Az újrakapcsolódás paradoxona

Talán az egyik jó dolog, ami kisülhet ebből a járványból, hogy megtanulunk újra kapcsolódni egymáshoz. Bár ajánlatos minél inkább otthon maradni és kevesebbet érintkezni fizikailag másokkal, mégis elkezdünk odafigyelni az idős szeretteinkre, szorosabbra záródnak a baráti társaságok. Még ha csak telefonon is, de talán többször kérdezünk rá a másiknál, hogy “minden rendben veletek? Tudunk segíteni? Ne vigyünk valamit?” Elkezdünk odafigyelni arra, hogy érzelmileg és fizikailag is jól legyenek a körülöttünk élők. Elkezdjük támogatni és segíteni egymást. A kényszerű otthonmaradás átcsaphat jóízű családi beszélgetésbe, a távoktatás miatt kénytelen lesz Apa vagy Anya elmagyarázni a tanulnivalót a gyerkőcöknek, a home office és a távoktatás lehetővé teszi a hétköznapi közös ebédeket. A közelség persze szülhet konfliktusokat is, de okozhat sok-sok meglepő és újszerű, de vidám pillanatot.

Ráadásul születnek ilyen szuper kezdeményezések is! Ti is csatlakozhattok hozzá, csak tegyetek ki egy hasonló üzenetet a lépcsőházatokba!

Globális rádöbbenés a globalizáció hátrányaira

Talán ez a járvány elhozza azt is, hogy szélesebb körben felismerjük: bár a globalizáció jár előnyökkel az életünkben, épp úgy rejt kockázatokat is magában. Hát nem abszurd, hogy nincs elég elérhető egészségügyi eszköz, mert mindet Kínában gyártják? De például az olasz divatházak is kénytelenek várni a következő kollekció bemutatásával, hiszen a textileket is Kínában gyártják – illetve épp nem gyártják a járvány miatt – és nincs miből elkészíteni a ruhákat. Ezek és az ezekhez hasonló esetek talán aláhúzzák még inkább azt, hogy mennyire fontos lenne a helyi gazdaság élénkítése – a globalizált piac pörgetése helyett.

Így is lehet jó!

Talán nem lesz banán a boltok polcaink egy ideig és kifogyunk a chia magból, sőt, talán nagyobb lesz a nyomás majd a helyi, európai termelőkön, mert nem lesz külföldről, pláne Amerikából importált élelmiszer, talán kénytelenek leszünk kevesebb húst enni, mert abból se lesz annyi. Talán le kell mondanunk a külföldi (repülő) útjainkat, talán le kell mondanunk számtalan dologról. Talán nem tud úgy pörögni a divatipar és nem látunk hónapokig új kollekciókat. Ahogy Li Edelkoort, trend-előrejelző fogalmaz: “fogyasztási karanténba” kerülünk, mégis megtanulhatjuk, hogy van élet banán és avokádó, illetve különféle távoli országok egyéb javai nélkül. Ahogy azt is, hogy van bőven elég ruhánk a szekrényben, hogy van élet fogyasztás és vásárlás nélkül is. És rádöbbenhetünk, hogy ez az élet is jó.

Milyen lenne a világ…

Még egy érdekes tapasztalatot szerezhetünk arról, hogy milyen lenne egy fenntarthatóbb világ. Kínában a járvány miatt több ezer ember került karanténba, értelemszerűen így ők dolgozni és közlekedni sem tudtak. Ez pedig drámai változást hozott: drasztikusan csökkent a légszennyezés a leálló gyárak és áruszállítás, valamint a csökkent közlekedés miatt, de ugyanez történt Olaszországban is. És ez még a műholdas felvételeken is látszik.

Talán megérezzük, hogy mennyivel minőségibb lenne az életünk egy tisztább levegőjű városban. És így talán gyakrabban pattannánk biciklire vagy választanánk a tömegközlekedést. Sőt, talán még az ipari teljesítmény visszafogását is követelnénk a politikusainktól épp úgy, ahogy egyéni fogyasztáscsökkentésünkkel is tennénk ezért.

De!

De ehhez kellünk mi is. Kellünk mi is, hogy a szeretetet, a türelmet, a támogatást, a kapcsolódást erősítsük. Hogy meglássuk az örömöket az ürömben, hogy beszélgessünk másokról, hogy vigyük hírét ezeknek a gondolatoknak.

A Julka Csapata

The post “Megtanulunk újra kapcsolódni” – járvány más szemmel appeared first on Julka Webshop.

A karácsony után szinte közvetlenül betoppan a szilveszter is, az Óév búcsúztatása és az Újév köszöntése jó alkalom egy kis kötetlen együttlétre a barátokkal, távolabbi rokonokkal, vagy bárkivel, akit szeretünk.

Tűzijáték

2019. január 1-re virradó reggelig kb. 5000 tonna finom por jutott a levegőbe Németországban a tűzijátékoknak és petárdáknak köszönhetően, de Magyarországon is jelentősen megnőtt a légszennyezés ugyan ezen okokból. Mindez asztmát, de akár hosszú távon daganatos megbetegedéseket is okozhat, ezért mi azt javasoljuk, ne vásároljatok ilyesmiket, még ha gyönyörű látványt is nyújtanak. A Levegő Munkacsoport elnöke, Lukács András hívta fel erre a figyelmet.

