Kávékapszula szeméthegyek, mikroműanyagos teafilterek

Teázás – kávézás. Vagy az egyik, vagy a másik; sokszor mindkettő – ritkán egyik sem. Te melyik csoportba tartozol? Adott ez a kétfajta, mondjuk úgy, hogy életérzés javító szer (koffeinnel vagy anélkül) és máris egy kicsit könnyebben halad az élet. Felpörget, ha arra van szükség, lelassít, ha azt szeretném. Bezárkózom, elcsendesülök, vagy éppen megnyílik a társalgás és közelebb hoz a másikhoz.

A tea már a 8. században népszerű ital volt Kínában, a kávéról pedig nagyjából a 9. században írtak először. Bár cikkünk elsősorban a műanyag szennyezés és a két élvezeti cikk kapcsolatát vizsgálja, azért szóljunk a termesztésük fenntarthatóságáról is.

Kávétermesztés

A kávét hagyományos módon erdei környezetben, árnyékban kultiválták. Az 1970-es években a farmerek monokultúrára váltottak: sorokban, napon, fák árnyéka nélkül kezdték el termeszteni a kávét. Ezáltal a kávébab hamarabb beérett és magasabb hozamot produkált, cserébe erdőt kellett irtani hozzá, és műtrágyát, permetszereket kellett használni a biztos hozamért. (Árnyékban, műtrágya nélkül nagyobb a növények hozama, mint napon, de műtrágya nélkül.) Azt se felejtsük el, hogy az árnyékos termesztés nagy előnye a diverz környezet, sok vadonélő fajnak adó otthon, míg monokultúrában ez nem valósul meg. A napon való termesztés rendkívül vízigényes is. Egy csészényi kávé babjának előállításához átlagosan 140 liter! víz szükséges. 1 kg pörkölt afrikai, dél-amerikai vagy ázsiai kávé előállításához 26400 liter víz szükséges. Gyakran olyan országokban termesztenek kávét, amelyek egyébként is vízhiánnyal küzdenek, lásd Etiópia.

Az American Birding Association, Smithsonian Migratory Bird Center, a National Arbor Day Foundation és a Rainforest Alliance együtt kampányolt az organikus, árnyékban termesztett kávébab termesztésért.

A klímaváltozás miatt Nicaragua és Etiópia kávétermesztő területeinek a fele lesz alkalmatlan a további termesztésre a jövőben. 5 évvel ezelőtt, 2016-ban a termesztők 34%-a dolgozott a fenntarthatósági standardok (Fairtrade, UTZ és 4C) szerint.

Teatermesztés

Mi a helyzet a teával? A tea a víz után a második legtöbbet fogyasztott folyadék a világon, évente 3 milliárd csésze teát fogyaszt az emberiség. Kávéból nagyjából feleannyi fogy, mint teából. Napjainkban 18 országban termesztenek teát, a legtöbb teacserje Ázsiában található. Az örökzöld teacserje (Camellia sinensis) elsősorban a trópusi és szubtrópusi éghajlatot kedveli, de egyes fajtái az óceáni éghajlaton is eléldegélnek. Európában három helyen is megterem: az Anglia dél-nyugati csücskében lévő Truro speciális mikroklímáján, Szocsi mellett, a Fekete-tengernél és az Azori-szigeteken.

Érdekesség, hogy mindegyik tea, amit ismerünk, ugyanazon fajtának a leveleiből készül. Az, hogy más a külleme, az illata és az íze, azon múlik, hogy hogyan dolgozzák fel a leveleket. Általában kézzel szedik a tealeveleket törékenységük miatt. Szüretelés után elkezd sötétedni a levél, ahogy veszít a nedvességből. Hő hatására ez a folyamat lelassul. A hővel való találkozás időpontja dönti el, hogy milyen variációt kapunk a folyamat végén, így lesz a tea fehér, zöld, oolong vagy fekete.

