, a zsűri pedig nem szakértőkből, hanem újságírókból és sportolókból áll. Mindennek ellenére, bevált a szlogen, sokan veszik és isszák a díjnyertes ásványvizet.

A Nestlé is fogta magát, kitalált egy újabb szükségletet, amiről akkor még senki sem tudott, hogy ez az ő emberi szükséglete, és felvázolta a vásárlóknak, hogy hát igen, a kotyogós kávé elkészítése milyen körülményes, az instant kávé (amit szintén a Nestlé kezdett gyártani 1938-ban Nescafé néven) meg mégsem az igazi ízében. Gyúrjuk össze a kettőt, mert ez lesz az igazi… és így született meg a Nespresso.

A cég 1986-os indulása óta eltelt évtizedek alatt akkorára nőtt, hogy mára mintegy 14 milliárd Nespresso kapszulát adnak el évente az interneten és a közel 84 országban működő, mintegy 810 márkaüzletben, vagy ahogy a cég nevezi őket, „Boutique”-okban.

Mára már több mint 400 versenytársa jelent meg a cégnek, mind-mind kapszulás kávét forgalmazva.

A kapszulás kávé fenntarthatósági problémái

De mi a helyzet a fenntarthatósággal? Elméletben a kapszulák ugyan száz százalékban újrahasznosíthatóak, mivel azonban műanyagot és alumíniumot is tartalmaznak, nem lehet őket egyszerűen a szelektív kukába dobni. A Halo nevű cég becslései szerint a percenként világszerte legyártott 39 ezer kapszulából 29 ezer a szemétlerakókba kerül. A probléma orvoslására bevezették, hogy a kapszulákat visszaveszik a márkaboltokban vagy más kijelölt üzletekben is (ez a gyakorlat Magyarországon a cég honlapja szerint 2012 óta létezik), sőt a cég akár házhoz is megy, hogy maga gyűjtse be a kapszulákat a vásárlóktól. Ezután az újrahasznosítási folyamat részeként az alumíniumot elválasztják a kávézacctól – az  előbbiből trendi szemüvegkeretek vagy biciklik, az utóbbiból komposzt válik.

Mindez azonban mégsem jelent hatékony megoldást. Egy bizonyos tanulmány mindössze 5 százalékra becsüli az újrahasznosítási rátát, pedig elvben a fogyasztóik 91 százaléka hozzáfér a mintegy százezer kapszulagyűjtő pont egyikéhez. Az évente eladott, konzervatív becslések szerint 14 milliárd kapszulával és adagonként 0,9 gramm alumíniummal számolva ez évente 12 600 tonna szemétdombra kerülő alumíniumot jelent. 

A Quibit.hu cikke alapján: “Nem csupán a szeméthegyek jelentenek problémát, hanem az alumínium gyártásával járó környezeti terhelés is: egy tonna alumínium kibányászásával 10-12 tonnányi további szemét keletkezik, beleértve 2-3 tonnányi mérgező vörösiszapot. Nem beszélve a kávészemek vagy a kávékapszulák szállításáról, valamint arról, hogy a kávétermesztés milyen hatással jár a környezetre vagy éppen magukra a kávét előállítókra. 2020. februárjában például óriási felháborodást okozott, amikor kiderült, hogy a legnagyobb kapszulagyártó céggel szerződésben álló guatemalai kávéültetvényeken gyerekmunkásokat dolgoztatnak.” Mindeközben az EU zéró toleranciát hirdetett a gyermekmunka ellen.

Mikroműanyagok a teában

Ha a kapszulás kávé adatoktól még nem rándult görcsbe a gyomrod, folytassuk a teafilterekkel. Egyrészt vannak a fölösleges műanyag fóliába csomagolt teadobozok, de arra ki gondol, hogy sok teagyártó papírfilterek helyett műanyagba csomagolja a teakeverékeket? Ráadásul a legtöbb esetben fel sincs tüntetve a dobozokon, hogy műanyag vagy papír-e a filter, tehát nagyon nehéz megállapítani, hogy melyik teával bocsátunk magunkba több milliárd mikro- és nanoműanyagot és melyikkel nem.

2019-ben kanadai kutatók a műanyagból készült teafiltereket 95 Celsius-fokos vízbe áztatták. Ezen a hőmérsékleten nagyjából 11,6 milliárd mikroműanyag oldódott ki egyetlen csészényi teavízbe. Ez sokszorosa, mint ami más ételekből vagy italokból származik. Az asztali só a szennyezettebb élelmiszerek közé tartozik, grammja 0,005 mikrogramm műanyagot tartalmaz. Egy csésze teába ennek több ezerszerese, 16 mikrogramm műanyag kerül – derült ki Nathalie Tufenkji, a McGill University kutatójának tanulmányából.

Egy 2020-as brit vizsgálaton, amit a Kelet-Angliai Egyetem tudósai mutattak be, réz és ammónia keverékébe áztatták a filtereket, hogy el tudják választani a papírt a műanyagtól. Néhány esetben megmaradt a műanyag váz, pl. elbukott a Twinnings, a Tetley és a Yorkshire Tea is, holott erről a fogyasztókat nem tájékoztatják a csomagoláson. Maga a filterben talált polipropilén több száz, ha nem ezer év alatt bomlik le.

Te mit tehetsz?

• Fogyassz kevesebbet.

• Ha tejjel fogyasztod a kávédat, esetleg teádat, válassz növényi tejet a tehéntej helyett.

• Használj újrahasználható kapszulákat vagy mosható filtereket! Az Owaster teafiltere vagy kávéfiltere pl. remek választás a teafüvek mellé: textil, hazai, mosható és életútja végén 100%-ban lebomlik. Használd tovább a kávé zaccot (akár bőrradírként vagy súrúlóként) és ha marad dobd a komposztba.

• Preferáld a filteres teák helyett a szálas teákat, legjobb ha hazai termelőktől vásárolsz.

• A pénz hatalom, tehát csak olyan termékeket vásárolj és fogyassz, amelyeknek a hátterével tisztában vagy. Legyen az kávé, vagy tea – hogy készült, kiktől származik? Figyeld a csomagolást, és nyugodtan bombázd kérdésekkel a gyártókat, a kereskedőket – gyakorolj rájuk nyomást.

• Válassz madárbarát kávét! A Smithsonian Intézmény talált ki egy definíciót az olyan árnyékban termesztett kávékra, amelyek organikusan művelt Fair Trade kávék is egyben, és amelyek változatos, őshonos fák árnyékában termettek, és megfelel még más specifikus kritériumoknak. Ezeket madárbarát kávé tanúsítvánnyal látják el. “Bird Friendly” pecsétet keress a csomagoláson.

• Válassz Fairtrade-et!

A Fairtrade 10 alapszabálya:

1.  A gazdaságilag hátrányos helyzetben lévő termelőknek segíteni a lehetőségek megteremtésében. A szegénység csökkentése a marginalizált termelők támogatásával. Támogatni a közösségi fejlődést, többek közt a farmereket, és szövetkezeteket.
2. Biztosítani a felelősségre vonhatóságot, és az átláthatóságot.
3. A szociális, és gazdasági jólét céljából kereskedni, de közben szem előtt kell tartani a környezetvédelmet is.
4. A fair árat, és annak kifizetését biztosítani.
5. Biztosítani, hogy minden, az ENSZ gyermekek jogairól szóló egyezménye szerint történik, és biztosítani, hogy ne használjanak a folyamatban kényszermunkát.
6. Biztosítani a nemek közti egyenlőséget, a szövetségre lépés szabadságát és ellenőrizni, hogy ne történjen diszkrimináció.
7. Biztosítani a megfelelő munkafeltételeket, megfelelő munkaidőt, ezzel előmozdítva az egészséget, és biztonságot.
8. A pozitív hatások növelése a marginalizált termelőknél. Ez jelenti többek közt az alkalmazottak készségeinek fejlesztését, és hogy sikereket érjenek el a piacon.
9. A Fair Trade (kereskedelem) elősegítése, és az ez irányú célkitűzések támogatása.
10. Elősegíteni a környezetileg fenntartható gyakorlatokat. Többek közt a nyersanyagok használatának maximalizálását, a helyi vásárlást, ha az megoldható, és az energiafogyasztás minimalizálását, a környezet megóvását, és más, bevált gyakorlatokat.

The post Kávékapszula szeméthegyek, mikroműanyagos teafilterek appeared first on Julka Webshop.

Hogy billenünk mi?

Arra gondoltuk, hogy csatlakozva Nusi szuper szemléletformáló kampányához, mi is megosztunk veletek néhány gondolatot a billenésről, arról, hogy hogy lehet az ökotudatosság terén átbilleni és megtartani az egyensúlyt.

Nem győzzük hangsúlyozni, hogy nagyon fontos, hogy a zero wastre való törekvés során megtaláld azokat az alternatívákat, amely számodra a legmegfelelőbbek, ugyanis nem a szenvedés, a kényelmetlenség a cél, hanem az, hogy az egyszerűsítés és a fenntartható alternatívák által megtaláljuk azokat a megoldásokat, amik nekünk és a Földünknek is jók.