Háztartási hulladék

A szilveszteri buli ugyanakkor a háztartásainkban is számos hulladékot generál, amiket könnyűszerrel elkerülhetnénk. Íme néhány egyszerű lépés a hulladékmentes szilveszter elérésért:

1. Papírdekorációk: Nem múlhat el az ünnep konfettik és szerpentinek nélkül? Miért nem? Ezeket a dekorációkat alig néhány órán át használjuk, aztán rögvest a szemetesben landolnak, holott a buli hangulatát néhány természetes dekorációval, ágakkal, bogyókkal is meghozhatjuk, de ha nagy a vidámság, akkor dekoráció nélkül is az lesz.
2. Léggömbök: a lufik nagyon jópofa, ugyanakkor szintén pillanatok alatt szemétté váló dekorációs elemek, ráadásul a papírral ellentétben sok száz évig le sem bomlanak. Ha véletlenül kikerülnek a természetbe, akkor pedig sok állatka halálát okozzák, akik a színes műanyagdarabokat élelemnek nézik.
3. Sütik, rágcsa, vacsora: Itt ugyan az igaz, ami a karácsonyi menü kapcsán. Tervezd meg előre, hogy mit szeretnél készíteni és járj utána, hogy hol tudod beszerezni lehetőleg hulladékmentesen az alapanyagokat. Ha előre készülsz, akkor az impulzusvásárlást és a fölösleges pénzköltést is elkerülheted.
4. Készítsd magad! Ha minél többet magad készítesz a fentiek közül, biztos elkerülheted a csomagolási hulladékok nagy részét! Sőt, a pálmaolajat is könnyebb így kikerülnöd, ami szinte mindenben benne van… Vagy akár együtt is főzőcskézhettek, az is jó mulatság lehet és úgyis jó hosszú az éjszaka!

Szelektív hulladékgyűjtés

Sajnos lesz olyan hulladék, amit nem nagyon tudsz elkerülni, például, ha pezsgőznétek éjfélkor, nem fog visszaváltható üvegű pezsgőt kapni, sajnos nincs már ilyen Magyarországon. Persze, a többi ital üvegénél odafigyelhetsz erre! Ha mégis keletkezik tehát hulladék, gondoskodj róla, hogy visszakerüljön a körforgásba és új életet kaphasson majd!

Pazarlásmentes ünneplés

Ha már hulladékmentes szilveszter, akkor ne csak a különféle dekorációkra és csomagolásokra gondoljunk, hanem eszünkbe juthatnak az élelmiszer-hulladékok is, hiszen ilyenkor óhatatlanul is kicsit többet főzünk mindenből, ami aztán könnyen megromlik és a kukában végzi. Mit tehetünk?

1. Fagyaszd le! A legtöbb ételt gond nélkül lefagyaszthatod egy dobozban és később, mikor nem lesz időd vagy kedved főzni, előveheted.
2. Add oda valakinek, aki rászorul! Sok szervezet gyűjti ilyenkor a megmaradt finomságokat, hogy rászorulókhoz juttassa el, de akár közvetlenül is odaadhatod egy hajléktalan embernek vagy nélkülöző családnak.
3. Alakítsd át! Túl sok lett a tészta, amit főztél? Készítsd belőle tésztasalátát! Megszikkadt a kenyér? Alakítsd át levesbetétté! rengeted rizs maradt? Lehet belőle tejberizs reggelire! A lehetőségeknek csak a fantáziád szab határt, de igazából még az sem, mert rengeteg jó ötletet találni az interneten, keresgéljetek bátran!

Felszabadult, de környezetbarát ünneplést kívánunk nektek!

The post Hulladékmentes szilveszter – Lehetséges! appeared first on Julka Webshop.

Mi is az a bűntudat?

“A bűntudat az emberre jellemző, tanult, morális érzelem, amelynek számos megjelenési formája és szintje lehet, attól függően, hogy mi váltja ki, milyen a megítélése, látják-e, érzik-e mások is stb.”-írja a Zöld pszichológia blog az ökobűntudatot tárgyaló írásában. Talán meglepő kijelentés, de a bűntudat alapvetően pozitív érzelem, hiszen bocsánatkérésre, jóvátételre ösztönöz, ami segíti a társas kapcsolataink hosszútávú fennmaradását. Fontos, hogy nem szabad összekeverni a szégyennel, amikor is az ember “leginkább a saját magáról kialakított képben csalódik”. Nyilvánvaló azonban, hogy a bűntudatnak is van egy káros mértéke, amikor a bűntudat mértéke nem áll összhangban az elkövetett bűn súlyosságával, sőt, esetleg olyan dolog miatt érzünk bűntudatot, amit el sem követtünk.

És az ökobűntudat?

Az ökobűntudat a bűntudat egy olyan formája, amikor azért érezzük rosszul magunkat, mert úgy érezzük, cselekedeteinkkel, döntéseinkkel, fogyasztói szokásainkkal vagy éppen tétlenségünkkel a természeti környezet ellen vétünk, károsítjuk azt, ártunk neki és ezt morálisan kifogásolhatónak tartjuk.

Mit kezdünk a (öko)bűntudatunkkal?

Az elkerülés

A bűntudat az egyén szempontjából egy kellemetlen érzés, még ha egyébként – a közösség összetartásának szempontjából – hasznos is. Ezért, mikor szembesülünk vele, gyakran az az első reakciónk, hogy elhessegetjük magunktól vagy kifogásokat keresünk, hogy miért nem tudunk tenni a problémák megoldásáért. Ilyen az, amikor azzal érvelünk, hogy “sajnos nem engedhetjük meg a környezetbarát termékeket” vagy “nincs időnk piacra járni”. Ezeknek a kifogásoknak az alapja talán félig igaz is… de mégis, most már olyan súlyosak a gondjaink, hogy meg kell haladnunk ezeket a korlátainkat. Ráadásul szerencsére az ökotudatosság sok esetben nem pénz kérdése, ugyanis a legfontosabb és legnehezebb kihívás nem is az, hogy mit tudunk megvenni, hanem az, hogy mi az, amiről le tudunk mondani, mi az, amit nem veszünk meg. Azaz, hogy hogyan csökkentjük a fogyasztásunkat.

