Komposztálás – miért és hogyan csináld?

Sokan írtátok nekünk, hogy idén kiemelt célotok a komposztálás elkezdése. Nagyon örültünk ennek, hiszen ez egy nagyon szuper lépés arra, hogy még drasztikusabban csökkentsétek a kukába kerülő szemét mennyiségét. Ezért ezzel a kis összefoglalóval szeretnénk most segíteni nektek az elindulásban.

Miért érdemes belevágni?

Minden háztartásban keletkezik szerves hulladék, hiszen mindannyian főzünk, hámozunk krumplit, megpucoljuk a gyümölcsöket, zöldségeket, amiket eszünk és komposztálás nélkül ezek a kukában landolnak. De sokszor a kertjeinkben keletkező gallyakkal, levelekkel sem tudunk mit kezdeni. A komposztálás tulajdonképpen a természet módszere az újrahasznosításra. A komposztálás során a szerves anyag lebomlik és új anyaggá alakul, mégpedig humusszá. Tehát, a komposztálás során:

  • csökkentheted a kukádba kerülő szemét mennyiségét (akár 30%-kal!)
  • új, értékes anyag keletkezik a hulladékodból
  • amit akár a saját kerted talajának tápanyag-utánpótlására használhatsz.

De ez nagyon bonyolult, nem?

Az a jó hírem, hogy nem! Sőt, tulajdonképpen a komposztálás olyan dolog, amit nem lehet elrontani. Ha kertes házban élsz és a kert sarkában egy kupacba dobálod a szerves hulladékokat, majd egy idő után új kupacot kezdesz és az elsőt meg jó sokáig békén hagyod, akkor is szépen le fog zajlani a komposztálódás folyamata. Persze, ennél nem árt azért egy kicsit alaposabbnak lenni, de tényleg nem kell túlbonyolítani a dolgot.

Hogyan kezdj bele kertes házban?

Akkor van a legegyszerűbb dolgod, ha kertes házban élsz.

  • Jelölj ki egy kb. 1,5 m x 1,5 m-es területet, ahová felállíthatod a komposztládádat. Érdemes sík területet választani, hogy az esőzések után elfolyhasson a víz és árnyékosat, hogy nyáron ne szárítsa ki nagyon a napsugárzás.
  • A komposztálót elkészítheted magad is deszkákból vagy a kertben található gallyakból, de készen is vásárolhatsz egyet. Mi azt javasoljuk, hogy inkább a természetes anyagokat részesítsd előnyben, de kapható műanyag komposztkeret is. Természetesen akár el is hagyhatod a keretet és készíthetsz komposzthalmot is.

Mit kerülhet bele?

A konyhából és a háztartásból ezeket teheted a komposztba:

  • krumpli-, gyümölcs-, zöldség-, tojáshéj, káposzta- és salátalevél stb.
  • kávé- és tea zacc
  • hervadt virág, szobanövények elszáradt levelei
  • virágföld
  • toll, szőr, papír, gyapjú-, pamut és lenvászon jól feldarabolva – kis mennyiségben!
  • fahamu (max. 2-3 kg/m3)
  • növényevő kisállatok ürüléke a forgácsalommal együtt

A kertből ezeket teheted bele:

  • összeaprított ágak gallyak, faforgács, fűrészpor
  • elszáradt virágok, palánták
  • lehullott gyümölcsök
  • lenyírt fű
  • virágzás előtt álló (!!!) kerti gyomok
  • falevél (igen, dió is), szalma

Mit ne tegyél a komposztba?

  • főtt ételmaradék, hús, csont (bár lebomlanak, de a fertőzést terjesztő legyek, illetve a kóbor állatok csalogatói)
  • fertőzött, beteg növények
  • húsevő állatok alma (szintén a fertőzésveszély miatt)
  • szintetikus, illetve nem lebomló anyagok: műanyag, üveg, cserép, fémek,
  • festék-, lakk-, olaj- és zsírmaradék

Mire érdemes figyelni?

Bár fentebb is említettem, hogy különösebb szakértelem nélkül is könnyű szerrel komposztálhatunk, de van egy-két dolog, amire érdemes egy kis figyelmet szentelni.