Az is nagyon fontos, hogy mindehhez megadd magadnak az időt. Haladj fokozatosan a változtatások sorában, hogy az új szokások a véreddé válhassanak.

Mi van akkor ha visszabillensz?

Semmi. Mindannyiunkkal megtörténik, hogy bármennyire is gyakorlott hulladékcsökkentők vagyunk már, jön egy-egy váratlan helyzet, amiben nem sikerül elkerülni a szemét keletkezését vagy egy más módon környezetterhelőbb termék kerül az otthonunkba. Egyszerűen ilyen az élet, mind ebben a világban élünk, amely nem mindig támogató, ha fenntarthatóan szeretnénk élni, így megtörténhet, hogy kibillenünk a megszokott rutinból.

A lényeg, hogy tartsd az irányt!

A legfontosabb szerintünk, hogy a cél mindig a szemed előtt lebegjen és tartsd az irányt. Lehet, hogy lesznek vargabetűk, kisebb-nagyobb kitérők, lehet időbe telik megtalálni az ökotudatos megoldást, de tényleg az számít igazán, hogy te mindig próbálsz a legjobban dönteni.

Mi segít visszabillenni, ha kibillentél?

Talán furcsa lesz elsőre, amit mondok, de az, hogy zavarjon. Szerintem nagyon fontos tudni azt, hogy az, hogy zavar a kibillenés, még nem jelenti azt, hogy elítéled magad. Sőt épp ez a lényeg: tudd szeretni és elfogadni magad. Tudd, hogy nem vagy egyedül ebben a cipőben, tényleg MINDÜNKKEL megtörténik. De azért zavarjon annyira a dolog, hogy megadja a motivációt ahhoz, hogy amikor kevésbé lesz hektikus az életed, vagy megtalálod azt a megoldást, ami belefér neked, vagy egyszerűen csak lesz energiád újra foglalkozni ezzel, akkor vegyél egy nagy levegőt és billents vissza magad.

Egy másik fontos dolog, hogy keresd meg magadban azokat az érzéseket, ami miatt fontos neked a fenntarthatóság. Engedd, hogy a természet szeretete, a bennünket körülvevő kincsekben való gyönyörködés, az értük való aggódás átjárjon egy séta, kirándulás, természetfilm-nézés, biciklizés vagy bármi más közben és megadja a kellő löketet a billenéshez. Nekem a hétköznapok során is sokat segít ez a módszer, amikor kedvem lenne a könnyebb, de kevésbé fenntartható utat választani. Elképzelem, hogy milyen világban szeretnék élni, azt, hogy mik azok a kincsek, amik megőrzése olyan fontos nekem. Ezekből a gondolatokból erőt merítek ahhoz, hogy az ökotudatos megoldás felé billenjen a mérleg.

Reméljük tudtunk segíteni abban, hogy megtaláld az ide-oda billenések közepette is az egyensúlyt az ökotudatosság lelki oldalán is.

The post #billenját – Egyensúly az ökotudatosság terén appeared first on Julka Webshop.

Mi az a talaj?

A talaj a földkéreg legkülső, laza, termékeny rétege. A csodálatossága azonban ott kezdődik, hogy nem csak nagyon apró, icike-picike kőzetdarabokból áll, hanem szerves anyagból, mégpedig humuszból. A humusz pedig olyan csoda, amit még nem értünk teljesen. Nincs rá kémiai képlet, nem tudjuk a pontos összetételét. Annyit tudunk mondani róla, hogy “sötét színű elegy”. Azt azonban tudjuk róla: nélküle nagy bajban lennénk. Na, jó, azért még tudunk róla egyet s mást, például azt, hogy a talajba került szerves anyagból keletkezik, rengeteg élőlény segítségével. Ott vannak először is a giliszták és egyéb nagyobb testű lebontók, akik nagy falatokat harapnak ki a földfelszínre kerülő növényi maradványokból, megemésztik, majd kikakilják őket. Közben a víz is sok fontos anyagot mos ki a növényi maradványokból a talajba. Aztán jönnek a mikroorganizmusok, gombák és bacilusok, és ők kezdenek dolgozni a megemésztett és kikakilt, valamint az ott maradt növényeken. Persze mindenféle bonyolult folyamat is történik, oxidáció, hidrolízis és számtalan kémiai reakció. Ennek a végeredménye lesz a föld, amin állunk.

Tudtad, hogy a lehulló falevelek nem csak a szárazföldön hasznosulnak, hanem a vizekbe (patakokba, folyókba) kerülve az abban élő mikroorganizmusoknak is szénforrást és energiát biztosítanak?

Miért olyan fontos?

A talaj ásványi része épp úgy nélkülözhetetlen tápanyagokat biztosít a benne élő növények számára, mint a humusz. De a humusz nem csak tápanyagok biztosít, hanem javítja a talaj szerkezetét, így könnyebben tudnak nőni benne a növények, valamint a levegő-, víz- és hő-háztartására is jó hatással van, ami szintén segíti a növények fejlődését. A növények pedig, amik benne élnek számtalan ún. ökoszisztéma-szolgáltatást nyújtanak nekünk, ami nélkül nehezen boldogulnánk. Megkötik a szén-dioxidot és oxigénné alakítják, párologtatnak, árnyékolnak, élelemmel látnak el bennünket, megfogják a szelet, élőhelyet biztosítanak számunkra és szebbé teszik a világunkat. Talaj nélkül viszont nem lennének növények sem.

Talaj – növény kapcsolat

Van még valami, amit nagyon fontosnak tartok elmesélni. A növények sokat köszönhetnek a talajnak: élőhelyet, amiben nőhetnek, tápanyagokat, vizet, levegőt, ami szintén megbújik a talajrészecskék között. Azonban a növények is sok mindent adnak a talajnak. Gyökereikkel sűrűn átjárnák a talaj felszínét, ami megfogja a talajrészecskéket, a lehulló levek, elszáradt növényi részek takarják a talajt, így a szél és a lezúduló csapadék nem tudja elhordani azt. Majd miután elpusztulnak, a lebontó állatkák segítségével ők maguk is talajjá, humusszá alakulnak. Számomra olyan megható, ahogy a természetben minden mindennel összefügg és együtt-él. Szó szerint. Csak együtt tudnak élni. Nincs egyik a másik nélkül. Persze, versengenek is egymással az élőlények, de mégis… Egy hálózatot alkotnak, ahol mindenki mindenkivel össze van kötve. És ennek a hálónak mi is a részei vagyunk.

A titkos összetevők 

A folyamatban hatalmas szerepe van a lebontó szervezeteknek a gilisztáktól kezdve a mikroorganizmusokig mindenkinek. A talaj ugyanis rengeteg élőlények ad otthont a növényeken túl is.

1 gramm talajban több milliárd mikroba él! Hát nem csodálatos!?

Ezek a mikrobák és egyéb talajlakó állatok számtalan funkciót töltenek be, de én most csak egyet emelnék ki. Az egyik legszebb kapcsolat szerintem a talaj mikrobái és a növények között van. Köztudott, hogy a növények a fotoszintézis során cukrokat állítanak elő, ebből építik fel saját testüket. Azonban azt kevesen tudjuk, hogy a gyökerük környékén élő milliárdnyi ki mikrobának is juttatnak belőle, akik a növényektől kapott cukrot, azaz energiát, arra fordítják, hogy egészséges talajt építsenek.

A talaj rengeteg szenet tárol

A bioszférában öt nagy szén tározót találunk: a növényeket, az óceánokat, a fosszilis energiahordozókat, a légkört és a talajt. A talaj azonban nem csak a humuszban tárol rengeteg szenet, hanem a növényi és állati légzésnek köszönhetően a szén-dioxid koncentráció is jelentős a talaj pórusaiban, azaz a szilárd részecskék közötti résekben. Így tehát, amikor a talajt pusztítjuk, nem csak hogy azt a közeget romboljuk, amiben a élelmünk terem, ezzel csökkentve a mennyiséget és rontva a minőséget, amit egységnyi területen megtermeszthetünk, hanem rengeteg szén-dioxidot is juttatunk a levegőbe, így fokozva az üvegházhatást.

Hogyan romboljuk a talajt?

A talaj rombolását más néven eróziónak nevezzük és három fő oka lehet. A víz, a szél és a mezőgazdasági művelés. De hát a víz és a szél természetes nem? De igen, az egész erózió természetes folyamat, de a mértéke nagyon nem mindegy és jelenleg túlságosan is nagy ütemben zajlanak ezek a folyamatok. Azzal, hogy irtjuk az erdőket, felszántjuk a gyepeket, megszüntetjük azt a természetes növénytakarót, ami korábban megóvta a talajt, nagy mértékben segítjük elő a talaj pusztulását. Nézzük a harmadik tényezőt! Most biztos az jár a fejetekben, hogy “A mezőgazdasági művelésre szükségünk van! Nem hagyhatjuk abba!” Természetesen szükségünk van a mezőgazdaságra, de itt sem mindegy, hogy hogyan csináljuk. Számtalan módszer létezik, amivel óvhatjuk a talajainkat a kiskertjeinkben épp úgy, ahogy a szántóföldön. Ilyen például a mulcsolás, a direktvetés, a takarónövények alkalmazása, a forgatás nélküli talajművelő eszközök használata.