Erőt kovácsolunk belőle

Rengeteg szomorú hír kihaló fajokról, az óceánokon úszó szemétszigetekről, fotók és cikkek bangladeshi fast fashiont gyártó üzemekről, olvadó jégsapkák, növekedő szén-dioxid koncentráció a levegőben és a most már köztudott tény: ezt mi, emberek okozzuk. Hogy ne éreznénk ökobűntudatot? Ráadásul már megint nem sikerült lebeszélni a gyerkőcöt a banánevésről, persze munkába is autóval mentünk, mert már nagyon kellett sietni és egyébként is, már mióta szeretnénk eljutni a csomagolásmentes boltba, de csak nem sikerül… Inkább igyekszünk nem is gondolni rá. Tényleg lehet ebből motivációt kovácsolni? Szerintem igen.

Hogyan csináljuk?

Fontos tudatosítani, hogy senkinek sem megy tökéletesen, nem létezik ténylegesen “zero” azaz nulla hulladéktermelés vagy szén-dioxid kibocsátás. Mi, akik igyekszünk a lehető legkörnyezetbarátabb életet élni, mi is ennek a jelenlegi rendszernek vagyunk a részei, nem tudunk mindig minden helyzetben szembe menni a világgal. Igen, fogunk termelni hulladékot, lesz a tevékenységünknek szén-dioxid kibocsátása, de arra, hogy mekkora, igenis hatással lehetünk.

Vállalni kell a konfliktusokat

Az az életmód, amit mi élni akarunk, az bizony szembe megy a többség felfogásával. Ez pedig több-kevesebb konfliktussal fog járni. Igen, a gyermekünk látni fogja, hogy a többi gyerkőc ehet banánt, megkaphat olyan műanyag játékokat is, amit mi nem veszünk meg neki, nem lesz olyan “menő” rajzfilmes ruhája vagy kulacsa, amit a legújabb divat diktál. Fel kell készülnünk arra, hogy vele szemben is épp úgy ki kell állnunk majd nehéz helyzeteket, mint például a barátainkkal szemben, akik talán feldobják egy közös külföldi nyaralás ötletét, ahová mi nem akarunk velük tartani, mert nem szeretnénk repülőre ülni. A családunkon belül is el kell fogadtatnunk sok mindent, például hogy kevesebb hús kerüljön az asztalra, a milliomodik tárgyi ajándék helyett kaphassunk közös programokat karácsonyra és a többi…

Előre készülnünk kell ezekre a helyzetekre, fontos, hogy tudatosítsuk: vállaljuk ezeket a konfliktusokat, mert számunkra fontosabb, hogy a gyermekeink egy szép és egészséges világban élhessenek majd, mint hogy most elkerüljük a konfrontációt a banánevés vagy a rajzfilmes ételhordó doboz miatt. Az is fontos, hogy nyugodtak tudjunk maradni ezekben a helyzetekben, kedvesen beszéljünk az érzéseinkről, az aggodalmunkról, ismerjük el a másik fél érzéseit is. Ez azonban nem kell, hogy azt jelentse, hogy feladjuk az álláspontunkat. Legyünk kedvesek, de kitartóak!

Keressünk támogató közösséget!

Keressünk olyan társakat, barátokat, akár online közösséget, ahol támogatnak minket, akik megerősítenek bennünket abban, hogy jó úton járunk. Segíthetünk egymásnak abban, hogy megosszuk, ki hogyan kommunikál a családjával, barátaival, hogyan dolgozza fel a sikertelenségeket és együtt ünnepeljük örömeinket.

Hiba vagy lehetőség?  

Ha valami nem sikerül, tekintsünk úgy rá, mint egy lehetőségre, hogy legközelebb jobban csináljuk. De határozzuk is el, hogy változtatni fogunk! Legyen egy víziónk, hogy milyen világban szeretnénk élni és tartsuk szem előtt, hogy minden egyes jó döntéssel teszünk azért, hogy ezt a világot azzá az általunk remélt, jobb világgá alakítsuk! A fájdalom, a ökobűntudat erő! Hiszen már tudjuk, hogy mi az, amit jobban kellene csinálni, tudjuk, hogy milyen utak vezethetnek egy jobb világ felé!

Az ökotudatos élet jó élet!

Fontos, hogy ne szenvedést lássunk az életmódváltásban. Fedezzük fel az örömöket, lássuk meg a szépet! És ez nem csak üres szlogen. A tudatosság sok örömet hozhat az életünkbe. Nagyon jó dolog olyan ruhákat hordani, amelynek készítőit ismerjük, tudjuk, hogy jó körülmények között és rendes fizetésért dolgozott. Egész más érzés, ha olyan hús kerül az asztalunkra, amely olyan gazdaságból származik, ahol az állatok boldog, szabad életet élhettek. Komposztálni olyan, mint egy fokkal közelebb kerülni az élet körforgásához. Közvetlenül kistermelőktől vásárolni egy lehetőség, hogy olyan embereket támogassunk a pénzünkkel, akik számunkra fontos értékek mentén gazdálkodnak. Tárgyak halmozása helyett minőségi élményeket szerezni a családunkkal, barátainkkal, felfedezni hazánk és a környező országok természeti kincseit nagyobb ajándék, mint amennyire el tudjuk képzelni. Ha ezt  sikerül megérezni, akkor a bűntudat mellett lesz egy másik érzés is, ami motiválni tud minket.

Engedjük bele magunkat ezekbe a pillanatokba, engedjük meg magunknak, hogy megérezzük:

jó így élni!

The post Cselekvésre ösztönző ökobűntudat appeared first on Julka Webshop.