A teatermesztés azon mezőgazdasági munkák egyike, amely a leginkább ki van téve a klímaváltozásnak. India egyik legfontosabb teatermesztő régiójában, Assamban az elmúlt 60 évben 20%-kal csökkent a csapadékmennyiség éves átlaga. Kenyában elhúzódóban van a teaültetvények övezete, de Sri Lankán is jelentős változások tapasztalhatók az esős és száraz évszakok időtartamában.

A teaipar -akárcsak a kávéipar- köztudottan a szegény országokban lévő beszállítókból él. Ahol a termőföldek és a vízkészletek védelmére sem igen van anyagi forrás. Márpedig a növekvő kereslet nagyobb terhet ró e természeti erőforrásokra.

Szegénység és kihasználtság

Az elhúzódó, elmozduló égövek miatt a foglalkoztatás is módosul. Itt termelők vesztik el megélhetésüket, ott emberek jutnak álláshoz. Az Ethical Tea Partnership (ETP) azért jött létre, hogy ezeket a problémákat kezelje, a legnagyobb teagyártó cégek szövetsége egy fenntarthatóbb kereskedelemért.

A teatermesztés egyik fő problémája a farmerek kihasználása, a fogyasztói ár mindössze 3-6%-át kapják kézhez maguk a termesztők. 2019-ben például 148 rúpiát fizettek (~600 FT) egy kiló fekete teáért Assamban. Bár a standard rendszerek (Fairtrade, Rainforest Alliance, UTZ stb. ) biztosítanak valamilyen védőhálót a termelőknek, a szervezetek maguk vallották be, hogy a szegénységet képtelenek ezek a “plecsnik” felszámolni, és valódi változást sem tudnak elérni. Persze szerveznek programokat a fejlődő országokban, pl. női vezetői képzéseket, fenntarthatósági akadémiát, de átütő erejük nincs a világkereskedelemre.

Ezen tények tudatában fogyasszuk ezeket a cikkeket ( a csokoládé – kakaó hasonló problémákkal küzd ). Választhatunk hazai gyümölcsteákat, gyógyteákat is a kedvenc fekete teánk helyett. Mi is készíthetünk teakeveréket otthon. Most pedig folytassuk a témát azzal, hogy milyen hulladékhegyeket vagy porszemeket hagynak maguk után ezek a termékek.

George Clooney – mi más?

(Cikkünkben a Quibit.hu írásait használtuk fel.)

George Clooney, luxusérzés, dizájnelem a lakásban, barista hangulat és a többi – tulajdonképpen a kapszulás kávé ötlete egy zseniális, ám ördögi marketingötlet, és számomra a Mad Men – Reklámőrültek nagy igazságait juttatja eszembe, mint pl. “What you call love was invented by guys like me… to sell nylons” azaz “Amit szerelemnek hívsz, azt az olyanok találták ki, mint én… hogy harisnyákat adjunk el.” De eszembe jut még az egyik híres magyar ásványvíz szlogenje, a “Díjnyertes ásványvíz”. Ugyanakkor ez a díj, amit 2004-ben elnyertek, és azóta erre építik a brandet. Frédérique Gervais szerint (forrás: index cikk) maga az Eauscar-díj nem komoly szakmai elismerés. A párizsi ásványvízverseny csak egy könnyed kiegészítője a valódi szakmai versenynek, a Thermalies Aqua Expónak. A párizsi kiállításon nem végeztek komoly mikrobiológiai vizsgálatokat, a zsűri pedig nem szakértőkből, hanem újságírókból és sportolókból áll. Mindennek ellenére, bevált a szlogen, sokan veszik és isszák a díjnyertes ásványvizet.

A Nestlé is fogta magát, kitalált egy újabb szükségletet, amiről akkor még senki sem tudott, hogy ez az ő emberi szükséglete, és felvázolta a vásárlóknak, hogy hát igen, a kotyogós kávé elkészítése milyen körülményes, az instant kávé (amit szintén a Nestlé kezdett gyártani 1938-ban Nescafé néven) meg mégsem az igazi ízében. Gyúrjuk össze a kettőt, mert ez lesz az igazi… és így született meg a Nespresso.