Mit tehetsz te?

Azt gondolnánk, hogy ez egy olyan probléma, amire mi, átlag emberek nem tudunk hatással lenni. Pedig dehogynem! Lássuk csak, hogyan!

1. Kerüld azokat a termékeket, amik olyan összetevőket tartalmaznak, amelyeket esőerdők helyén, távoli országokban termesztenek! Kerül a pálmaolajat, a kókuszolajat, a shea-vajat, kerüljön csak ritkán, ünnepekkor banán, narancs, citrom az asztalra, hiszen ezeket is sokszor olyan ültetvényeken termesztik, amelyek helyén egykor erdők nőttek vagy sztyeppék virultak!
2. Vásárolj szelíd mezőgazdálkodásból származó termékeket! Keresd azokat a kistermelőket, akikről tudod, nem esőerdők helyén termesztett szóján nevelik fel az állataikat, akik talajmegújító mezőgazdálkodást folytatnak, szántóföldön vagy legelőn vagy akár is-is.
3. Ha kertészkedsz otthon, felejtsd el a feketére kapált sorközöket! Mulcsolj, takard a talajt, sose hagy üresen! Óvd, szeresd!
4. Komposztálj!

És ami a legfontosabb, amit mindannyian megtehetünk: beszélünk róla, másokhoz is eljuttatjuk az információt! Úgyhogy, ha tetszett a cikk, oszd meg ismerőseiddel!

The post A talaj – amin nem csak állunk, élünk is appeared first on Julka Webshop.

Miért jó menüt tervezni előre?

A Jollity bloggere, Heni, nagy tapasztalatokkal rendelkezik ezen a téren, ők már évek óta menütervek alapján vásárolnak be és főznek otthon. Ő azt is az előnyök közé sorolja, hogy nem kell naponta tipródniuk, hogy mit is főzzenek aznap. Nos, ebben a tekintetben lehetünk különbözőek, van, aki szereti a spontaneitást, esetleg éppen azzal kapcsolódik ki, hogy alkot valamit az otthon fellelhető alapanyagokból, de azért számukra is számos előnye lehet annak, ha terveznek előre egy kicsit.

• Spórolás. Ha előre tudod, hogy mit szeretnél főzni és miből, akkor egy kész bevásárlólistával vághatsz neki a beszerzésnek. Mindenből pont annyit veszel, amennyi kell, nem adsz ki több pénzt, mint amennyit szükséges.
• Azaz elkerülöd az impulzusvásárlást. Ezzel nem csak a pénztárcádnak teszel jót, hanem a Földnek is. A túlfogyasztás az egyik legfontosabb forrása a szennyezéseknek.
• Változatosság, egészség. A menütervezés segít abban is, hogy tudatosabban és sokszínűbben táplálkozz, hiszen mikor megtervezed a menüd, sokkal jobban tudatosítod, hogy miket is tervezel enni, észreveszed, ha túl sok lesz arra a hétre a tészta vagy kimaradnak a gyümölcsök. Ha van rá energiád, akkor tudatosan is figyelhetsz erre.
• Időt takarítasz meg. Ha van menüterved, akkor elég a héten egyszer elmenni egy nagyobb bevásárlásra, így hét közben legfeljebb friss pékáruért kell beugranod valahová.
• Megelőzöd az ételpazarlást. A menütervezés miatt csak annyit veszel és olyat, amire szükséged van. Ez segít elkerülni azt, hogy olyan termékek is a kosaradba kerüljenek, amik végül elfelejtődnek, nem kerülnek felhasználásra és végül a kukában végzik, mert mondjuk nem is igazán illenek semmihez, amit főzni akarsz, csak hirtelen megtetszett a boltban vagy a piacon.

Hogyan csináld?

• 0. lépés – Ezt csak legelőször, az első alkalom előtt kell megcsinálnod. Gyűjtsd össze az általatok kedvelt recepteket vagy azokat, amiket mindig is ki akartál próbálni! Ezt a listát később folyamatosan bővítheted, de ez lesz a kiinduló alapja a heti menütervezéseidnek. Főleg olyankor segíthet, amikor nagyon elveszettnek érzed magad és épp úgy érzed, hogy egy fia ötleted sincs a következő hétre.
• 1. lépés – Csinálhatod egy kézzel rajzolt táblázatba vagy Excelbe is, mindegy, de készíts egy olyasmi beosztást, mint egy órarend, csak a vízszintes sorokba nem a tanórák, hanem az egyes fogások kerülnek majd. Töltsd ki a táblázat minden sorát: reggeli, ebéd, vacsora. Ha tízóraizni és/vagy uzsonnázni is szoktatok, arra is hozz létre külön sorokat. Ha van valami az aktuális kívánságlistátokon írd be először ezeket, majd a kimaradó helyeket töltsd fel a 0. lépésként elkészített “bázisból”. Később, ha megőrzöd a korábbi menüterveket, azokból is inspirálhatod saját magad! Fontos szempont, hogy igyekezz a szezonális, helyi termékek köré tervezni a menüd, hogy minél inkább környezetbarát legyen az étkezésed!
• 2. lépés – Írj bevásárló listát. Ez különösen akkor segítség, ha az adagok méretét is be tudod nagyjából tervezni. Próbálj meg minél pontosabb mennyiségeket betervezni, így lehetsz biztos abba, hogy az élelmiszerpazarlás ellen is teszel és spórolsz is. Első körben nézz körül otthon, hogy mi van még, mi maradt meg a korábbi vásárlásokból, aztán ezek alapján írd össze, hogy mit kell megvenned.

Hogyan vásárolj?

A menütervezés lényege, hogy ha a föntieken túl vagy, akkor szigorúan csak a bevásárló lista alapján vásárolj. Persze, mindig lehetnek hívogató termékek, izgalmas és szép zöldségek és gyümölcsök, de ezeket inkább raktározd el ötletként és tervezd bele a következő heti menübe. És természetesen a vásárlásaid során ne felejtsd otthon a vászonszütyőidet, tárolóidat sem, hiszen a hulladékmentességre továbbra is nagyon fontos törekedni!

Mi van az akciókkal?

Nos, én elsősorban azt javaslom, hogy lehetőleg helyi termelői piacon és/vagy csomagolásmentes üzletekben vásárolj, itt ritkán elérhetőek különböző akciók. Ugyanakkor természetesen tudom, hogy ezek még nem mindenki számára elérhetőek, így ha szupermarketben vásárolsz, biztos belefutsz nem is kevésbe. Ezzel kapcsolatban két fontos dolog van:

• Nézd meg alaposan! Tényleg akciós? Sajnos sokszor megtörténik, hogy megemelik egy termék árát egy kicsit, hogy aztán akciósan az eredeti árán tudják eladni…
• Tervezz előre! Sok szupermarket a honlapján, vagy a szóróanyagain előre tájékoztat, hogy mikor mi lesz akciós. Mikor megtervezed a menüd, nézz ennek is kicsit utána és tervezd bele az adott heti menübe!

Mi van ha…?

…nem kívánod azt, amit előre beterveztél? Variálj az adott héten belül, amennyire a termékek szavatossága engedi. Ha pedig ez sem elég, engedd el, ne ragaszkodj mindenáron a menühöz, ez egy iránymutatás!

Mindenkinek bejön ez?

Határozottan nem. Van, akinek egyáltalán nem, van, aki kisebb módosításokat eszközöl, például csak a napi két főfogást (ebédet és vacsorát) tervezi meg, van, aki két hétre tervez előre, van aki egyre és van aki egy egész hónapra. Mi például nem tervezünk írásos menüt, de előre kitaláljuk, hogy hányfélét és hányszor akarunk főzni a következő héten. Mindenkinek más jön be, de a menütervezés jó mankó lehet ahhoz, hogy elkezdjünk tenni az élelmiszerpazarlás és a túlfogyasztás ellen.

The post Menütervezés – az ételpazarlás és az impulzusvásárlás ellenszere appeared first on Julka Webshop.

Miért van rá szükség?

Ma már talán a legtöbben hallottunk az óceánokban felgyűlt óriási szemétszigetekről, amelyek nagyrészt az UV, a tengervíz és a mechanikai hatások miatt felaprózódott mikroműanyagokból állnak. Ezek a hulladékszigetek egyrészt veszélyesek az óceánok élővilágára, sőt, a táplálékláncon keresztül más élőlényekre – akár az emberre is. Nyilvánvalóan nem végzi minden hulladék az óceánokban, ugyanakkor a hulladéklerakókban vagy hulladékégetőkben sincs sokkal jobb helyen. A hulladéklerakókban anaerob vagyis oxigénmentes körülmények uralkodnak, ami miatt a hulladékok nagyon nehezen bomlanak le és ha egyáltalán megteszik, akkor is metán szabadul fel közben, amely a szén-dioxidnál is erősebb üvegházhatású gáz. A hulladékégetőkben ugyan teljesen megsemmisül a szemetünk, de az égés, mint rendesen, itt is szén-dioxid kibocsátással jár, amely fokozza az üvegházhatást a légkörben és hozzájárul a klímaváltozás kialakulásához. Azt hiszem már önmagukban a fenti érvek is legitimmé teszik a hulladékcsökkentő (zero waste) törekvéseket, de arról sem szabad megfeledkezni, hogy a tárgyaink legyártása milyen terheket ró a környezetünkre. A gyártási folyamat általában önmagában is rengeteg fosszilis energiahordozó elégetését jelenti, de a gyártáshoz használt gépeket is le kell ám gyártani! Nem beszélve arról, hogy a gyártás helyéről mennyit szállítják egyik logisztikai pontról a másikra, míg eljut a felhasználóhoz… A szállítás során pedig folyamatosan pörög az elfogyasztott üzemanyagot mutató számláló mutatója…

De én szelektíven gyűjtöm a hulladékot!

Régóta tudjuk, hogy a szelektív hulladékgyűjtés nem elégséges megoldása a problémának. Erről már ITT írtunk. A teljes hulladékmentes élet nem kivitelezhető, bármilyen jól is hangzik a zero waste, nem fogjuk tudni elérni – sem egyéni sem társadalmi szinten. Ezért tehát mindig lesz létjogosultsága az újrahasznosításnak, de törekednünk kell arra, hogy ezt is minimálisra csökkentsük. Miért? Az újrahasznosítás maga is energiaigényes folyamat. És igen, az energia manapság sajnos nagyrészt kőolajat, földgázt, kőszenet jelent, amit ha elégetünk nem csak különféle egészségre káros anyagok jutnak a légkörbe, hanem szén-dioxid is. A szén-dioxid, pedig fokozza az üvegházhatást, amely fokozza a globális felmelegedést, amely súlyos időjárási anomáliákhoz, hőséghez, vízhiányhoz, romló életfeltételekhez vezet. Ráadásul a szelektív hulladék újrahasznosítása általában nem helyben történik, tehát el kell szállítani (sokszor a világ másik felére), ami megint csak rengeteg káros kibocsátást jelent.

Tovább is van…

De sajnos ez még mindig nem elég, a következő probléma az, hogy az újrahasznosított anyagok általában rosszabb minőségűek, mint az eredeti nyersanyag, hamarabb tönkre mennek és szeméttelepeken kötnek ki, illetve általában többször nem is újrahasznosíthatók – vagy a leromlott minőségük miatt, vagy azért mert olyan termékekben használják fel őket, amikben nehéz más anyagoktól elválasztani őket. Ez utóbbira talán legjobb példát a polárpulóverek jelentik.

Hogy kezdj bele?

1. Gondolkozz! Mikor vásárolnál valamit, gondold át: tényleg szükséged van rá? Nincs otthon valamid, amivel helyettesíteni tudnád? Rendszeresen használni fogod? Nem tudod kölcsönkérni? Bérelni? Javítható? Ha ezek után is úgy érzed, tényleg szükséged van a termékre, keress olyat, ami minél több funkcióval rendelkezik, minőségi, javítható darab.

2. Nézz körül otthon!

Mindenkinél lapulnak üres befőttesüvegek, ételhordó/-tároló dobozok, használaton kívüli vászonzsákok, kiürült fagyis dobozok. Keresd elő ezeket és kezd el használni a bevásárlásaid során. Kérd a hentesnél a saját dobozodba a húst, vigyél kiürült szörpös üveget a tejautomatához, kérd a piacon a saját tárolódba a tejfölt, vásárolj zöldségeket és gyümölcsöket a saját szatyraidba.

3. Sokat segít, ha piacra vagy csomagolásmentes boltba jársz.

Sok szupermarket is elfogadja, sőt, támogatja a vásárlói környezettudatos törekvéseit, de ha piacra mész vásárolni kicsit könnyebb dolgod lesz, ugyanis több dolog kapható kimérősen, mint a boltokban. Ráadásul a termelői piacokon a vásárlásoddal a helyi kis gazdálkodókat támogathatod, ami segít a tőkekoncentráció csökkentésében is. Ma már országszerte vannak olyan üzletek, amelyek kimondottan figyelnek arra, hogy csomagolás-mentesen értékesítsenek – lehetőleg helyi, bio, szezonális termékeket. Ha van a közeledben ilyen, érdemes lehet felkeresned.

4. Mondj nemet az egyszer használatos műanyagokra!

Sok olyan eldobható, egyszer használatos műanyag van, amit viszonylag egyszerű kiküszöbölni. Vigyél magaddal kulacsot mindenhová, legyen egy kis saját kávésbögréd, de egy evőeszközkészlet is könnyen elfér még egy női táskában is.

5. Haladj fokozatosan!

Ha a fönti dolgok már egész jól mennek, akkor szép lassan elkezdhetsz szintet lépni és a zero waste egyéb területein is változtatásokat eszközölni. A konyha és a fürdőszoba is olyan terület, ahol érdemes lecserélni bizonyos tárgyakat alternatív lehetőségekre, ilyen a mosogatószivacs vagy a fogkefe. Ahogy belejössz, az intim higiénia, az utazás, a gyermek nevelés területén is számos lehetőséged lesz változtatni – például menstruációs kehelyre vagy mosható pelenkára válthatsz. Ha mindent hirtelen és azonnal akarsz másképp csinálni, az fölösleges frusztrációkhoz vezethet, mert időbe telik, amíg átáll az ember és megtalálja a lehetőségeit. Haladj fokozatosan, de folyamatosan!

Egy utolsó jó tanács!

Ahogy fentebb is írtam a zero waste egy ideális cél, senkinek sem sikerül ténylegesen nulla hulladékot termelnie. Ne nyomasszon, ha valamit nem tudsz megoldani, de törekedj rá, hogy amit igen, azt csináld is jól! Néha kell kompromisszumot kötni, de amit tudunk, azt tegyük meg!

The post Zero waste start – Hogyan kezdj hulladékcsökkentő életmódba? appeared first on Julka Webshop.

Az első lépés – a megfelelő tervezés

Mielőtt áttekintenénk, hogy milyen lehetőségeink vannak, milyen típusú építkezési módokat választhatunk, nézzük meg, hogy milyen szempontokat érdemes figyelembe venni a tervezés során.

• Egy felújítás vagy építkezés során figyelembe vett ökológiai szempontok segítségével nem csak a környezetünknek tehetünk jót, hanem saját egészségünknek is. Figyeljünk oda, hogy milyen beltéri anyagokkal vesszük magunkat körül! Az oldószeres műanyag, a műgyanta, ragasztók, pácok, lakkok, festékek, egyes hőszigetelő anyagok és műanyagok is párologtathatnak ki magukból egészségre káros anyagokat.
• A terület, a ház fekvésének megválasztása is nagyon lényeges, hiszen a megfelelő tájolással kevesebb fűtésre és hűtésre lesz szükségünk, ami elemi kérdés, ha a fosszilis energiafelhasználásunkat akarjuk csökkenteni.
• Az épület, lakás tájolása kulcsfontosságú a világítás megtervezése szempontjából is. Ha az ablakok elhelyezése követi a Nap útját, akkor csökkenthetjük azt az időszakot, amikor mesterséges megvilágításra lesz szükségünk.
• A terület vízviszonyainak megfigyelésével és figyelembe vételével elérhetjük, hogy elegendő legyen a talajpára ellen szigetelnünk, amivel szintén sok energiát és anyagot spórolhatunk meg.

Környezetkímélő építkezés

A környezetkímélő vagy természetes építkezés során arra törekszünk, hogy a kellemes belső környezetet a lehető legkisebb környezeti áron érjük el. Ezért fókuszában az energiatudatosság áll, amely jelenti mind a beépített energiát, mind a fenntartás során felhasznált energiát. Ezzel szemben az ökoház nem csak energiatudatos, hanem maximálisan újrahasznosítható alapanyagokból is épül. Ilyen például a föld, a vályog, a szalma, a tégla, a kő vagy a fa. Egy átlagos építkezés során ugyanis nem csak az okoz nagy problémát, hogy a különböző építőanyagokat milyen messziről szállítják, hogy milyen nagy energiafogyasztású gépek kellenek a felépítésükhöz vagy hogy az alapanyagok legyártása mennyire környezetterhelő, hanem az is, hogy egy-egy ház lebontása után mennyi nehezen kezelhető hulladék marad. Sok száz évig le nem bomló műanyag nyílászárók, mérgező, rákkeltő veszélyes anyagok, mint az azbeszt, ami régebbi házakon használt palatetőkben található meg. De ott van például az üveg, amely bár nem bomlik le, de újrahasznosítható. Viszont a legtöbb bontás során nem figyelnek a különgyűjtésére, pedig akár 20-30% energiamegtakarítást is elérhetnék a gyártási folyamatba való visszaforgatásával. Másik példa, hogy számos nem megújuló fém is a hulladéktelepeken végzi a bontás után, mint az acél, a réz vagy az alumínium, mert különgyűjtésük nagyon körülményes lenne.

Milyen típusú környezetkímélő épületek léteznek?

A természetes építkezés számos válfajt tud magáénak, ezek mind nagyon hasonlítanak egymásra, de mégis különböznek – leginkább abban, hogy mire helyezik a hangsúlyt.