A pálmaolajról pár szóban

A pálmaolaj egy ehető növényi olaj, mely az olajpálma terméséből nyerhető ki. Az elmúlt évtizedekben egyre inkább nőtt az igény a növényi olajok iránt és erre az egyik legolcsóbb alternatíva a pálmaolaj lett. A növekvő kereslet kielégítése viszont megkövetelte a termelőktől, hogy nagyobb terülten termesszék az olajpálmát, melyet az esőerdők felégetésével érnek el leggyorsabban és leghatékonyabban. A világon Indonézia és Malajzia a két legnagyobb pálmaolaj termelő ország, de rajtuk kívül még jó 40 országban foglalkoznak olajpálma ültetvényekkel. Amellett, hogy ezzel rengeteg fajt ítélnek halálra, a környező települések lakosait elárasztják a fullasztó füsttel. De akkor mégis miért nő még mindig az olajpálma ültetvények száma?

Ki a felelős mindezért?

El kell, hogy szomorítsalak, de te, én, és gyakorlatilag mindenki. Nem szeretném persze ennyire lesarkítani, de mind hatással vagyunk erre, amíg nem mondunk nemet a pálmaolajra. Az életünk minden területén jelen van, legyen szó csomagolt kenyérről, chipsről, csokiról vagy akár samponról, kozmetikumról. A hulladékmentes életmód egyik alapgondolata, hogy a vásárlásainkkal szavazunk. Azzal, ha olyan terméket vásárolunk, ami pálmaolajat tartalmaz, azt üzenjük a gyártónak, hogy tetszik a terméke, kérünk még belőle. Neki erre az lesz a reakciója, hogy még többet termel, amihez még több pálmaolaj szükséges, aminek következtében még több esőerdő fog eltűnni, mert kell a hely a pálmaolaj előállításához.

A tudatosság kulcsszerepet játszik a hulladékszegény és a környezetvédő életmódban egyaránt. Ha olyan termékeket választasz, aminek ismered az alkotóelemeit, netán még azt is tudod, honnan származik és ki készítette, magadnak is és mindenki másnak is csak jót teszel. A termékpalettánk összeállításánál az egyik legfontosabb szempont volt, hogy ne legyen pálmaolaj az összetevők között, így bátran jelezzük annak hiányát például a szappanjaink leírásában.

Biztos elgondolkodtál, hogyan lehet benne ilyen sokféle termékben…

Az az igazság, hogy a pálmaolaj egy rendkívül sokoldalú olaj, olyan tulajdonságokkal rendelkezik, amik hasznossá és széleskörűen használhatóvá teszik. Például színtelen és szagtalan, így nem változtatja meg az ételek kinézetét vagy illatát; magas hőfokon is stabil, ezért lesznek tőle a sült termékek igazán ropogósak; illetve rezisztens az oxidációra, így hosszabb tárolási időt biztosít a termékeknek. Akár egy szuperfood is lehetne az előző mondat alapján, ugye? Na de milyen áron? Évente kb. 6000 orangutánt veszítünk el a masszív erdőirtások miatt, mára már alig 400 szumátrai tigris maradt a világon, és még olyan hosszú lehetne ez a felsorolás.

A fenntartható pálmaolaj lenne a megoldás?

Bárcsak ilyen egyszerű volna a válasz! Az RSPO tanusítvány (Roundtable on Sustainable Palm Oil) megléte biztosítja a fogyasztókat arról, hogy az olajpálma termelése nem köthető erdőirtáshoz, illetve az emberek károsításához. Ennek a nonprofit szervezetnek azonban eltérő érdekeltségű tagjai vannak, aminek köszönhetően nem tudják olyan mértékben korlátozni a termelést, hogy az valóban fenntartható legyen. Ne tévesszen meg titeket, ha ilyen címkét láttok, sajnos ezzel nem tisztulhat a lelkiismeretünk.

A másik dolog, ami megnehezíti az emberek számára, hogy elkerüljék a pálmaolajat, hogy rengeteg megnevezése van és rengeteg ipari alapanyagot készítenek belőle (pl. A-vitamin). Nehéz kisilabizálni az apró betűs termékleírásokban, hogy pontosan miből is készült az adott termék, de az biztos, hogy ha a palm vagy pálma szó megtalálható benne, akkor annak köze van a pálmaolajhoz. Eleinte szörnyen megnehezíti a vásárlást a pálmaolaj bojkottálása, viszont később, amikor már tudod, melyik termékben bízhatsz, egyszerűsíteni fogja az életed: nem fogsz felesleges dolgokat vásárolni, jobban érzed magad a felelősségvállalástól és olyan termékeket támogatsz, amik nem károsak a természeti környezetre és az emberek egészségére. Úgy gondolom, hogy megéri ezek után áttanulmányozni, mi is kerül a kosaradba. Reméljük, hogy a kozmetikumainkkal, tisztítószereinkkel mi is tudjuk segíteni a felelős várárlásra való áttérést.

Nem olyan nehéz nemet mondani, ha van alternatíva

Fontos hangsúlyozni, azzal nem fog megoldódni a probléma, ha a pálmaolaj helyett más növényi olajat választunk, használunk. Ugyanis magával a mennyiséggel van a legnagyobb gond. Alapvetően maga az olajpálma nem egy eredendően rossz dolog. A növényi olajok közül az olajpálmának van szüksége a legkevesebb termőterületre. Tehát ha a pálmaolajat más növényi olajokkal váltjuk fel, azzal nem oldunk meg semmit, csak egy másik növényre száll az a feladat, amit eddig a olajpálma látott el: a napraforgóra, a kókuszra vagy a szójára például. Arról nem is beszélve, hogy a kókusz és a szója is azon a területen terem, mind az olajpálma, így csak rontana a helyzeten: több termőterület, több üvegházhatású gáz, több kihalás szélére kerülő faj. De ugyanez a helyzet például az európai repcével is: ha hirtelen megnőne a kereslet a repce iránt, egyszerűen nem bírná el a kontinens.

  Megoldást jelenthet viszont, ha megpróbálunk a lakóhelyünkhöz közel készült termékekre helyezni a hangsúlyt. Ezzel elkerülhetjük, hogy a több ezer kilóméterre lévő esőerdők írtásra kerüljenek a mi igényeink miatt. Továbbá támogathatjuk a helyi gazdaságokat, ami jó az országnak, jó a termelőnek és jó a te lelkednek is, mert tudod, ismered a terméket, a termelőt, a minőséget és a döntésed közvetlen hatását. Hidd el nekünk, sokkal jobb így élni!            

The post A feketelistás pálmaolaj appeared first on Julka Webshop.

Mekkora a te lábnyomod?

Egy egyszerűen kezelhető műanyaglábnyom kalkulátorral te is kiszámolhatod a műanyaghulladék-termelésedet. Persze biztosan alulbecsül majd a kalkulátor, azért egy hozzávetőleges számmal azért nem árt tisztában lenni, illetve elhelyezheted magad a világátlagban, vagy az európai átlagban.  

Íme az átlagok:

Becslések szerint a világon legyártott műanyagoknak csak 5–10%-a kerül újrahasznosításra. Több mint 30%-a hulladéklerakókba, körülbelül egyharmaduk az óceánokba kerül, amik az áramlásoknak köszönhetően már Európa méretű szigetet alkotnak. A mikroműanyagokat már kimutatták természetes vizekben, csapvízben, palackozott vízben, talajban, levegőben, sőt már a mélytengeri élőlényekben is. Szóval igenis van létjogosultsága a műanyag-csökkentésnek, a műanyaghasználat csökkentésének az életünkben.

Számold ki te is!

A személyes műanyaglábnyom kalkulátor itt elérhető el. Neked mennyi az éves műanyag-fogyasztásod? (Angol tudás előnyt jelent, de a beépített Google fordítóval is könnyen kitölthető a teszt.)

Mihez kezdj az eredménnyel?

Ennek az egésznek persze csak akkor van értelme, ha az eredményeken elgondolkozunk. Ne csüggedj el, ha nagyon nem olyan a végeredmény, mint, amire jó szívvel tudnál ránézni. Inkább határozd el, hogy változtatsz ezen!

Mi itt a Julkán szívesen segítünk neked ebben, ha szeretnéd! Kövess minket Facebookon, Instagramon, extra tippekért pedig csatlakozz a zárt Facebook csoportunkhoz.

The post Műanyaglábnyom kalkulátor – plastic footprint appeared first on Julka Webshop.

Min múlik, hogy mekkora a bioszféra-átalakításunk?

A cikkemnek az az apropója, hogy engem nagyon elszomorít az a tapasztalat, hogy olyan nagyon kihegyezzük magunkat a hulladékmentes életmódra, de sokszor szinte minden más szempontot elhanyagolunk. A bioszféra átalakítás, környezetterhelés (B) több tényező szorzatából tevődik össze. Ilyen a populáció mérete (P), az egy főre jutó gazdasági teljesítmény (O_p), illetve az ökohatékonysági tényező, amit további három tényezőre, az alkalmazott technológiák milyenségére (mennyire környezetterhelő vagy -kímélő: T), a gazdaság szerkezetére (milyen ágazatok dominálnak: S) és a gazdaság térbeli elhelyezkedésére (G) szokás bontani. A képlet tehát így néz ki:

B = P × O_p × (T+S+G)

Hol van ebben a hulladéktermelés?

A hulladék az egy főre jutó gazdasági teljesítmény (Op) részeként írható le, tehát jól látszik, hogy csak egy igen csekély részét teszi ki a szorzatnak. Nem lehet tehát figyelmen kívül hagyni azt a tényt, hogy a hulladékcsökkentéssel csak a környezetterhelés egyik tényezőjét csökkentjük és azt is csak egy keveset. Ráadásul a tényezők között szorzásjel van, nem összeadásjel, így az egyik tényező csökkentése nem járul olyan mértékben hozzá az eredmény csökkentéséhez, mintha mindegyiket/többet csökkentenénk. Mindezekből az következik számomra, hogy a hulladékcsökkentésnek csak akkor van értelme, ha együtt jár a fogyasztásunk csökkentésével, a népesség növekedés csökkentésével, a környezetkímélő technológiák alkalmazásával, a gazdaság szerkezet megváltoztatásával és a gazdaság lokalizálásával. Hiába a zacskómentes vásárlás, ha szupermarketben történik és hiába a sok újrahasznosítás, ha közben autóba ülünk. Mosogathatunk öko módon, ha narancsot és banánt eszünk, megmenthetünk bármit a szemétté válástól, ha kávét szürcsölünk utána, stb, stb.

A környezetterhelés valódi okai

Azt gondolom, hogy aki elkezd a hulladékmentesség útján járni, az várhatóan sok más problémába is beleütközik, és az élet számos területén akar majd változtatni, de ehhez jó tudni, hogy ezek a tényezők csak közvetlen okok. A képlet tényezői mögött sokkal mélyebb okok húzódnak. Méghozzá kulturális okok.,mint a gondolkodásmódunk és a társadalmi intézményrendszer. Ahhoz tehát, hogy valódi változást érhessünk el, ezeken a mélyebb szinteken kell változtatnunk. Fölül kell írnunk magunkban azokat az alapértékeket, ami társadalmunkat áthatja. Például a növekedés és a haladás eszméjét. Vagy azt, hogy mennyire hisszük el, hogy “a több az mindig jobb”. Vagy, hogy milyen lenne az ideális gazdasági szerkezet. Azt, hogy mi az, ami “jár” nekünk és a többi…

Talán úgy érzitek, nagyon távoli vizekre evezek, pedig ezek azok a meggyőződések, amelyek alapvetően meghatározzák a viselkedésünket, a viselkedésünk pedig meghatározza, hogy milyen mértékben és melyik tényezőit sikerül csökkentenünk a képletnek, így azt is, hogy milyen mértékben alakítjuk át a bioszférát. Szóval ahhoz, hogy valódi, gyökeres változást érjünk el, nem csak a szemetesünk mélyére kéne ásnunk, hanem a gondolkodásunk legmélyére is. Nem mondhatjuk, hogy nem lehet megváltoztatni ezeket a dolgokat, egyrészt mert van rá példa, hogy sikerült (lásd Tikópia szigete), másrészt mert a kultúránk és a gazdaság is olyan dolog, amit mi csinálunk. Mi szavazunk a pénzünkkel és mi döntünk úgy, hogy mi mellet állunk ki egy-egy aláírással, vagy az életmódunkkal. Mi támogatjuk a vásárlásainkkal, hogy milyen rendszerek jöjjenek inkább létre. Mi pörgetjük a gazdaságot, mi választjuk ki, hogy milyen szolgáltatásokat veszünk igénybe, mi vagyunk azok, akik beszélgethetnek más emberekkel ezekről a kérdésekről.

Mit tehetünk mi?

Talán kétségbe ejtőnek tűnik, hogy hogy lehet ennyi mindent fejben tartani, és hogy lehet ennyi mindenre odafigyelni, pedig nem lehetetlen. Van néhány viszonylag egyszerű szabály, amit ha betartunk, akkor a legtöbb faktort “kipipálhatjuk”. Ezeken fogok most végig menni, a fentebb emlegetett formula alapján.

• P – populáció, vagyis népesség: Ez is nagyon fontos kérdéskör, de egyrészt meglehetősen bonyolult, másrészt talán erre a legnehezebb kézzel fogható “szabályrendszert” alkotni, ezért ebbe itt és most nem mennék bele.
• O_p – azaz egy főre jutó gazdasági teljesítmény: Ne vásárolj! A nem megvásárolt terméket nem kell előállítani, nincs szükség hozzájuk nyersanyagra, nem kell energia a legyártásukhoz, nem szállítják őket és nem vállnak hulladékká. A fogyasztásunk csökkentése az egyik legfontosabb lépés a fenntarthatóság felé és még csak nem is jelenti azt, hogy feltétlenül le kell mondanunk számunkra kedves dolgokról. Könyveket lehet a könyvtárból kölcsönözni, bizonyos ruhadarabok, kiegészítők lehetnek közösek a nővérünkkel, vehetünk társasjátékot közösen a tágabb családdal, stb, stb. A fogyasztásunk csökkentése elvezethet még egy dologhoz. Kevesebb tárgyra, “cuccra” lesz szükségünk, tehát kevesebb pénzből is meg tudunk élni. Lehetőségünk nyílik néhány nappal kevesebbet dolgozni és több időt tölteni a családunkkal, barátainkkal, hobbinkkal. Én ismerek ilyen embereket.
• A T, vagyis az alkalmazott technológiák milyensége. Számunkra, egyéni szinten ez azt jelenti, hogy keressük azokat a termékeket, amelyeket minél környezetkímélőbb technológiákkal állítottak elő. Amelyek energiahatékonyak, várhatóan hosszú élettartamúak és javíthatók.

És az utolsó kettő…

Lássuk a környezetterhelés csökkentésének utolsó két tényezőjét és csökkentési módjait!

• Az S, azaz a gazdaság szerkezet, amely azt fejezi ki, hogy milyen ágazatokból tevődik össze a gazdaság. Tehát a színház, a belföldi kirándulások, viszonylag anyagigénytelen workshopok, stb, környezetkímélőbb irányba alakítják a gazdaság szerkezetét, mintha a nemzetközi turizmust vagy a playstation játékokat választjuk kikapcsolódás gyanánt. Vagy, ha ökológiai gazdaságból származó terméket veszünk (legyen akár minősítetlen biotermék), megint csak egy kevésbé környezetterhelő ágazat irányába mozdulunk el.
• Az utolsó tag a G, a gazdaság geográfiai mintázata. Vagyis az, hogy mennyire különül el egymástól az erőforrások kitermelése, a javak előállítása és a hulladékká válásuk. Itt megint viszonylag egyszerű szabályok érvényesülnek. Amiből csak lehet, vásároljunk helyit, vásároljunk kis termelőtől és lehetőleg minél kevesebb feldolgozott terméket. Így kikerülhetjük, a szállítás környezetterhelését, a feldolgozáshoz szükséges mindenféle különleges, távoli tájakon termesztett anyagokat. Emellett a helyi gazdaság élénkítése a demokrácia megvalósulására, a munkalehetőségekre, az önrendelkezés lehetőségeire is pozitívan hat.

Bőven van hát lehetőségünk változtatni a világon és jó, ha tudatosítjuk, nem vagyunk egyedül!
Ha szükséged lenne támogató közösségre, csatlakozz hozzánk!

The post A hulladékmentességen túl – avagy a környezetterhelés egyéb tényezői appeared first on Julka Webshop.

A politikusok megoldják – vagy nem?

Azt gondolhatjuk, hogy felsőbb politikai vezetők dolga irányítani a globális folyamatokat a jó irányba, például törvények beiktatásával, stb. Vagy bízhatunk abban, hogy egyszer csak érdekeltté válnak a nagy gazdasági vezetők is, hogy befolyásukat használva a tisztább és élhetőbb jövő felé tereljék a lakosságot. Ám gyakran tapasztaljuk, hogy a vagyon, vagy befolyás sajnos nem párosul felelősségérzettel, netalán intelligenciával. A fejlett országokban tapasztalható népességnövekedés mérséklődése, valamint a zöld technológiák terjedése ellenére is növekszik a társadalmak környezetre gyakorolt hatása. Persze ez nem jelenti azt, hogy környezeti szempontból ezek feleslegesek lennének, de azt mindenképp, hogy ezek önmagukban nem oldják meg a problémákat. Ha a fogyasztásról-túlfogyasztásról van szó, felbukkan a személy saját felelőssége. A legtöbb ember idegenkedik a gondolattól, hogy a globális folyamatok szerves részeként tekintsen saját életére. Pedig a fogyasztás esetén pontosan így van.