A cég 1986-os indulása óta eltelt évtizedek alatt akkorára nőtt, hogy mára mintegy 14 milliárd Nespresso kapszulát adnak el évente az interneten és a közel 84 országban működő, mintegy 810 márkaüzletben, vagy ahogy a cég nevezi őket, „Boutique”-okban.

Mára már több mint 400 versenytársa jelent meg a cégnek, mind-mind kapszulás kávét forgalmazva.

A kapszulás kávé fenntarthatósági problémái

De mi a helyzet a fenntarthatósággal? Elméletben a kapszulák ugyan száz százalékban újrahasznosíthatóak, mivel azonban műanyagot és alumíniumot is tartalmaznak, nem lehet őket egyszerűen a szelektív kukába dobni. A Halo nevű cég becslései szerint a percenként világszerte legyártott 39 ezer kapszulából 29 ezer a szemétlerakókba kerül. A probléma orvoslására bevezették, hogy a kapszulákat visszaveszik a márkaboltokban vagy más kijelölt üzletekben is (ez a gyakorlat Magyarországon a cég honlapja szerint 2012 óta létezik), sőt a cég akár házhoz is megy, hogy maga gyűjtse be a kapszulákat a vásárlóktól. Ezután az újrahasznosítási folyamat részeként az alumíniumot elválasztják a kávézacctól – az  előbbiből trendi szemüvegkeretek vagy biciklik, az utóbbiból komposzt válik.

Mindez azonban mégsem jelent hatékony megoldást. Egy bizonyos tanulmány mindössze 5 százalékra becsüli az újrahasznosítási rátát, pedig elvben a fogyasztóik 91 százaléka hozzáfér a mintegy százezer kapszulagyűjtő pont egyikéhez. Az évente eladott, konzervatív becslések szerint 14 milliárd kapszulával és adagonként 0,9 gramm alumíniummal számolva ez évente 12 600 tonna szemétdombra kerülő alumíniumot jelent. 

A Quibit.hu cikke alapján: “Nem csupán a szeméthegyek jelentenek problémát, hanem az alumínium gyártásával járó környezeti terhelés is: egy tonna alumínium kibányászásával 10-12 tonnányi további szemét keletkezik, beleértve 2-3 tonnányi mérgező vörösiszapot. Nem beszélve a kávészemek vagy a kávékapszulák szállításáról, valamint arról, hogy a kávétermesztés milyen hatással jár a környezetre vagy éppen magukra a kávét előállítókra. 2020. februárjában például óriási felháborodást okozott, amikor kiderült, hogy a legnagyobb kapszulagyártó céggel szerződésben álló guatemalai kávéültetvényeken gyerekmunkásokat dolgoztatnak.” Mindeközben az EU zéró toleranciát hirdetett a gyermekmunka ellen.

Mikroműanyagok a teában

Ha a kapszulás kávé adatoktól még nem rándult görcsbe a gyomrod, folytassuk a teafilterekkel. Egyrészt vannak a fölösleges műanyag fóliába csomagolt teadobozok, de arra ki gondol, hogy sok teagyártó papírfilterek helyett műanyagba csomagolja a teakeverékeket? Ráadásul a legtöbb esetben fel sincs tüntetve a dobozokon, hogy műanyag vagy papír-e a filter, tehát nagyon nehéz megállapítani, hogy melyik teával bocsátunk magunkba több milliárd mikro- és nanoműanyagot és melyikkel nem.

2019-ben kanadai kutatók a műanyagból készült teafiltereket 95 Celsius-fokos vízbe áztatták. Ezen a hőmérsékleten nagyjából 11,6 milliárd mikroműanyag oldódott ki egyetlen csészényi teavízbe. Ez sokszorosa, mint ami más ételekből vagy italokból származik. Az asztali só a szennyezettebb élelmiszerek közé tartozik, grammja 0,005 mikrogramm műanyagot tartalmaz. Egy csésze teába ennek több ezerszerese, 16 mikrogramm műanyag kerül – derült ki Nathalie Tufenkji, a McGill University kutatójának tanulmányából.