Ökoház

Tehát az ökoház kizárólag természetes vagy újrahasznosítható, lehetőleg a közelben előforduló anyagokból épül és lehetőleg megújuló energiából fedezik a benne lakók az energiaszükségleteiket. Gyűjtik az esővizet, környezetkímélő szennyvíz-kezelési megoldásokat alkalmaznak. Gyakran a környezetbe simul az által, hogy egyes részeit föld borítja.

Bioház

A bioházak fókuszában alapvetően az egészséges belső tér áll. Kerülik a műanyagok használatát, a fémeket és a vasbeton födémet. Általában hagyományos kályhákkal fűtenek, nem használnak szintetikus anyagokat tartalmazó lakkokat, festékeket.

Földház

Teljesen vagy részben föld fedi. Helyben kitermelt anyagból építik, ezért a beépített energia minimális. Mivel a föld-kapcsolat folyamatos, a ház belső hőmérséklete követi a talaj hőmérsékletének alakulását.

Vályogház, szupervályog

A vályogházak épülhetnek vályogtéglából, melyek földből és valamilyen növényi adalékból állnak. Vályogból készítenek vertfalat és favázas vályogházakat is. Hátránya, hogy érzékeny a vízre, de hőtartása kiemelkedő. A szupervályog egy földzsák-építési módszer, amelyet egy Nader Khalili nevű építész talált ki az elmúlt száz évben. Egymásra rétegzett, vályoggal megtöltött vászonzsákokat használ, így hoz létre egy tömör, szilárd szerkezetet. Általában méhkaptár alakú, íves, kupolás épületet kapunk. Környezetkímélő voltát az adja, hogy alapanyagai közelről beszerezhetőek, kevés vagy semennyi fa és beton használatát igényli, valamint a falak vastagsága, hőtömege a hűtés-fűtés energiafelhasználását is csökkenti. Mind a hagyományos vályogszerkezetek esetében, mind a szupervályognál a falak nappal lassan melegszenek fel, így bent kellemes hőmérséklet marad sokáig. Az éjszaka során viszont a hőt fokozatosan kibocsátják, ezzel melegítve a levegőt, kellemes hőérzetet biztosítva.

Szalmabálaház

A szalma a gabonatermesztés melléktermékeként szinte mindenhol helyben elérhető, így nem kell szállítani, sőt a gabona növekedése során szén-dioxidot köt meg. Hőszigetelőképessége felveszi a modernnek és korszerűnek tartott szigetelőanyagokkal a versenyt. A félelmekkel ellentétben tűz és rágcsálóbiztosra építhető.

Rönk- és gerendaház

A fa teherbírása nagyon kedvező, jó hőszigetelő képességű, “lélegző” anyag, hosszú élettartamú, karbantartása egyszerű. Bármilyen fűtési rendszerrel kombinálható, a gépészeti munkák egyszerűek, más építési technológiákkal kombinálható. Hátránya, hogy a kialakítást követően nehéz alakítani a tereken, tűzveszélyes lehet és hatóságilag kötelezhetőek a tulajdonosok tartósítószeres impregnálásra.

Könnyűszerkezetes ház

Paneles vagy vázas építési rendszer, amelynél a faváz elemeit előre leszabják, a nyílászárókat is beépítik ill. beépíthetik. A vázas rendszerek szerkezetét a helyszínen szerelik össze, amelyre felrögzítik a rétegeket. Szigetelés gyanánt üveg- vagy kőzetgyapotot használnak. Hátránya, hogy gyenge a hőtartása, berendezéskor csak speciális elemekkel rögzíthetőek polcok, képek, egyebek.

Autonóm ház, avagy önellátó ház

Maga termeli meg az áramigényét – napelemekkel, szélkerékkel vagy vízkerékkel. Hőigényét szintén napenergiával, biomasszával vagy földhővel fedezi. Lakói ivóvíz igényét kútból, használati vizét esővízből, szürke vízből nyeri. A szennyvíztisztítás természetközeli eszközökkel tisztítja és juttatja vissza a környezetbe. Például gyökérzónás tisztító rendszerrel. Lakói csak újrahasznosítható vagy komposztálható hulladékot termelnek. Építőanyagai, akár csak az ökoházak esetében, természetesek és újrahasznosíthatóak.

Passzívház

Szinte egyáltalán nincs szüksége fűtésre, a kellemes hőmérséklethez elég a bejutó napsugárzás, illetve a bent élők és az elektromos berendezések által termelt hő. Ha mégis szükség lenne rá, legfeljebb kiegészítő fűtést igényel. (Ilyen például a hősugárzó vagy a padlófűtés.) Jó a hőszigetelése, hatékony a napvédelme, friss levegőről ventilátorok gondoskodnak. Az áramigényeket napelemmel fedezik, míg a napkollektorok a meleg víz előállításáért felelnek.

Összegzés

Ahogy láttuk a természetes építkezés egy gyűjtő fogalom, számos válfaja létezik. Jó, ha ismerjük ezeket, de nem az a lényeg, hogy elköteleződjünk egyik vagy másik mellett. Az a fontos, hogy alaposan ismerjük meg a helyet, ahová költözni tervezünk és válasszunk alaposan építőanyagokat. Gondoljunk arra – még ha fájó is, hogy egyszer talán már nem fog állni ez a ház és nem mindegy, hogy a természet könnyen vissza tudja-e fogadni azt, amiből épült vagy sem.

The post Természetes építkezés – Milyen lehetőségeink vannak? appeared first on Julka Webshop.

A pálmaolajról pár szóban

A pálmaolaj egy ehető növényi olaj, mely az olajpálma terméséből nyerhető ki. Az elmúlt évtizedekben egyre inkább nőtt az igény a növényi olajok iránt és erre az egyik legolcsóbb alternatíva a pálmaolaj lett. A növekvő kereslet kielégítése viszont megkövetelte a termelőktől, hogy nagyobb terülten termesszék az olajpálmát, melyet az esőerdők felégetésével érnek el leggyorsabban és leghatékonyabban. A világon Indonézia és Malajzia a két legnagyobb pálmaolaj termelő ország, de rajtuk kívül még jó 40 országban foglalkoznak olajpálma ültetvényekkel. Amellett, hogy ezzel rengeteg fajt ítélnek halálra, a környező települések lakosait elárasztják a fullasztó füsttel. De akkor mégis miért nő még mindig az olajpálma ültetvények száma?

Ki a felelős mindezért?

El kell, hogy szomorítsalak, de te, én, és gyakorlatilag mindenki. Nem szeretném persze ennyire lesarkítani, de mind hatással vagyunk erre, amíg nem mondunk nemet a pálmaolajra. Az életünk minden területén jelen van, legyen szó csomagolt kenyérről, chipsről, csokiról vagy akár samponról, kozmetikumról. A hulladékmentes életmód egyik alapgondolata, hogy a vásárlásainkkal szavazunk. Azzal, ha olyan terméket vásárolunk, ami pálmaolajat tartalmaz, azt üzenjük a gyártónak, hogy tetszik a terméke, kérünk még belőle. Neki erre az lesz a reakciója, hogy még többet termel, amihez még több pálmaolaj szükséges, aminek következtében még több esőerdő fog eltűnni, mert kell a hely a pálmaolaj előállításához.

A tudatosság kulcsszerepet játszik a hulladékszegény és a környezetvédő életmódban egyaránt. Ha olyan termékeket választasz, aminek ismered az alkotóelemeit, netán még azt is tudod, honnan származik és ki készítette, magadnak is és mindenki másnak is csak jót teszel. A termékpalettánk összeállításánál az egyik legfontosabb szempont volt, hogy ne legyen pálmaolaj az összetevők között, így bátran jelezzük annak hiányát például a szappanjaink leírásában.

Biztos elgondolkodtál, hogyan lehet benne ilyen sokféle termékben…

Az az igazság, hogy a pálmaolaj egy rendkívül sokoldalú olaj, olyan tulajdonságokkal rendelkezik, amik hasznossá és széleskörűen használhatóvá teszik. Például színtelen és szagtalan, így nem változtatja meg az ételek kinézetét vagy illatát; magas hőfokon is stabil, ezért lesznek tőle a sült termékek igazán ropogósak; illetve rezisztens az oxidációra, így hosszabb tárolási időt biztosít a termékeknek. Akár egy szuperfood is lehetne az előző mondat alapján, ugye? Na de milyen áron? Évente kb. 6000 orangutánt veszítünk el a masszív erdőirtások miatt, mára már alig 400 szumátrai tigris maradt a világon, és még olyan hosszú lehetne ez a felsorolás.

A fenntartható pálmaolaj lenne a megoldás?

Bárcsak ilyen egyszerű volna a válasz! Az RSPO tanusítvány (Roundtable on Sustainable Palm Oil) megléte biztosítja a fogyasztókat arról, hogy az olajpálma termelése nem köthető erdőirtáshoz, illetve az emberek károsításához. Ennek a nonprofit szervezetnek azonban eltérő érdekeltségű tagjai vannak, aminek köszönhetően nem tudják olyan mértékben korlátozni a termelést, hogy az valóban fenntartható legyen. Ne tévesszen meg titeket, ha ilyen címkét láttok, sajnos ezzel nem tisztulhat a lelkiismeretünk.

A másik dolog, ami megnehezíti az emberek számára, hogy elkerüljék a pálmaolajat, hogy rengeteg megnevezése van és rengeteg ipari alapanyagot készítenek belőle (pl. A-vitamin). Nehéz kisilabizálni az apró betűs termékleírásokban, hogy pontosan miből is készült az adott termék, de az biztos, hogy ha a palm vagy pálma szó megtalálható benne, akkor annak köze van a pálmaolajhoz. Eleinte szörnyen megnehezíti a vásárlást a pálmaolaj bojkottálása, viszont később, amikor már tudod, melyik termékben bízhatsz, egyszerűsíteni fogja az életed: nem fogsz felesleges dolgokat vásárolni, jobban érzed magad a felelősségvállalástól és olyan termékeket támogatsz, amik nem károsak a természeti környezetre és az emberek egészségére. Úgy gondolom, hogy megéri ezek után áttanulmányozni, mi is kerül a kosaradba. Reméljük, hogy a kozmetikumainkkal, tisztítószereinkkel mi is tudjuk segíteni a felelős várárlásra való áttérést.

Nem olyan nehéz nemet mondani, ha van alternatíva

Fontos hangsúlyozni, azzal nem fog megoldódni a probléma, ha a pálmaolaj helyett más növényi olajat választunk, használunk. Ugyanis magával a mennyiséggel van a legnagyobb gond. Alapvetően maga az olajpálma nem egy eredendően rossz dolog. A növényi olajok közül az olajpálmának van szüksége a legkevesebb termőterületre. Tehát ha a pálmaolajat más növényi olajokkal váltjuk fel, azzal nem oldunk meg semmit, csak egy másik növényre száll az a feladat, amit eddig a olajpálma látott el: a napraforgóra, a kókuszra vagy a szójára például. Arról nem is beszélve, hogy a kókusz és a szója is azon a területen terem, mind az olajpálma, így csak rontana a helyzeten: több termőterület, több üvegházhatású gáz, több kihalás szélére kerülő faj. De ugyanez a helyzet például az európai repcével is: ha hirtelen megnőne a kereslet a repce iránt, egyszerűen nem bírná el a kontinens.

  Megoldást jelenthet viszont, ha megpróbálunk a lakóhelyünkhöz közel készült termékekre helyezni a hangsúlyt. Ezzel elkerülhetjük, hogy a több ezer kilóméterre lévő esőerdők írtásra kerüljenek a mi igényeink miatt. Továbbá támogathatjuk a helyi gazdaságokat, ami jó az országnak, jó a termelőnek és jó a te lelkednek is, mert tudod, ismered a terméket, a termelőt, a minőséget és a döntésed közvetlen hatását. Hidd el nekünk, sokkal jobb így élni!            

The post A feketelistás pálmaolaj appeared first on Julka Webshop.

Közelebb egy lépéssel a természethez

A kertészkedés különleges módon visszacsempészi a természet közelségét az életedbe, akkor is, ha városban élsz és mindössze egy balkonládányi földed van, hogy ültess valamit. Az által, hogy növények lesznek a közeledben és gondoskodni kezdesz róluk, sokkal jobban elkezdesz figyelni egy csomó dologra. Figyelni kezded, hogy mikor esik, megjegyzed, hogy “jaj, milyen száraz volt a tavasz” vagy épp azt, hogy “milyen sok eső esett májusban!”. Egészen közelről kezded el figyelni az élet körforgását, ahogy egy iciripiciri magból egy burjánzó, dús zöld növény lesz. A növény termést hoz, lassan száradni kezd és végül elpusztul. Látni fogod, hogy bizony húsvétkor még bőven nem terem a paradicsom, hiába van az áruházak polcain külföldről hozott üvegházi termék. Megérzed a különbséget a várva várt saját, napsütötte, édes bogyók és a vízízű bolti darabok között. Egy lépéssel közelebb kerülsz ahhoz, hogy visszazökkenj a természet diktálta ritmusba.

Hogy kezdj neki?

Én mindenkit arra biztatnék, hogy nyugodtan kezdjen neki tavasszal néhány palántával az ültetésnek, ha locsolgatjátok őket és nem vegyszerezitek le őket, nagyon nem tudjátok elrontani. Aztán pedig olvassatok, tanuljatok, kísérletezzetek, előbb-utóbb ki fog sülni valami jó! A továbbiakban ahhoz fogok néhány ötletet adni, hogy kiktől, miről, hogyan érdemes olvasni, tanulni, ha érdekel titeket a kertészkedés.

Permakultúra, mélymulcs 

A permakultúrának azt a fajta gazdálkodást nevezzük, amely a természetben működő rendszerek megfigyelésén és utánzásán alapul. A permakultúrás kertész sok időt szán a leendő kertjéül szolgáló terület megfigyelésének és annak adottságait kihasználva, fokozatosan, évről évre nagyobb területen fog gazdálkodásba. A permakultúra alapelve, hogy nem szánt, nem ás, nem végez semmilyen talajforgatást, hanem a talaj mulcsolásával hoz létre olyan állapotokat, amelybe aztán ültetni, vetni tud. A mulcsolás talajtakarást jelent, általában valamilyen kerti vagy mezőgazdasági hulladékanyaggal, melléktermékkel, mint például a fűnyesedék, fakéreg, szalma vagy istállótrágya. Többféle iskolája van a mulcsolásnak is, én most itt a mélymulcs egyik típusát vázolnám fel nektek. A növényzetet, füvet lekaszálják és otthagyják a talaj felszínén. Erre több rétegben trágyát és komposztot rétegeznek, amit végül szalmával takarnak le. Az ősszel kihordott mélymulcs tavaszra elbomlik, humusszá alakul és könnyű lesz ültetni bele.

Miért mulcsolj?

A mulcs – ahogy bomlik el – nem csak humuszt biztosít, hanem segít megtartani a nedvességet, akadályozza a gyomok felnövését, így kevesebbet kell öntözni, jobban bírják a növények a szárazságot és kevesebb munkánk is lesz vele. A talajforgatás mellőzése és a szerves anyag pótlása javítja a talaj szerkezetét és kedvez azoknak a kis talajlakó élőlényeknek, akik a humusz felépítésében, a tápanyagok feltárásában segítenek a növényeknek. Ezáltal a növények is egészségesebbek lesznek és így: mi is.

Hol olvass róla, kitől tanulj?

Gyulai Iván és Baji Béla a két hazai nagy úttörője az ilyen jellegű gazdálkodásnak, de nagyon érdemes még ellátogatni Nagyszékelybe, az Áldott menedék névre hallgató portára, ahol erdőkertet és igazi vegyes ágyásokat is láthattok. Gyulai Ivánnak számos videója is elérhető, valamint őt is meg lehet látogatni Gömörszőlősön, amiből nagyon sokat lehet tanulni. Ezen kívül Toby Hemenway Gaia kertje címet viselő könyve is nagy segítség lehet, ha most ismerkedsz a kertészkedés csínjaival.

Ha már mulcsoltál…

…szerezz be vegyszeres kezeléstől mentes, azaz csávázatlan vetőmagokat és tavasszal vesd el őket a kertedben, de ha másra nincs lehetőséged, akkor a balkonládádba, cserepekbe. Ügyelj gondosan a vízellátásukra, de vigyázz, túlöntözni sem szabad őket! A konyhai zöld hulladékod, lebomló háztartási hulladékod (pl. luffa-szivacs vagy fültisztító pálcika), a levágott ágakat, lenyírt füvet, lehulló növényi részeket komposztáld! Nem baj, ha nem tökéletes, professzionális a kupacod, a lényeg hogy kezd el, csináld, remek tápanyag-utánpótlást jelent majd a növényeidnek.

Ne feledd, nem szokta a cigány a szántást!

Egyrészt, ha kevés tapasztalattal vágsz bele, akkor lehet, hogy lesznek kisebb kudarcaid, nem úgy sikerül a komposzt, nem lesz az igazi a mélymulcs, valami történik a növényekkel. Ne csüggedj! Tanulj a hibáidból, kérj segítséget. Elsőre senki nem készít mestermunkát. Lehet, hogy lesz olyan ágyásod, amit teljesen felver a gaz, mert nem lesz időd vagy erőd kigyomlálni. Ne add fel! Mindenkivel megesik. Ha még soha sem csináltad, nehéz felmérni, hogy mekkora munka is a kertészkedés. Ráadásul hozzá is kell edződni. Én tavaly május végén kezdtem el dolgozni a Háromkaptár Biokertnél, végigdolgoztam a nyarat és az őszt is náluk. Februárban azonban félnap borsó vetés után olyan izomlázam volt, hogy csak na! Elég volt két hónap, hogy elszokjon a testem az igénybevételtől.

Hogyan tovább?