Túllövés napja

A Global Footprint Network nemzetközi kutatószervezet 2003 óta minden évben kiszámolja azt a dátumot az évben, amikorra az emberiség erőforrás-igénye és -felhasználása átlépi a természeti erőforrások megújulóképességét. Nem is gondolnánk, így 2018-ban és a jelenlegi tájékozottságunkkal a témában, hogy már az 1970-es években elkezdődött a túlfogyasztás. A népesség és szükségleteink szintje már ekkor átlépte a fenntartható szintet! Idén (2018) már augusztus 1-jére datálták a Túlfogyasztás Világnapját. Ez egy világátlag, a dátum országonként eltérő. Például ha a Föld teljes lakossága úgy élne, mint a katariak, akkor a túlfogyasztás napja már február 9-én eljönne. Magyarország sem marad el, ha a világ úgy élne, mint mi magyarok, akkor június 20-án jönne el a túlfogyasztás napja. Ez azt jelenti, hogy ha a világ úgy élne, mint mi, akkor közel két Földre lenne szükség az igények hosszútávú kielégítésére. A legkisebb ökológiai lábnyoma például Marokkónak, Kirgizisztánnak, Albániának, vagy Nigernek van.

Struccpolitika vagy tenni akarás

Dugjuk homokba a fejünket, zárkózzunk el ezektől az információktól, esetleg tagadjuk le a fenti tények igazságát? Tehetünk így is. Igazából ez lenne a legkönnyebb. Tudomást nem véve a holnapról, csak a mának, a hedonizmusnak élni. Nekem most legyen jó, kényelmes, azonnal! … Szeretném, ha megtehetném… De sok minden van, ami meggátol abban, hogy homokba dugjam a fejem. Természetes igényem tiszta levegőt szívni, tiszta vizet inni, egészséges ételeket enni. Természetes igényem sokáig, egészségben és nyugalomban, háború nélkül élni. Szeretem felkeresni az érintetlenebb természeti helyeket, a városi közparkokat, a zöldövezeteket. Ezek töltenek fel mentálisan, ezek oldják fel bennem a rohanó városi életben felgyülemlő stresszt. Ezenkívül van egy gyerekem. Ezért igenis érdekel a jövő! Ide passzol Sir David Attenborough egyik nagy-hatású mondata, ami motivál engem is: “How could I look my grandchildren in the eye and say I knew what was happening to the world and did nothing.” Magyarul így hangzik:

“Hogyan is nézhetnék az unokáim szemébe és mondhatnám azt, hogy: Tudtam mi történik a világgal és mégsem tettem semmit. “

A túlfogyasztás pszichológiája

Hogyan kerülhetjük el a túlfogyasztást? Először fejben kell átkapcsolni egy kapcsolót, olvasni a miértekről, elfogadni a tényeket és belátni, hogy nagyon nagy a probléma. A tudás, a dolgok mögé látás és maga a gondolkodás az, ami segíthet minket lejönni a “szerről”, a vásárlások adta hamis boldogságérzetről, a hamis biztonságérzetről. Érdemes az ún. “tévfogyasztás” fogalmát is megismerünk és felismerni a jelenséget a saját életünkben. Tévfogyasztás esetén úgy használjuk az erőforrásokat, hogy önmagunknak okozunk nettó veszteséget. Erre egy hétköznapi példa a túlzott ételfogyasztás (kóros evés), de a drogfüggőség is ez a kategória. Tévfogyasztást az “örökös elégedetlenség” érzése eredményezi, amelyet a reklámok sugallnak felénk. És nettó veszteséget okoz nekünk az olyan tévfogyasztás is, amikor egészségünkre káros anyagokat tartalmazó dolgokat veszünk meg, nem gondolva a következményekre. Például ólomtartalmú festékek, háztartási vegyszerek használata, mikroműanyagok palackozott vizekben és élővizeinkben, mezőgazdasági területeinken a talajban, stb.

Hogyan alakul ez ki bennünk?

Könnyebb megérteni a mozgatórugókat, ha tanulmányozzuk kicsit Maslow szükséglet-piramisát. Széles körben elfogadott pszichológiai koncepció az emberi élet kiteljesedéséhez vezető alapvető szükségletekről. E szerint hat alapszükséglet az, aminek kielégítése hajtja előre az embert a boldogság elérésében.

Minden egyes szükséglet az alatta lévő szükséglet kielégülése után jelentkezik, aktivizálódik. Egy ember jóléte annak függvénye, hogy ebben a piramisban milyen magasra jutott. A gazdasági javaknak csak az alsó két szinten van jelentőségük, az embernek ezen a két szinten van a környezetre, mint erőforrásra szüksége. A többi kielégítése nem, vagy csak kis mértékben tartalmaz materiális elemet, tehát alacsony a környezeti terhelése. A baj akkor van, ha az ember “leragad” az alsó két szinten és az anyagi javak hajszolása, a birtoklási vágy természetes ösztönének kielégítése köti le a figyelmét és energiáit. Vagy a másik irányból nézve, amikor az ember a magasabb szinteken elhelyezkedő szükségleteit anyagi javak birtoklása révén akarja kielégíteni. Ez azért van, mert az ember elhiszi, amit a növekedésorientált gazdaság marketingfogásai egytől egyig üzennek, hogy a kínált áru megszerzésével a biztonság, a szeretet, az elismertség és önérvényesítési szükségletek kielégíthetőek.