Egy 2020-as brit vizsgálaton, amit a Kelet-Angliai Egyetem tudósai mutattak be, réz és ammónia keverékébe áztatták a filtereket, hogy el tudják választani a papírt a műanyagtól. Néhány esetben megmaradt a műanyag váz, pl. elbukott a Twinnings, a Tetley és a Yorkshire Tea is, holott erről a fogyasztókat nem tájékoztatják a csomagoláson. Maga a filterben talált polipropilén több száz, ha nem ezer év alatt bomlik le.

Te mit tehetsz?

• Fogyassz kevesebbet.

• Ha tejjel fogyasztod a kávédat, esetleg teádat, válassz növényi tejet a tehéntej helyett.

• Használj újrahasználható kapszulákat vagy mosható filtereket! Az Owaster teafiltere vagy kávéfiltere pl. remek választás a teafüvek mellé: textil, hazai, mosható és életútja végén 100%-ban lebomlik. Használd tovább a kávé zaccot (akár bőrradírként vagy súrúlóként) és ha marad dobd a komposztba.

• Preferáld a filteres teák helyett a szálas teákat, legjobb ha hazai termelőktől vásárolsz.

• A pénz hatalom, tehát csak olyan termékeket vásárolj és fogyassz, amelyeknek a hátterével tisztában vagy. Legyen az kávé, vagy tea – hogy készült, kiktől származik? Figyeld a csomagolást, és nyugodtan bombázd kérdésekkel a gyártókat, a kereskedőket – gyakorolj rájuk nyomást.

• Válassz madárbarát kávét! A Smithsonian Intézmény talált ki egy definíciót az olyan árnyékban termesztett kávékra, amelyek organikusan művelt Fair Trade kávék is egyben, és amelyek változatos, őshonos fák árnyékában termettek, és megfelel még más specifikus kritériumoknak. Ezeket madárbarát kávé tanúsítvánnyal látják el. “Bird Friendly” pecsétet keress a csomagoláson.

• Válassz Fairtrade-et!

A Fairtrade 10 alapszabálya:

1.  A gazdaságilag hátrányos helyzetben lévő termelőknek segíteni a lehetőségek megteremtésében. A szegénység csökkentése a marginalizált termelők támogatásával. Támogatni a közösségi fejlődést, többek közt a farmereket, és szövetkezeteket.
2. Biztosítani a felelősségre vonhatóságot, és az átláthatóságot.
3. A szociális, és gazdasági jólét céljából kereskedni, de közben szem előtt kell tartani a környezetvédelmet is.
4. A fair árat, és annak kifizetését biztosítani.
5. Biztosítani, hogy minden, az ENSZ gyermekek jogairól szóló egyezménye szerint történik, és biztosítani, hogy ne használjanak a folyamatban kényszermunkát.
6. Biztosítani a nemek közti egyenlőséget, a szövetségre lépés szabadságát és ellenőrizni, hogy ne történjen diszkrimináció.
7. Biztosítani a megfelelő munkafeltételeket, megfelelő munkaidőt, ezzel előmozdítva az egészséget, és biztonságot.
8. A pozitív hatások növelése a marginalizált termelőknél. Ez jelenti többek közt az alkalmazottak készségeinek fejlesztését, és hogy sikereket érjenek el a piacon.
9. A Fair Trade (kereskedelem) elősegítése, és az ez irányú célkitűzések támogatása.
10. Elősegíteni a környezetileg fenntartható gyakorlatokat. Többek közt a nyersanyagok használatának maximalizálását, a helyi vásárlást, ha az megoldható, és az energiafogyasztás minimalizálását, a környezet megóvását, és más, bevált gyakorlatokat.