• Sokféleségre alapozás: Ügyelj rá, hogy minél többféle növényt ültess vegyesen, akár egy ágyáson belül is keverheted őket! Tipikus társítás például a répa-hagyma, a bokorbab-cékla vagy a kukorica, tök és szárazbab. A növények védik egymást a kártevőktől, árnyékot adnak egymásnak, segítik egymás tápanyag-felvételét. Támaszkodj a tájfajtákra, azaz környékedre jellemző fajtákra. Ezek ellenállóbbak lesznek a tájegység klimatikus jellemzőinek és a betegségeknek. Ráadásul különleges formáikkal és színeikkel kerted díszei lesznek!
• Kemikáliák minimalizálása: Műtrágyák helyett mulcsolj, használj szerves trágyát vagy vess zöldtrágya/takarónövényeket. Kémiai növényvédő szereket pedig lehetőleg ne használj vagy csak nagyon végső esetben. Ilyenkor is keresd az ökológiai gazdálkodásban engedélyezett szereket! Fókuszálj a megelőzésre! A növénytársításokkal, egészséges talajjal, tájfajtákkal, fizikai védekezéssel (pl. beteg részek eltávolítása), a kártevők természetes ellenségeinek biztosított élőhelyekkel a kertedben sokat tehetsz.
• Öntözővíz-használat csökkentése: A vízkérdés a klímaváltozás körüli diskurzus kardinális kérdése. A mulcsolással és a tájfajták használatával már jó úton vagy a vízfelhasználásod csökkentése felé. Ha mégis öntöznöd kell, igyekezz minél hatékonyabb lenni. Használj gravitációs, csepegtetős módszert és gyűjtsd az esővizet!
• Alkalmazkodj a tájhoz! Amennyire csak lehet, igyekezz olyan kertet kialakítani, ami illik a tájba. Ne akarj vízigényes növényeket termeszteni aszályos vidéken. A köves-sziklás váztalajokra sem a zöldséges kert való, ahogy a folyók, patakok árterei is inkább a gyümölcsészetre alkalmasok.

Miért ökotudatos?

• Szén-dioxid kibocsátás csökkentése: A talajlakó élőlények életük során sok-sok szén-dioxidot kötnek meg, ami a talajszemcsék alkotta pórusokban raktározódnak el. Ez a szántás, ásás, rotálás hatására kikerül a légkörbe, fokozva az üvegházhatást.
• Energiatakarékosság: A mezőgazdaság energiafelhasználásának nagy részét nem is a géphasználat, hanem a műtrágyák (azon belül is főleg a nitrogénműtrágyák) gyártása okozza. Ha nem használunk ilyesmiket nem csak az elemek természetes körforgásába nem avatkozunk bele, hanem az előállításuk során felhasznált energiát is megspóroljuk.
• Szermaradványok és egyebek: A műtrágyák nagyon rossz hatásfokkal hasznosulnak, nagy részüket elmossa a talajvíz, tavakba, folyókba, felszín alatti vizekbe kerülnek és ott felhalmozódnak. A nitrát az emberi szervezetbe kerülve, más anyagokkal rákkeltő vegyületeket alkothat. De persze a különböző növényvédők és kártevő-irtók sem biztos, hogy nyomtalanul eltűnnek miután megtették a hatásukat, sőt!
• A biológiai sokféleség őrzése: A vegyszerek nem csak a káros, hanem a hasznos szervezeteket pusztítják el, amely igencsak veszélyes a biodiverzitásra nézve. Ha kerülöd ezeket és a kiskertedbe, ablakodba virágokat, mézelő növényeket ültetsz, sok kedves kis jószág fog a közeledbe költözni. És nem csak a napjaidat vidámítják majd, hanem a egyensúlyban tartják a kártétel és a haszon arányát is.

Ültessetek, vessetek, olvassatok mindenről, ami kertészkedés! És a legfőbb: élvezzétek!

The post Kertészkedés kicsiben – Csempészd be a természetet az otthonodba! appeared first on Julka Webshop.

Hogyan kerülheted el?

Az én meglátásom szerint, felismerhetőek arról a látványos tulajdonságukról, hogy műanyagba vannak csomagolva ?. Tehát ha zerowaster vagy és kerülöd a csomagolt élelmiszereket, műanyagcsomagolt kozmetikumokat és törekszel hazait vásárolni, nagy eséllyel nem támogatod a pálmaolaj-ipart. A problémáról általánosságban itt írunk bővebben. Nem árt résen lenni, belefuthatunk pálmaolajat bőszen használó hazai natúr kozmetikumos termékekbe is, szóval fő a figyelem.

Az elnevezései

Tehát íme a pálmaolajra utaló összetevők listája:

 1,2-OCLanediol
1,2-Octyleneglycol
2-Ethyl Hexyl Stearate
100 Cetyl/stearyl ether
304
12-Hydroxystearic acid
α-hydroxy-N-stearoylphytosphingosine

A

A vitamin
Acetic and fatty acid esters of glycerol
acetylated glycol stearate
Acetylated Monoglycerides
Alkil alkohol
Alkyl alcohol
Alkyl betaine
Alkyl ether sulfate ​
Alkyl Polyglucoside
Alkylamidopropyl betaine​
Aluminium stearate
Alumínium sztearát
Aluminium, calcium, sodium, magnesium salts of fatty acids
Aluminum Myristates/Palmitates
Amidopropyl betaine
Ammonium laureth sulphate
Ammonium lauryl sulphate
Amphoteric surfactant
Anionic surfactant
APGArachamide mea
Ascorbyl palmitate (304)
Ascorbyl stearate
Azelaic acid
Azelainsav

B

Behentrimonium Methosulfate
Beta Carotene
Béta-karotin
BTMS
Butyl Myristate
Butyl stearate

C

Calcium lactylate
Calcium Myristate
Calcium oleyl lactylate
Calcium stearate
Calcium stearoyl lactylate
CAPB
Capric triglyceride
Caprylic / Capric Glycerides
Caprylic acid
Caprylic triglyceride
Caprylic/capric triglyceride
Caprylic/capric/stearic triglyceride
Capryloyl glycine
Caprylyl glycol
Carboxylic acid soap
Carotene (Sometimes made from palm)
Castile soap (often from palm)
Ceteareth (2-100)
Ceteareth mbhe laurethulanate
Ceteareth mbsfl laurethulanate
Cetearyl alcohol
Cetearyl and Sorbitan Olivate
Cetearyl ethylhexanote
Cetearyl glucoside
Cetearyl isononanoate
Ceteth-20
Ceteth-24
Cetil-palmitát
Cetilsztearil alkohol
Cetostearyl Alcohol
Cetremonium Chloride
Cetrimonium Bromide
Cetyl acetate
Cetyl alcohol
Cetyl ethylhexanoate
Cetyl hydroxyethylcellulose
Cetyl lactate
Cetyl Myristate
Cetyl octanoate
Cetyl palmitate
Cetyl ricinoleate
Cetylstearyl alcohol
Cetyltrimethylammonium bromide
Cetyltrimethylammonium chloride
Citric and fatty acid esters of glycerol
Cocamide DEA
Cocamide MEA
Cocamidopropyl betaine
Coco Polyglucose
Coco-Caprylate​
Cocoa butter equivalent (CBE)
Cocoa butter substitute (CBS)
Cocoyl Sarcosine
Conditioning emulsifier

D

Decyl Glucoside
Decyl Myristate
Decyl oleate
Diacetyltartaric acid esters of monoglycerides
Diacetyltartaric and fatty acid esters of glycerol
Dicocoylethyl Hydroxyethylmonium Methosulfate
Dilinoleic acid
Dipalmitoylethyl hydroxyethylmonium methosulfate
Disodium laureth sulfosuccinate
Disodium lauryl sulfosuccinate
Distilled Monoglyceride Palm
Dodecanol

E

E160a
Elaeis guineensis
Emulsifiers: E304, E422, E430, E431, E432, E433, E434, E435, E436, E470, E470a, E470b, E471, E472, E472a, E472b, E472c, E472e, E472f, E473, E474, E475, E476, E477, E478, E479, E480, E481, E482, E483, E493, E494, E495
Emulsifying wax
Epoxidized palm oil (uv cured coatings)
Esterquats
Esters of Myristic Acid
Ethoxylated Monoglycerides
Ethoxylated SMO
Ethoxylated SMS
Ethoxylated STS
Ethyl hexyl Esters-2
Ethyl lauroyl arginate (243)
Ethyl myristate
Ethyl palmitate
Ethylene glycol diesters
Ethylene glycol monoesters
Ethylene glycol monostearate
Ethylhexyl hydroxystearate
Ethylhexyl Myristate
Ethylhexyl Palminate
Ethylhexyl palmitate
Ethylhexyl stearate
Ethylhexylglycerin​
Ethylhexylglycerin
Etyl Palmitate

F

Fatty acids
Fatty alcohol alkoxylate
Fatty alcohol sulphates
Fatty amines
Fatty isethionate
FP(K)O – Fractionated Palm Oil
Fractionated Palm Oil

G

Glicerin
Glicerine
Glycerin
Glycerin or glycerol (442)
Glycerol esters
Glyceryl cocoate
Glyceryl Dimyristate
Glyceryl distearate
Glyceryl laurate
Glyceryl Linoleate​
Glyceryl monostearate
Glyceryl myristate
Glyceryl oleate
Glyceryl polymethacrylate
Glyceryl Rosinate
Glyceryl stearate
Glyceryl stearate SE
Glycol distearate
Glycol stearate
Guineesis (palm)

H

Hexadecanoic acid
Hexadecylic
Hexyl laurate
Hexyldecanol
Humectant 422
Humectant glycerol
Hydrated palm glycerides
Hydrogenated palm glycerides

I

Isoamyl Laurate
​Isobutyl Myristate
Isocetyl alcohol
Isocetyl Myristate
Isocetyl stearate
Isodecyl Myristate
Isodecyl oleate
Isopropyl esters
Isopropyl isostearate
Isopropyl Myristate
Isopropyl palmitate
Isopropyl titanium triisostearate
Isostearamide DEA
Isostearate DEA
Isostearic acid
Isostearyl alcohol
Isostearyl isostearate
​Isostearyl Myristate
Isostearyl neopentanoate
Isotridecyl Myristate

K

Kálium-sztearát

L

Lactic and fatty acid easters of glycerol
Lactylated Monoglycerides
Lauramide DEA
Lauramide MEA
Lauramine oxide
Laureth (Laureth-1, Laureth-2, Laureth-3, Laureth-5, Laureth-6, Laureth-7, Laureth-8, Laureth-9, Laureth-10, Laureth-11, Laureth-12, Laureth-13, Laureth-14, Laureth-15, Laureth-16, Laureth-20, Laureth-21, Laureth-25, Laureth-30, Laureth-38, Laureth-40, Laureth-50) source
Lauric acid
Lauroyl sarcosine
​Lauryl Alcohol
Lauryl Alcohol Ethoxylates
Lauryl betaine
Lauryl dimonium hydrolysed collagen
Lauryl glucoside (from palm)
Lauryl lactate
Lauryl Myristate
Lauryl pyrrolidone
Lauryl Sarcosine​
Lecithin
Lecithin Isopropyl Palm Oil
Linoleic acid

M

Magnesium myristate
Magnesium stearate
Magnézium-sztearát
Metallic salts of lactylic esters of fatty acids
Methyl Myristate
Mixed tartaric, acetic and fatty acid esters of glycerol
Mono and di-glycerides of fatty acids
Mono glycerides of fatty acids
Monoglyceride citrate
Monopalmitate
Myreth 3 Myrisrate
Myristate
Myristic acid
Myristic Cetrimonium Chloride Acid
Myristoyl
Myristoyl Sarcosinate
Myristoyl Sarcosine
Myristyl alcohol
Myristyl myristate
Myristyl myristate

N

N-Butyl Esters
Nátrium-laurét-szulfát
Nátrium-lauril-éter-szulfát
Nátrium-sztearát
Nonionic surfactant
Növényi emulgeátor
Növényi glicerinnövényi olaj

O

Octadecanoic acid​
Octydodecyl stearate
Octyl palmitate
Octyl stearate
Octyldodecyl myristate
Octyldodecyl stearoyl stearate
Olajsav
Oleamide MIPA
Oleic acid
Oleinsav
Oleoyl Sarcosine
Oleyl betaine
Oleyl Myristate
Oliv-emulse
Oliv-wax LQC
Olivem 1000
OPKO – Organic Palm Kernel Oil

P

Palm fruit oil
Palm kernel amidopropyl amine oixde
Palm kernel amidopropyl betaine
Palm kernel cake
Palm Kernel Diethanolamide
Palm kernel oil
Palm Kernel Olein
Palm Kernel Stearin
Palm Methyl Ester
Palm oil
Palm oleic acid
Palm olein oil
Palm stearine
Pálmaolaj
Palmate
Pálmazsír
Palmester
Palmfonate
Palmitamidopropyl betaine​
Palmitamidopropyltrimonium chloride
Palmitate
Palmitic acid
Palmitinsav
Palmitoleic acid
Palmitoyl acid
Palmitoyl alcohol
Palmitoyl myristyl serinate
Palmitoyl oligopeptide
Palmitoyl oxostearamide
Palmitoyl tetrapeptide
PalmoleinPalmosalt
Partially hydrogenated Palm Oil
PBS Base
PEG-150 Distearate
Pentaerythritol tetra caprai caprylate
Pentaerythrityl tetracaprylate/tetracaprate
Pentaerythrityl tetraisostearate
Peptide complex
PG dicaprylate/caprate
PHPKO – Partially hydrogenated Palm Oil
PK oleic acid
PKO – Palm Kernel Oil
PKO fractionations: Palm Kernel Stearin (PKs); Palm Kernel Olein
Planta cleanse
Poliszorbát 20
Poliszorbát 40
Poliszorbát 60
Poliszorbát 65
Poliszorbát 80
Poliszorbát 85
Polyethylene (40) stearate (431)
Polyglycerate-60
Polyglycerol esters of fatty acids
Polyglycerol esters of interesterified ricinoleic acid
Polyglycerol-2 oleyl ether
Polyglyceryl-3 dilisostearate
Polyglyceryl-3 Palmitate
Polyglyceryl-4 isostearate
Polyglyceryl-4 laurate
Polyglyceryl-4 oleyl ether
Polysorbate 60 or polyoxyethylene (20) sorbitan monostearate
Polysorbate 65 or polyoxyethylene (20) sorbitan tristearate
Polysorbate 80 or polyoxyethylene (20) sorbitan monoolate
Polysorbate-20
Polysorbate-40
Polysorbate-60
Polysorbate-65
Polysorbate-80
Polysorbate-85
Potassium Cetyl Phosphate​
Potassium Myristate
Potassium stearate
Propanediol dicaprylate
Propylene Glycol Alginate
Propylene glycol esters of fatty acids
Propylene glycol laurate
Propylene glycol monoester
Propylene Glycol Myristate
Propylene glycol stearate
Retinyl palmitate

S

Saponified elaeis guineensis
Saturated Fatty acid
Sleareth
SLES
SLS
Sodium alkyl sulfate
Sodium cetearyl sulphatesodium cocoyl glycinate​
Sodium cocoyl isethionate
Sodium Dodecyl Sulphate (SDS or NaDS)
Sodium dodecylbenzenesulfonate
Sodium Isostearoyl Lactylaye
Sodium lactylate; sodium oleyl lactylate; sodium stearoyl lactylate
Sodium laurate
Sodium laurel
Sodium laureth – 1 sulphate
Sodium laureth – 2 sulphate​
Sodium laureth – 3 sulphate
Sodium laureth sulfate
Sodium laureth sulphate
Sodium laureth-13 carboxylate
Sodium lauroyl lactylate
Sodium lauroyl sarcosinate
Sodium lauryl
Sodium lauryl ether sulphate
Sodium lauryl glucose carboxylate
Sodium Lauryl Lactylate/SulphateSodium lauryl sulfate
Sodium lauryl sulfoacetate
Sodium lauryl sulphate
Sodium Methyl Cocoyl Taurate
Sodium Myristate
Sodium palm kernelate
Sodium palm kerneloyl isethionate
Sodium palmate
Sodium palmitate
Sodium polyarylsulfonate
Sodium stearate
Sodium stearoyl Fumarate
Sodium stearoyl glutamate
Sodium stearoyl lactylate
Sodium Trideceth sulphate
Solubiliser PS20
Sorbitan Caprylate
Sorbitan Cocoate
Sorbitan Diisostearate
Sorbitan Distearate
​​Sorbitan ester
Sorbitan isotearate
Sorbitan laurate
Sorbitan monoglyceride
Sorbitan monolaurate
Sorbitan monopalmitate
Sorbitan monostearate (491)
Sorbitan oleate​
Sorbitan olivate
Sorbitan palmitate
Sorbitan sesquioleate
Sorbitan triglyceride
Sorbitan trioleate
Sorbitan tristearate
Sorbitan tristearate (492)
Stearalkonium chloride
Stearalkonium hectorite
Stearamide MEA
Stearamidopropyl dimethylamine
Steareth-10
Steareth-2
Steareth-20
Steareth-21
Steareth-7
Stearic acid
Stearic acid or fatty acid (570)
Stearoyl lactic acid
Stearoyl sarcosine
Stearoyl Sarcosine
Steartrimonium chloride
Stearyl alcohol
Stearyl dimethicone
Stearyl heptanoate
Stearyl tartarate
Stearyltrimethylammonium Chloride
Succinylated monoglycerides
Sucrose esters of fatty acids
Sucrose stearate
Sucroseesters of fatty acids
Sulphonated Methyl Esters
Surfactant CCG

T

Taxanomic
TEA-lauryl sulphate
TEA-stearate
Tetradecyloctadecyl Myristate
TMP esters
Tocopherols (Vitamin E)
Tocopheryl linoleateTocotrienols (Vitamin E)
TriacetinTriacetin (1518)
Tribehenin
Tricaprylin
Tridecyl Myristate
Trifluoroacetyl Tripeptide-2
Tristearin

V

Veg-emulse
Vegetable emulsifier
Vegetable glycerin
Vegetable Oil
Vit A
Vitamin A palmitate

Y

Yeast with 491

Z

Zinc Myristate
Zinc stearate

Zs

Zsírsavak  

Köszönet

A listát köszönjük a Mondj NEMET a Pálmaolajra!! nevű Facebook csoport lelkes aktivistáinak és a csoport motorjának, Juhász Lillának. <3

The post A pálmaolaj alternatív nevei és származékok listája appeared first on Julka Webshop.