Elérhetetlen kielégülés?

Sajnos az ily módon szerzett kielégülés csupán gyorsan szertefoszló illúzió, és a kiábrándulás után folytatódhat a hajsza a következő árucikkért. Látnunk kell, hogy a legalsó szinten való leragadás és a felsőbb szintű szükségletek anyagiakkal való látszólagos kielégítése ugyanannak az érmének a két oldala. A saját életünkben ezt a szintet kell megugranunk. A saját boldogságunk és a környezetünk megóvása érdekében is. Kicsit provokatívan, de ez a videó nagyon jól összefoglalja a lényeget:

Minimalizmus és hulladékszegény élet

A posztmaterializmushoz vezető belső átalakulás egyik fő koncepciója az önkéntes egyszerűség (voluntary simplicity). Ami szerencsére egyre növekvő táborral rendelkező mozgalom, és a hulladékmentes (zero waste) mozgalommal érthetően, kéz a kézben jár. Az önkéntes egyszerűség és a hulladékszegény élet a természeti környezet szempontjából is fenntartható stratégiák. És milyen előnyei vannak a minimalista gondolkodásnak azon kívül hogy élhető maradhat a jövőnk?

• Letisztult, szép élettér, kevesebb kacat a környezetünkben.
• Így a gondolkodásunk is letisztultabb lehet, kevesebb “zaj” vesz minket körbe.
• Összességében kevesebb költség, több megtakarítás, ha a minőségi tárgyakat, eszközöket preferáljuk a sok olcsó szemét helyett.
• Rengeteg időt spórolhatunk meg: kevesebb időt kell eltöltenünk a boltokban való ténfergéssel, hulladékszegény vásárlás esetén a sok-sok csomagolóanyag “eltüntetésével”, a lakásban kevesebb idő megy el lomolással, rendrakással, több időd lesz egészségesen élni, főzni, sportolni.
• Kevesebb stressz ér, nem lesz rejtett bűntudatod a jövő miatt, jobb lesz a közérzeted és az egészséged.
• Idővel egyre több minőségi kapcsolatod lesz és életre szóló élményeket élhetsz át.

Mit tehetünk mi?

Sok mindent tehetünk azért, hogy csökkentsük ökológiai lábnyomunkat és ezáltal hozzájáruljunk környezetünk megóvásához. Akár egy-egy mozgalom elvei szerint haladunk, akár a saját felelős és tudatos értékrendünk szerint. A környezettudatos lépések, szokások legtöbbje nem is igényel olyan nagy változásokat, csupán egy kis odafigyelést. Érdemes szemezgetni belőlük, azzal kezdeni, amit a legkönnyebben véghez tudunk vinni, legkönnyebben be tudjuk építeni a mindennapjainkba és a gondolkodásunkba. Mert a kezdeti sikerek azok, amik hajtani fognak előre ezen az úton. Ha ezek megvannak jöhetnek a nehezebb falatok, amik kicsit kényelmetlenek, nehezebb változtatni rajtuk. A lista a végtelenségig bővíthető:

Vásárlás, bevásárlás

• gondold át mire van valójában szükséged
• heti menü tervezés
• bevásárláshoz lista készítése
• szezonális termékek preferálása minél közelebbi termelőtől
• piacok, csomagolásmentes boltok felkeresése, törekedjünk a csomagolásmentes vásárlásokra
• preferáljuk a 100%-ban újrahasznosítható alapanyagokat, üveg, papír, fém
• textiszütyők, vászontáskák használata bevásárláshoz
• ne dobjunk ki élelmiszert
• natúrkozmetikumok használata, helyi készítőtől, csomagolásmentesen, vagy készítsük el magunk

Takarítás

• vegyszerek elkerülése
• öblítő elhagyása, minden “illat” vegyszer
• környezetbarát, univerzális tisztítószerek használata: citromsav, mosószóda, szódabirkarbóna

Takarékosság

• Gyalogolj, kerékpározz, tömegközlekedj, amikor csak tudsz
• légy víztakarékos, zuhanyozz inkább, ne folyasd fölöslegesen a vizet fogmosás, zuhanyzás, mosogatás közben
• palackozott víz helyett csapvizet, mindig
• fogassz kevesebb húst és tejterméket, ha vásárolsz, helyi, környékbeli termelőtől
• tartós eszközöket vásárolj, az élet minden területen tartsd szem előtt
• vedd lejjebb a fűtést 1 fokkal, hőtükrök a radiátorok mögé
• szigeteld megfelelően a házad, a falakat, a tetőt, a padlót
• kapcsold le a villanyt, ha nincs szükséged rá, ne hagyjuk készenléti funkcióban az elektromos eszközeinket
• használj energiatakarékos elektromos eszközöket, hosszabb távon megtérül a magasabb ára
• használj LED izzókat
• utazz kevesebbet repülővel, nyaraljatok belföldön

Városi lét

• legyen a táskádban mindig textilszütyő bevásárláshoz
• kulacs, amit feltölthetsz vízzel
• kávésbögre
• ételes, ha nem otthonról viszed az ételt
• étkészlet

És természetesen legyenek kéznél a jól begyakorolt mondatok: “Köszönöm, nem kérek zacskót/szívószálat”, “Saját szatyorba/dobozba kérem”...

Források:
Kocsis Tamás (2005): A fogyasztói szemléletváltás esélye a gazdaságilag fejlett országokban
https://www.portfolio.hu/short/piramisjatekot-uz-az-emberiseg-a-fold-eroforrasaival-csucson-a-tulfogyasztas.292616.html
http://wwf.hu/egyeb-termeszetvedelem_/1/tulfogyasztas-vilagnapja-2018

The post Mértékletességgel a túlfogyasztás ellen appeared first on Julka Webshop.