Kertészkedés kicsiben – Csempészd be a természetet az otthonodba!

“Kiskertben, nagy kertben, balkonládában, ablakban, teraszon vagy cserépben, szabad földön vagy üvegházban – mindegy! Csak csináld!” Ez jár a fejemben, miközben itt ülök a gépnél, kint esik az eső, az imént néztem vissza a képeimet, amit a héten csináltam a Háromkaptár Biokertben és töprengek, hogy mit is írjak nektek a kertészkedésről. Hogy is mondjam el, hogy milyen jó dolog a kertészkedés.

Közelebb egy lépéssel a természethez

A kertészkedés különleges módon visszacsempészi a természet közelségét az életedbe, akkor is, ha városban élsz és mindössze egy balkonládányi földed van, hogy ültess valamit. Az által, hogy növények lesznek a közeledben és gondoskodni kezdesz róluk, sokkal jobban elkezdesz figyelni egy csomó dologra. Figyelni kezded, hogy mikor esik, megjegyzed, hogy “jaj, milyen száraz volt a tavasz” vagy épp azt, hogy “milyen sok eső esett májusban!”. Egészen közelről kezded el figyelni az élet körforgását, ahogy egy iciripiciri magból egy burjánzó, dús zöld növény lesz. A növény termést hoz, lassan száradni kezd és végül elpusztul. Látni fogod, hogy bizony húsvétkor még bőven nem terem a paradicsom, hiába van az áruházak polcain külföldről hozott üvegházi termék. Megérzed a különbséget a várva várt saját, napsütötte, édes bogyók és a vízízű bolti darabok között. Egy lépéssel közelebb kerülsz ahhoz, hogy visszazökkenj a természet diktálta ritmusba.

Hogy kezdj neki?

Én mindenkit arra biztatnék, hogy nyugodtan kezdjen neki tavasszal néhány palántával az ültetésnek, ha locsolgatjátok őket és nem vegyszerezitek le őket, nagyon nem tudjátok elrontani. Aztán pedig olvassatok, tanuljatok, kísérletezzetek, előbb-utóbb ki fog sülni valami jó! A továbbiakban ahhoz fogok néhány ötletet adni, hogy kiktől, miről, hogyan érdemes olvasni, tanulni, ha érdekel titeket a kertészkedés.

Permakultúra, mélymulcs 

A permakultúrának azt a fajta gazdálkodást nevezzük, amely a természetben működő rendszerek megfigyelésén és utánzásán alapul. A permakultúrás kertész sok időt szán a leendő kertjéül szolgáló terület megfigyelésének és annak adottságait kihasználva, fokozatosan, évről évre nagyobb területen fog gazdálkodásba. A permakultúra alapelve, hogy nem szánt, nem ás, nem végez semmilyen talajforgatást, hanem a talaj mulcsolásával hoz létre olyan állapotokat, amelybe aztán ültetni, vetni tud. A mulcsolás talajtakarást jelent, általában valamilyen kerti vagy mezőgazdasági hulladékanyaggal, melléktermékkel, mint például a fűnyesedék, fakéreg, szalma vagy istállótrágya. Többféle iskolája van a mulcsolásnak is, én most itt a mélymulcs egyik típusát vázolnám fel nektek. A növényzetet, füvet lekaszálják és otthagyják a talaj felszínén. Erre több rétegben trágyát és komposztot rétegeznek, amit végül szalmával takarnak le. Az ősszel kihordott mélymulcs tavaszra elbomlik, humusszá alakul és könnyű lesz ültetni bele.

Miért mulcsolj?

A mulcs – ahogy bomlik el – nem csak humuszt biztosít, hanem segít megtartani a nedvességet, akadályozza a gyomok felnövését, így kevesebbet kell öntözni, jobban bírják a növények a szárazságot és kevesebb munkánk is lesz vele. A talajforgatás mellőzése és a szerves anyag pótlása javítja a talaj szerkezetét és kedvez azoknak a kis talajlakó élőlényeknek, akik a humusz felépítésében, a tápanyagok feltárásában segítenek a növényeknek. Ezáltal a növények is egészségesebbek lesznek és így: mi is.

Hol olvass róla, kitől tanulj?

Gyulai Iván és Baji Béla a két hazai nagy úttörője az ilyen jellegű gazdálkodásnak, de nagyon érdemes még ellátogatni Nagyszékelybe, az Áldott menedék névre hallgató portára, ahol erdőkertet és igazi vegyes ágyásokat is láthattok. Gyulai Ivánnak számos videója is elérhető, valamint őt is meg lehet látogatni Gömörszőlősön, amiből nagyon sokat lehet tanulni. Ezen kívül Toby Hemenway Gaia kertje címet viselő könyve is nagy segítség lehet, ha most ismerkedsz a kertészkedés csínjaival. 😉

Ha már mulcsoltál…

…szerezz be vegyszeres kezeléstől mentes, azaz csávázatlan vetőmagokat és tavasszal vesd el őket a kertedben, de ha másra nincs lehetőséged, akkor a balkonládádba, cserepekbe. Ügyelj gondosan a vízellátásukra, de vigyázz, túlöntözni sem szabad őket! A konyhai zöld hulladékod, lebomló háztartási hulladékod (pl. luffa-szivacs vagy fültisztító pálcika), a levágott ágakat, lenyírt füvet, lehulló növényi részeket komposztáld! Nem baj, ha nem tökéletes, professzionális a kupacod, a lényeg hogy kezd el, csináld, remek tápanyag-utánpótlást jelent majd a növényeidnek.

Ne feledd, nem szokta a cigány a szántást!

Egyrészt, ha kevés tapasztalattal vágsz bele, akkor lehet, hogy lesznek kisebb kudarcaid, nem úgy sikerül a komposzt, nem lesz az igazi a mélymulcs, valami történik a növényekkel. Ne csüggedj! Tanulj a hibáidból, kérj segítséget. Elsőre senki nem készít mestermunkát. Lehet, hogy lesz olyan ágyásod, amit teljesen felver a gaz, mert nem lesz időd vagy erőd kigyomlálni. Ne add fel! Mindenkivel megesik. Ha még soha sem csináltad, nehéz felmérni, hogy mekkora munka is a kertészkedés. Ráadásul hozzá is kell edződni. Én tavaly május végén kezdtem el dolgozni a Háromkaptár Biokertnél, végigdolgoztam a nyarat és az őszt is náluk. Februárban azonban félnap borsó vetés után olyan izomlázam volt, hogy csak na! Elég volt két hónap, hogy elszokjon a testem az igénybevételtől.

Hogyan tovább?

• Sokféleségre alapozás: Ügyelj rá, hogy minél többféle növényt ültess vegyesen, akár egy ágyáson belül is keverheted őket! Tipikus társítás például a répa-hagyma, a bokorbab-cékla vagy a kukorica, tök és szárazbab. A növények védik egymást a kártevőktől, árnyékot adnak egymásnak, segítik egymás tápanyag-felvételét. Támaszkodj a tájfajtákra, azaz környékedre jellemző fajtákra. Ezek ellenállóbbak lesznek a tájegység klimatikus jellemzőinek és a betegségeknek. Ráadásul különleges formáikkal és színeikkel kerted díszei lesznek!
• Kemikáliák minimalizálása: Műtrágyák helyett mulcsolj, használj szerves trágyát vagy vess zöldtrágya/takarónövényeket. Kémiai növényvédő szereket pedig lehetőleg ne használj vagy csak nagyon végső esetben. Ilyenkor is keresd az ökológiai gazdálkodásban engedélyezett szereket! Fókuszálj a megelőzésre! A növénytársításokkal, egészséges talajjal, tájfajtákkal, fizikai védekezéssel (pl. beteg részek eltávolítása), a kártevők természetes ellenségeinek biztosított élőhelyekkel a kertedben sokat tehetsz.
• Öntözővíz-használat csökkentése: A vízkérdés a klímaváltozás körüli diskurzus kardinális kérdése. A mulcsolással és a tájfajták használatával már jó úton vagy a vízfelhasználásod csökkentése felé. Ha mégis öntöznöd kell, igyekezz minél hatékonyabb lenni. Használj gravitációs, csepegtetős módszert és gyűjtsd az esővizet!
• Alkalmazkodj a tájhoz! Amennyire csak lehet, igyekezz olyan kertet kialakítani, ami illik a tájba. Ne akarj vízigényes növényeket termeszteni aszályos vidéken. A köves-sziklás váztalajokra sem a zöldséges kert való, ahogy a folyók, patakok árterei is inkább a gyümölcsészetre alkalmasok.

Miért ökotudatos?

• Szén-dioxid kibocsátás csökkentése: A talajlakó élőlények életük során sok-sok szén-dioxidot kötnek meg, ami a talajszemcsék alkotta pórusokban raktározódnak el. Ez a szántás, ásás, rotálás hatására kikerül a légkörbe, fokozva az üvegházhatást.
• Energiatakarékosság: A mezőgazdaság energiafelhasználásának nagy részét nem is a géphasználat, hanem a műtrágyák (azon belül is főleg a nitrogénműtrágyák) gyártása okozza. Ha nem használunk ilyesmiket nem csak az elemek természetes körforgásába nem avatkozunk bele, hanem az előállításuk során felhasznált energiát is megspóroljuk.
• Szermaradványok és egyebek: A műtrágyák nagyon rossz hatásfokkal hasznosulnak, nagy részüket elmossa a talajvíz, tavakba, folyókba, felszín alatti vizekbe kerülnek és ott felhalmozódnak. A nitrát az emberi szervezetbe kerülve, más anyagokkal rákkeltő vegyületeket alkothat. De persze a különböző növényvédők és kártevő-irtók sem biztos, hogy nyomtalanul eltűnnek miután megtették a hatásukat, sőt!
• A biológiai sokféleség őrzése: A vegyszerek nem csak a káros, hanem a hasznos szervezeteket pusztítják el, amely igencsak veszélyes a biodiverzitásra nézve. Ha kerülöd ezeket és a kiskertedbe, ablakodba virágokat, mézelő növényeket ültetsz, sok kedves kis jószág fog a közeledbe költözni. És nem csak a napjaidat vidámítják majd, hanem a egyensúlyban tartják a kártétel és a haszon arányát is.

Ültessetek, vessetek, olvassatok mindenről, ami kertészkedés! És a legfőbb: élvezzétek!