  • Azért, hogy elkerüld a rothadást és a velejáró kellemetlen szagokat, érdemes biztosítani a megfelelő szellőzést. Ehhez érdemes néha gallyakat, ágakat tenned a kupacba, lehetőleg olyan ládát választani, amely tud szellőzni, és néha (6-8 hetente) átforgatni a komposzthalmot.
  • A következő, amire nem árt odafigyelni az a megfelelő mennyiségű nedvesség. A túl sok víz sem jó, ez megint csak rothadáshoz vezet, de ha nem elég nedves a kupac, akkor nem indul be vagy leáll a komposztálódás.
  • Az utolsó fontos dolog a helyes szén-nitrogén arány, amely elsőre ijesztőnek tűnhet pedig nem nagy ördöngösség. A lényeg az, hogy a komposztálható anyagok némelyikében a szén, másokban a nitrogén a több. A helyes arány 30:1-hez.
    A széntartalom magas a mindenféle fa alapú anyagban, mint a fakéreg, faforgács, fűrészpor, avar, kartonpapír. A nitrogén tartalom a mindenféle “zöld” anyagokban magas: a konyhai hulladékokban, zöldségmaradványokban, fűnyesedékben.
Az érett komposztban gyönyörű növények nőhetnek…

Meddig pakolhatod a kupacot?

Addig érdemes rakni a kupacot, amíg meg nem telik a láda, vagy olyan kb. 1,5 méter magas nem lesz a kupac. Ekkor érdemes egy másik kupacot/ládát nyitni, hogy az elsőben szépen megvárni, amíg az első kupacból érett komposzt nem lesz.

És mi lesz azzal, aki társasházban lakik?

Ha csak egy egészen kicsi kertecskéje is van a társasháznak, akkor érdemes beszélni a többiekkel, hátha kiderül, hogy ők is örülnének neki és lehet egy közös komposztálót rendszeresíteni. Nálunk is működik. 😉 Ha pedig olyan lakásban laktok, ahol nem megoldható a közösségi komposztálás akkor is sok megoldás közül választhattok.

  • Használhatjátok a ShareWaste -et, ahol találhattok olyat, aki szívesen befogadja a szerves hulladékotokat.
  • Próbálkozhattok a gilisztakomposztálással is.

Mi az a gilisztakomposzt és hogy csináld?

A gilisztakomposzt a komposztkészítésnek egy lakásokban is biztonsággal alkalmazható módszere. A gilisztakomposzt két egymásba helyett vödörből áll, ahol a felsőben laknak a giliszták, ide helyezzük be a szerves konyhai hulladékot, az alsóban pedig a giliszták által termelt komposzt, az ún. “gilisztatea” található meg.

  • Lehet előregyártott gilisztakomposztálókat is vásárolni, de készíthetsz magad is, ehhez számos útmutatót találhatsz az interneten. Alapvetően két vödörre lesz szükséged, egy kis darab szúnyoghálóra vagy régi függönyre és néhány doboz trágyagilisztára, amit horgászboltokban is megtalálsz.
  • A két vödröt egymásba teszed, a felső aljába lyukakat vágsz, kibéleled a hálós anyaggal és lényegében kész is a komposztáló. Még egy tetőről ne feledkezz el – erre kis lukakat kell csinálni, hiszen a gilisztáknak is szüksége van oxigénre.
  • A felső vödörbe vagy néhány marék földet, némi szerves hulladékot és a gilisztákat teszed, vagy a némi nedvesebb és szárazabb szerves hulladékot, vársz egy kicsit, míg beindul a komposztálódás folyamata és utána teszed be a gilisztákat.
  • Amikor a felső vödör nagyjából megtelt, helyezz egy újabb, lukacsos aljú, de szúnyoghálóval nem bélelt vödröt az előző tetejére és kezd abba adagolni a szerves hulladékot. Amikor az összes giliszta átmászott a legfelső vödörbe, kész is a középsőben a komposzt.
  • Fontos, hogy nem szabad túletetni a gilisztákat (lehet, hogy több gilisztakomposztálóra is szükséged lesz), de azt sem szabad megvárni, hogy teljesen megegyék azt, amit előzőleg beraktunk nekik.

Részletesebb információkért a gilisztakomposztálásról és további tippekért érdemes felkeresni a Humusz weboldalát, ha pedig a kerti komposztáláshoz lenne szükséged további tippekre, szeretettel ajánljuk ezt a kiadványt, valamint a Hulladék Munka Szövetség Komposztálj! aloldalát.

3 thoughts on “Komposztálás – miért és hogyan csináld?

  1. Pingback: Mit tehetsz egy szebb jövőért? - Julka Webshop - elmélkedős

  2. Boldizsár Piroska says:

    Hogyan kezeljem a jó 1 méteres halomba rakott komposztálandó dolgokat? Betakarjam? Megvizezzem olykor? Átforgassam? Tanácsot szeretnék, kezdő vagyok. Köszönöm

    • Nastasia says:

      Örülünk, hogy te is a komposztálók táborába tartozol! 🙂 Nem szükséges letakarni a komposzthalmot, így az esővíz tudja olykor öntözni, nedvesen tartja. Évente nehány alkalommal érdemes átforgatni, hogy levegő érje, ezzel is segítjük az érést. Remélem tudtunk segíteni. 🙂

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük