Mivel kezdjed a hulladékcsökkentő életmódot? - Tanácsok kezdőknek

A zero waste életmód egy törekvés arra, hogy csökkentsük a hulladéktermelésünket azáltal, hogy újragondoljuk a fogyasztásunkat. Kevesebb csomagolt terméket vásárolunk, komposztáljuk a szerves hulladékot, többször felhasználható termékeket használunk, a hulladékká váló tárgyainkat pedig megpróbáljuk újrafelhasználni valamilyen más formában. És végül, ha nem marad más, akkor fordulunk az újrahasznosítás majd legeslegvégül a kommunális hulladéklerakók felé.

Szépséges zero waste bevásárlás!

Miért fontos az életmódunk újragondolása?

Ma már talán a legtöbben hallottunk az óceánokban felgyűlt óriási szemétszigetekről, amelyek nagyrészt mikroműanyagokból állnak. Ezek a hulladékszigetek egyrészt veszélyesek az óceánok élővilágára, sőt, a táplálékláncon keresztül más élőlényekre – akár az emberre is.

Nyilvánvalóan nem végzi minden hulladék az óceánokban, ugyanakkor a hulladéklerakókban vagy hulladékégetőkben sincs sokkal jobb helyen. A hulladéklerakókban anaerob vagyis oxigénmentes körülmények uralkodnak, ami miatt a hulladékok nagyon nehezen bomlanak le és ha egyáltalán megteszik, akkor is metán szabadul fel közben, amely a szén-dioxidnál is erősebb üvegházhatású gáz.

A hulladékégetőkben ugyan teljesen megsemmisül a szemetünk, de az égés, mint rendesen, itt is szén-dioxid kibocsátással jár, amely fokozza az üvegházhatást a légkörben és hozzájárul a klímaváltozás kialakulásához. Azt hiszem már önmagukban a fenti érvek is legitimmé teszik a hulladékcsökkentő (zero waste) törekvéseket, de arról sem szabad megfeledkezni, hogy a tárgyaink legyártása milyen terheket ró a környezetünkre.

A gyártási folyamat általában önmagában is rengeteg fosszilis energiahordozó elégetését jelenti, de a gyártáshoz használt gépeket is le kell ám gyártani! Nem beszélve arról, hogy a gyártás helyéről mennyit szállítják egyik logisztikai pontról a másikra, míg eljut a felhasználóhoz… A szállítás során pedig folyamatosan pörög az elfogyasztott üzemanyagot mutató számláló mutatója…

De én szelektíven gyűjtöm a hulladékot!

Régóta tudjuk, hogy a szelektív hulladékgyűjtés nem elégséges megoldása a problémának. Erről már ITT írtunk.

A teljes hulladékmentes élet nem kivitelezhető, bármilyen jól is hangzik a zero waste, nem fogjuk tudni elérni – sem egyéni sem társadalmi szinten. Ezért tehát mindig lesz létjogosultsága az újrahasznosításnak, de törekednünk kell arra, hogy ezt is minimálisra csökkentsük.

Miért? Az újrahasznosítás maga is energiaigényes folyamat. És igen, az energia manapság sajnos nagyrészt kőolajat, földgázt, kőszenet jelent, amit ha elégetünk nem csak különféle egészségre káros anyagok jutnak a légkörbe, hanem szén-dioxid is. A szén-dioxid, pedig fokozza az üvegházhatást, amely fokozza a globális felmelegedést, amely súlyos időjárási anomáliákhoz, hőséghez, vízhiányhoz, romló életfeltételekhez vezet.

Ráadásul a szelektív hulladék újrahasznosítása általában nem helyben történik, tehát el kell szállítani (sokszor a világ másik felére), ami megint csak rengeteg káros kibocsátást jelent.

Ez még nem minden…

De sajnos ez még mindig nem elég, a következő probléma az, hogy az újrahasznosított anyagok általában rosszabb minőségűek, mint az eredeti nyersanyag, hamarabb tönkre mennek és szeméttelepeken kötnek ki, illetve általában többször nem is újrahasznosíthatók – vagy a leromlott minőségük miatt, vagy azért mert olyan termékekben használják fel őket, amikben nehéz más anyagoktól elválasztani őket. Ez utóbbira talán legjobb példát a polárpulóverek jelentik.

Oké, de akkor mit lehet egyénileg tenni?

1. Gondolkozz! Mikor vásárolnál valamit, gondold át: tényleg szükséged van rá? Nincs otthon valamid, amivel helyettesíteni tudnád? Rendszeresen használni fogod? Nem tudod kölcsönkérni? Bérelni? Javítható? Ha ezek után is úgy érzed, tényleg szükséged van a termékre, keress olyat, ami minél több funkcióval rendelkezik, minőségi, javítható darab.
2.   Nézz körül otthon!

   Mindenkinél lapulnak üres befőttesüvegek, ételhordó/-tároló dobozok, használaton kívüli vászonzsákok, kiürült fagyis dobozok. Keresd elő ezeket és kezd el használni a bevásárlásaid során.

3. Sokat segít, ha piacra vagy csomagolásmentes boltba jársz.

   Sok szupermarket is elfogadja, sőt, támogatja a vásárlói környezettudatos törekvéseit, de ha piacra mész vásárolni kicsit könnyebb dolgod lesz, ugyanis több dolog kapható kimérősen, mint a boltokban. Ráadásul a termelői piacokon a vásárlásoddal a helyi kis gazdálkodókat támogathatod, ami segít a tőkekoncentráció csökkentésében is.

   Ma már országszerte vannak olyan üzletek, amelyek kimondottan figyelnek arra, hogy csomagolás-mentesen értékesítsenek – lehetőleg helyi, bio, szezonális termékeket. Ha van a közeledben ilyen, érdemes lehet felkeresned.

A piacra vigyél magaddal cekkert vagy hálós ecobaget, hogy legyen mibe pakolnod!

Mondj nemet az egyszer használatos műanyagokra!

Sok olyan eldobható, egyszer használatos műanyag van, amit viszonylag egyszerű kiküszöbölni. Vigyél magaddal kulacsot mindenhová, de egy evőeszközkészlet is könnyen elfér még egy női táskában is.

Teázáshoz használj szálas teát és mosható teafiltert, kávézáshoz mosható kávéfiltert.

Mosható teafilter a tudatosság jegyében

Haladj fokozatosan!

Ha a fönti dolgok már egész jól mennek, akkor szép lassan elkezdhetsz szintet lépni és a zero waste egyéb területein is változtatásokat eszközölni.

A konyha és a fürdőszoba is olyan terület, ahol érdemes lecserélni bizonyos tárgyakat alternatív lehetőségekre, ilyen a mosható arctisztító korong, a borotva és a tisztítószerek. Ahogy belejössz, az intim higiénia, az utazás, a gyermek nevelés területén is számos lehetőséged lesz változtatni – például menstruációs kehelyre, menstruációs bugyira vagy mosható pelenkára válthatsz.

Ha mindent hirtelen és azonnal akarsz másképp csinálni, az fölösleges frusztrációkhoz vezethet, mert időbe telik, amíg átáll az ember és megtalálja a lehetőségeit. Haladj fokozatosan, de folyamatosan!

Elegáns, környezetbarát, környezetvédő borotválkozási csomag 

Egy utolsó jó tanács!

Ahogy fentebb is írtam a zero waste egy ideális cél, senkinek sem sikerül ténylegesen nulla hulladékot termelnie. Ne nyomasszon, ha valamit nem tudsz megoldani, de törekedj rá, hogy amit igen, azt csináld is jól! Néha kell kompromisszumot kötni, de amit tudunk, azt tegyük meg!

The post Mivel kezdjed a hulladékcsökkentő életmódot? – Tanácsok kezdőknek appeared first on Julka Webshop.

Hogyan született meg a #receptrovat?

Azért hívtunk életre, mert azt éreztük saját magunkon, hogy bár elkötelezettek vagyunk a szezonális étkezés iránt, a hagyományos, családjainkból, szüleinktől hozott receptek nem illeszkednek ehhez a ritmushoz. Ezért, hogy magunk is tudatosabbak legyünk ebben és nektek is segítsünk abban, hogy minél szezonálisabban tudjatok étkezni, rendszeresen hozunk nektek recepteket idén, inspiráció gyanánt.

Miért fontos szezonálisan étkezni?

? A szezonális élelmiszer nagyobb eséllyel származik helyi, magyar termelőtől, vagyis nem utaztatták sok száz vagy akár ezer kilométert ahhoz, hogy a tányérodra kerüljön. Így a szén-dioxid lábnyoma is kisebb lesz.
? Az egzotikus élelmiszereket gyakran túlcsomagolják, erős növényvédő szerekkel kezelik, hogy biztosan épségben érjenek ide.
? Sokszor mesterségesen érlelik a távoli országok terményeit, mert ha éretten szednék le, a szállítás hosszadalmassága miatt megromlanának útközben.
? Megtörténhet, hogy szezonon kívül ugyan, de Magyarországon termesztenek meg bizonyos zöldségeket. Például nagyon gyakran paradicsomot. De ez rengeteg energia felhasználással jár, ugyanis ilyenkor fűtött fóliasátrakra, mesterséges fényforrásokra, műtrágyákra van szükség, hogy a növényt felneveljék.
? Az idényjellegű élelmiszer hazai származása nem csak az élelmiszer által megtett kilométerek csökkentése miatt fontos. Hanem a hazai kisgazdaságok támogatása miatt is.

Honnan tudhatod, hogy mi szezonális?

A Felelős Gasztrohős Alapítvány szuper-jófej módon összegyűjtötte minden hónapra, hogy mikor éppen milyen alapanyag szezonális ezt ITT megtalálod. De hidd el, hogy előbb-utóbb magad is belerázódsz és magadtól is tudni fogod, éppen mi szezonális. Addig meg letöltheted a Felelős Gasztrohős applikációját is, ami akár vásárlás közben is segít eligazodni.

Hol juthatsz idény élelmiszerekhez?

A legtöbb szupermarketben vagy kisboltban is találhatsz szezonális zöldségeket-gyümölcsöket, de a legjobb, ha közvetlenül a termelőtől vásárolsz. A piacokon egyrészt sokkal több mindent tudsz csomagolásmentesen, a saját szütyőidbe megvenni. Másrészt beszélgethetsz a termelőkkel, illetve közvetlenül hozzájuk jut a pénzed, így nagyobb megbecsülést élvez majd a munkájuk.

The post Miért egyél szezonális élelmiszert? appeared first on Julka Webshop.

A karácsony után szinte közvetlenül betoppan a szilveszter is, az Óév búcsúztatása és az Újév köszöntése jó alkalom egy kis kötetlen együttlétre a barátokkal, távolabbi rokonokkal, vagy bárkivel, akit szeretünk.

Tűzijáték

2019. január 1-re virradó reggelig kb. 5000 tonna finom por jutott a levegőbe Németországban a tűzijátékoknak és petárdáknak köszönhetően, de Magyarországon is jelentősen megnőtt a légszennyezés ugyan ezen okokból. Mindez asztmát, de akár hosszú távon daganatos megbetegedéseket is okozhat, ezért mi azt javasoljuk, ne vásároljatok ilyesmiket, még ha gyönyörű látványt is nyújtanak. A Levegő Munkacsoport elnöke, Lukács András hívta fel erre a figyelmet.

Háztartási hulladék

A szilveszteri buli ugyanakkor a háztartásainkban is számos hulladékot generál, amiket könnyűszerrel elkerülhetnénk. Íme néhány egyszerű lépés a hulladékmentes szilveszter elérésért:

1. Papírdekorációk: Nem múlhat el az ünnep konfettik és szerpentinek nélkül? Miért nem? Ezeket a dekorációkat alig néhány órán át használjuk, aztán rögvest a szemetesben landolnak, holott a buli hangulatát néhány természetes dekorációval, ágakkal, bogyókkal is meghozhatjuk, de ha nagy a vidámság, akkor dekoráció nélkül is az lesz.
2. Léggömbök: a lufik nagyon jópofa, ugyanakkor szintén pillanatok alatt szemétté váló dekorációs elemek, ráadásul a papírral ellentétben sok száz évig le sem bomlanak. Ha véletlenül kikerülnek a természetbe, akkor pedig sok állatka halálát okozzák, akik a színes műanyagdarabokat élelemnek nézik.
3. Sütik, rágcsa, vacsora: Itt ugyan az igaz, ami a karácsonyi menü kapcsán. Tervezd meg előre, hogy mit szeretnél készíteni és járj utána, hogy hol tudod beszerezni lehetőleg hulladékmentesen az alapanyagokat. Ha előre készülsz, akkor az impulzusvásárlást és a fölösleges pénzköltést is elkerülheted.
4. Készítsd magad! Ha minél többet magad készítesz a fentiek közül, biztos elkerülheted a csomagolási hulladékok nagy részét! Sőt, a pálmaolajat is könnyebb így kikerülnöd, ami szinte mindenben benne van… Vagy akár együtt is főzőcskézhettek, az is jó mulatság lehet és úgyis jó hosszú az éjszaka!

Szelektív hulladékgyűjtés

Sajnos lesz olyan hulladék, amit nem nagyon tudsz elkerülni, például, ha pezsgőznétek éjfélkor, nem fog visszaváltható üvegű pezsgőt kapni, sajnos nincs már ilyen Magyarországon. Persze, a többi ital üvegénél odafigyelhetsz erre! Ha mégis keletkezik tehát hulladék, gondoskodj róla, hogy visszakerüljön a körforgásba és új életet kaphasson majd!

Pazarlásmentes ünneplés

Ha már hulladékmentes szilveszter, akkor ne csak a különféle dekorációkra és csomagolásokra gondoljunk, hanem eszünkbe juthatnak az élelmiszer-hulladékok is, hiszen ilyenkor óhatatlanul is kicsit többet főzünk mindenből, ami aztán könnyen megromlik és a kukában végzi. Mit tehetünk?

1. Fagyaszd le! A legtöbb ételt gond nélkül lefagyaszthatod egy dobozban és később, mikor nem lesz időd vagy kedved főzni, előveheted.
2. Add oda valakinek, aki rászorul! Sok szervezet gyűjti ilyenkor a megmaradt finomságokat, hogy rászorulókhoz juttassa el, de akár közvetlenül is odaadhatod egy hajléktalan embernek vagy nélkülöző családnak.
3. Alakítsd át! Túl sok lett a tészta, amit főztél? Készítsd belőle tésztasalátát! Megszikkadt a kenyér? Alakítsd át levesbetétté! rengeted rizs maradt? Lehet belőle tejberizs reggelire! A lehetőségeknek csak a fantáziád szab határt, de igazából még az sem, mert rengeteg jó ötletet találni az interneten, keresgéljetek bátran!

Felszabadult, de környezetbarát ünneplést kívánunk nektek!

The post Hulladékmentes szilveszter – Lehetséges! appeared first on Julka Webshop.

Mi a veganizmus?

A vegánok – értelem szerűen – azok az emberek, akik a veganizmust követik. Azért írom így, mert a veganizmus több, mint egy táplálkozási irányzat, egyben egy filozófia is, amely elutasítja állatok árucikként való kezelését. Ez megnyilvánul a táplálkozás és a fogyasztás minden más területén is: a ruházat, higiéniai termékek, sőt akár a szórakozás megválasztásában is. Magát a szót egyébként Donald Watson, állatjogi aktivista használta először, 1944-ben. A valóság persze az, hogy vannak étrendi vegánok, akik nem feltétlenül terjesztik ki az életük más területére a vegán filozófiát, míg az etikai vegánok igen. Ezen kívül vannak környezetvédelmi vegánok és vallási vegánok is, akik vagy az állati eredetű termékek környezetterhelő volta miatt vagy vallási indíttatásból követik ezt az életmódot.

Etikai nézőpont

A fentiekből is kirajzolódik, hogy a vegánság nagyon szorosan összefügg egy etikai állásfoglalással, ha nem elsősorban az. A vegánok azt állítják, hogy az állat szempontjából az ember keze általi halál rosszabbnak számít, több szenvedéssel jár, mint a természetes elpusztulás. Azt gondolom, hogy ez egy meglehetősen szubjektív nézőpont, amivel egyrészt nehéz vitatkozni, hiszen nagyrészt érzések szintjén dől el. Ugyanakkor azt is gondolom, hogy erősen táplálkozik egy romantikus elképzelésből, miszerint az állatok a természetben általában viszonylag kellemes és nyugodt módon távoznak az élők sorából. A valóság viszont az, hogy (kivált ha növényevő állatokról beszélünk, már pedig táplálkozásunk alapját alapvetően ezek képezik) a legtöbbször a természetben is egy ragadozó áldozatává válnak vagy valamilyen betegségben pusztulnak el – fájdalmak között. Azt is érdemes végig gondolni, hogy vajon mi esik nagyobb súllyal a latba, ha egy állat jóllétét nézzük. Az a néhány percnyi szenvedés, amit a halál okoz nekik, vagy azok a hónapok/ évek, amiket a halálukig a földön töltenek. Azt gondolom, hogy nagyüzemi tartási körülmények között az utóbbi az, amelyik nagyobb szenvedést okoz nekik.

Közelebb a természet körforgásához

Egy másik megfontolandó kérdés az a halálhoz, illetve az ember-állat viszonyhoz való hozzáállásunk. A természeti népek körében (akik közül egyébként a legtöbbnek a táplálékában jelentős rész volt állati eredetű) nem igazán merült fel az a kérdés, hogy etikus dolog-e állati eredetű élelmet fogyasztani. Ennek oka nem az volt, hogy ők “alacsonyabb rendűek” vagy “fejletlenebbek” voltak nálunk. Hanem sokkal inkább azért, mert saját magukat is az állatvilág részének tekintették. Ebből kifolyólag természetes módon beleillesztették magukat abba a rendszerbe, amelyben az élőlények egymásból táplálkoznak. Ha mi magunk is közelebb élnénk ehhez a természetes körforgáshoz, az állatokhoz fűződő viszonyunk nem korlátozódna a társállatainkkal való bensőséges kapcsolatra, ha gyermekkorunktól kezdve az életünk része lenne a fentebb emlegetett rendszer, akkor bennünk is kevésbé merülnének fel ezek az etikai kérdések. Nem azért, mert barbárokká válnánk, hanem mert közelről tapasztalnánk és az életünk része lenne, hogy “a szarvasmarha megeszi a füvet, mert arra van szüksége, addig mi megesszük a szarvasmarhát, és majd minket is megesznek a kukacok szépen annak rendje és módja szerint, ha eltávozunk az élők sorából”.

Környezeti nézőpont

Nagyjából általánosan elfogadott nézet, hogy egységnyi mennyiségű növényi élelmiszer előállítása kisebb környezetterheléssel jár (pl. víz, energia, terület használat), mint egységnyi mennyiségű állati eredetű tápláléké. Ezt nagyjából úgy kell elképzelni, hogy egy növényevő állat, aminek mi a húsát megesszük, az elfogyasztott növényi tápláléknak viszonylag kis részét használja fel a testtömegének növelésére vagy egyéb “termék” (pl. tej, tojás) előállítására. A többségét életfunkcióinak fenntartására fordítja, de ez számunkra “nem hasznos”, hiszen nem lesz tőle több élelmiszerünk. Ugyanakkor ezt az ún. létfenntartó energiát is biztostani kell neki növényi táplálékokkal. Ezeknek a növényi táplálékoknak az előállítása pedig energia-, terület- és vízigényes. Magyarán, ha mi magunk esszük meg az azonos területen termelt növényi táplálékot, akkor takarékosabban járunk el. Ezzel az érveléssel azonban az a baj, hogy viszonylag sok leegyszerűsítéssel él. Például egyáltalán nem igaz, hogy minden terület, ami alkalmas állattartásra, alkalmas növénytermesztésre is. Számos terület van, ahol nem termeszthető ugyanakkora mennyiségű, állatok számára elfogyasztható növényi táplálék, mint ember számára elfogyasztható. Jó példák erre a hegyvidéki legelők vagy az északi országok.

A legeltetés ökológiai funkciója

Sőt, a legeltetésnek nagyon is fontos szerepe van a gyepek fenntartásában! Ugyanis azok viszonylag gyorsan cserjés-bozótos, majd erdő területté válnának, ha a legelésző állataink nem állnák ennek útját. És hogy miért baj ez? Hiszen az erdő jó, nem? Nos, igen, az erdők nagyon hasznosak és fontos lenne Magyarország területének is a minél nagyobb fokú visszaerdősítése, de a gyepek sokszor akár még fajgazdagabb társulások, mint az erdők és nagyon sok védett, ritka, értékes fajnak adnak otthont. Ezért tehát az ő megőrzésük is épp olyan fontos, mint az erdősítés.

Hús helyett…

Gyakori ellentmondás, amiről sokszor még a vegánok vagy vegetáriánusok körében is megoszlanak a vélemények, hogy bár nem fogyasztanak állati termékeket, de sokszor déli gyümölcsökkel, quinoával, chia maggal, szója tofuval vagy pálmaolajat tartalmazó ételekkel színesítik az étrendjüket illetve pótolják a tej- vagy hústermékeket. Arról, hogy mi a gond a pálmaolajjal, ITT már írtunk nektek. A déli gyümölcsökkel az egyik legnagyobb probléma, hogy a szállításuk rengeteg energiát emészt fel. Ezeket jó részt szennyező fosszilis üzemanyagokból fedezik. Ráadásul a termesztésük során sokszor szociális, egészségügyi és környezetvédelmi problémák merülnek fel, erről bővebben a Tudatos Vásárlók Egyesületénél olvashattok, ahogy arról is, hogy hogyan vált a quinoa és chia mag, ami 700 évig hétköznapi eledele volt a szegényebb peruiaknak és bolíviaiaknak, keresett élelmiszerré nyugaton és mit tett a helyi gazdasággal.

A konvencionális mezőgazdaság csak az egyik út

A másik nagyon fontos szempont, hogy nem feltétlenül kell a környezetterhelési összehasonlításnál a nagyüzemi mezőgazdaságot alapul venni. Ha egy holisztikus szemléletű gazdaságban gondolkodunk, amely úgy van kialakítva, hogy a növénytermesztés, és az állattenyésztés nem elszeparálva, hanem egységben van kezelve, kölcsönösen segíti egymást, akkor csökken az egységnyi mennyiségű termékre jutó környezetterhelést. Jó példa erre az állati trágya használata a föld tápanyagtartalmának növelésére. Vagy a baromfi tartás gyümölcsösökben plusz területigény nélkül illetve a kártevők visszaszorítására. Az utolsó szempont, amit szívesen behoznék, hogy még ha az állati eredetű táplálék előállítása nagyobb terület- és energiaigényű, egységnyi állati eredetű táplálék tipikusan koncentráltabban tartalmazza azokat a tápanyagokat, amelyekre szükségünk van, ezért azokból kisebb mennyiség is elegendő, mint zöldségből és gyümölcsből. Ennek érvényesüléséhez viszont szükséges lenne a húsfogyasztási szokásaink megváltoztatása, ugyanis a zsíros részek és a belsőségek különösen koncentráltan tartalmazzák ezeket.

Akkor nem is kell semmin változtatnunk?

Nem, egyáltalán nem erről van szó. Sőt, nagyon is sokat kellene változtatnunk a húsfogyasztási szokásainkon. Először is fel kellene hagynunk a konvencionális, nagyüzemi állattartással. Hiszen abban teljesen igaza van a vegánság képviselőinek, hogy ez a tartásmód embertelen, méltatlan és rengeteg szenvedést okoz az állatoknak. Ebben a változásban pedig mi, a fogyasztók is nagy szerepet játszunk! Ha nem vásároljuk meg a szupermarketek polcain díszelgő húsokat, hanem piacon, környékbeli gazdáktól vásárolunk, akikről tudjuk, hogy jól tartják az állataik, akkor a kínálat is kénytelen lesz a kereslet irányába elmozdulni.

Fogyasztáscsökkentés

Ahogy minden téren nagy szükség lenne a fogyasztásunk csökkentésére, húsból is vásárolhatnánk kevesebbet. Ma már sokan alapvetőnek tekintik, hogy minden étkezésnél kell valamilyen húst fogyasztani, de ez csak egy berögződés. Izgalmas és nagy lépés, ha már például bevezetjük a húsmentes hétfőt. Ez jó gyakorlás lehet arra, hogy felfedezzük: hús nélkül is jól lehet lakni és lehet nagyon finomakat enni! Ha ez az egy nap már jól megy, emelhetjük a tétet és beiktathatunk még néhány húsmentes napot. Természetesen itt is mindenkinek más válik be: nem muszáj mindenkinek heti valahány húsmentes napot tartani. Azt is megtehetjük, hogy az egyes napokon belül csökkentjük a húsos ételek számát. Például nem eszünk reggelire meg vacsorára felvágottas kenyeret, vagy éppen ebédnél kerüljük a húsos feltétet.

Vásárolj megbízható forrásból!

Ha húst, tejet, tejterméket vásárolsz, keress minél megbízhatóbb forrást! Olyan gazdaságokat részesíts előnyben, ahol legeltetik az állatokat, van mozgásterük, csoportosan tartják őket. Valamint ügyelnek rá, hogy minél fájdalommentesebb és békésebb legyen a haláluk.

Zárszóul

Ahogy tehát a fentiekből is látszik, bőven van mit változtatni a húsfogyasztási szokásainkon, akkor is ha nem váltunk teljesen vegán életmódra. A legfontosabb talán az, hogy a természet szeretete és tisztelete nyilvánuljon meg minden döntésünkben. Ehhez pedig tanulni és informálódni kell, ami idő- és energiaigényes. Cserébe egy sokkal minőségibb fogyasztás és az ételünkhöz fűzött minőségibb kapcsolat lehet az eredménye. Hogy ki pontosan mire, hova jut ennek az útnak a végén, abban pedig talán nincs is egyetlen igazság: hiszek benne, hogy vegánként is és vegyes táplálkozásúként is hozhatunk jó döntéseket.

Ha részletesebben szeretnél tájékozódni az ipari állattartásról, ajánlom neked a Húsatlasz című kiadványt. A cikkhez forrásként felhasználtam, illetve az idézőjellel kiemelt részek megtalálhatóak EBBEN az írásban.

The post A vegánságról a vegánság világnapján appeared first on Julka Webshop.

Mekkora a te lábnyomod?

Egy egyszerűen kezelhető műanyaglábnyom kalkulátorral te is kiszámolhatod a műanyaghulladék-termelésedet. Persze biztosan alulbecsül majd a kalkulátor, azért egy hozzávetőleges számmal azért nem árt tisztában lenni, illetve elhelyezheted magad a világátlagban, vagy az európai átlagban.  

Íme az átlagok:

Becslések szerint a világon legyártott műanyagoknak csak 5–10%-a kerül újrahasznosításra. Több mint 30%-a hulladéklerakókba, körülbelül egyharmaduk az óceánokba kerül, amik az áramlásoknak köszönhetően már Európa méretű szigetet alkotnak. A mikroműanyagokat már kimutatták természetes vizekben, csapvízben, palackozott vízben, talajban, levegőben, sőt már a mélytengeri élőlényekben is. Szóval igenis van létjogosultsága a műanyag-csökkentésnek, a műanyaghasználat csökkentésének az életünkben.

Számold ki te is!

A személyes műanyaglábnyom kalkulátor itt elérhető el. Neked mennyi az éves műanyag-fogyasztásod? (Angol tudás előnyt jelent, de a beépített Google fordítóval is könnyen kitölthető a teszt.)

Mihez kezdj az eredménnyel?

Ennek az egésznek persze csak akkor van értelme, ha az eredményeken elgondolkozunk. Ne csüggedj el, ha nagyon nem olyan a végeredmény, mint, amire jó szívvel tudnál ránézni. Inkább határozd el, hogy változtatsz ezen!

Mi itt a Julkán szívesen segítünk neked ebben, ha szeretnéd! Kövess minket Facebookon, Instagramon, extra tippekért pedig csatlakozz a zárt Facebook csoportunkhoz.

The post Műanyaglábnyom kalkulátor – plastic footprint appeared first on Julka Webshop.

Min múlik, hogy mekkora a bioszféra-átalakításunk?

A cikkemnek az az apropója, hogy engem nagyon elszomorít az a tapasztalat, hogy olyan nagyon kihegyezzük magunkat a hulladékmentes életmódra, de sokszor szinte minden más szempontot elhanyagolunk. A bioszféra átalakítás, környezetterhelés (B) több tényező szorzatából tevődik össze. Ilyen a populáció mérete (P), az egy főre jutó gazdasági teljesítmény (O_p), illetve az ökohatékonysági tényező, amit további három tényezőre, az alkalmazott technológiák milyenségére (mennyire környezetterhelő vagy -kímélő: T), a gazdaság szerkezetére (milyen ágazatok dominálnak: S) és a gazdaság térbeli elhelyezkedésére (G) szokás bontani. A képlet tehát így néz ki:

B = P × O_p × (T+S+G)

Hol van ebben a hulladéktermelés?

A hulladék az egy főre jutó gazdasági teljesítmény (Op) részeként írható le, tehát jól látszik, hogy csak egy igen csekély részét teszi ki a szorzatnak. Nem lehet tehát figyelmen kívül hagyni azt a tényt, hogy a hulladékcsökkentéssel csak a környezetterhelés egyik tényezőjét csökkentjük és azt is csak egy keveset. Ráadásul a tényezők között szorzásjel van, nem összeadásjel, így az egyik tényező csökkentése nem járul olyan mértékben hozzá az eredmény csökkentéséhez, mintha mindegyiket/többet csökkentenénk. Mindezekből az következik számomra, hogy a hulladékcsökkentésnek csak akkor van értelme, ha együtt jár a fogyasztásunk csökkentésével, a népesség növekedés csökkentésével, a környezetkímélő technológiák alkalmazásával, a gazdaság szerkezet megváltoztatásával és a gazdaság lokalizálásával. Hiába a zacskómentes vásárlás, ha szupermarketben történik és hiába a sok újrahasznosítás, ha közben autóba ülünk. Mosogathatunk öko módon, ha narancsot és banánt eszünk, megmenthetünk bármit a szemétté válástól, ha kávét szürcsölünk utána, stb, stb.

A környezetterhelés valódi okai

Azt gondolom, hogy aki elkezd a hulladékmentesség útján járni, az várhatóan sok más problémába is beleütközik, és az élet számos területén akar majd változtatni, de ehhez jó tudni, hogy ezek a tényezők csak közvetlen okok. A képlet tényezői mögött sokkal mélyebb okok húzódnak. Méghozzá kulturális okok.,mint a gondolkodásmódunk és a társadalmi intézményrendszer. Ahhoz tehát, hogy valódi változást érhessünk el, ezeken a mélyebb szinteken kell változtatnunk. Fölül kell írnunk magunkban azokat az alapértékeket, ami társadalmunkat áthatja. Például a növekedés és a haladás eszméjét. Vagy azt, hogy mennyire hisszük el, hogy “a több az mindig jobb”. Vagy, hogy milyen lenne az ideális gazdasági szerkezet. Azt, hogy mi az, ami “jár” nekünk és a többi…

Talán úgy érzitek, nagyon távoli vizekre evezek, pedig ezek azok a meggyőződések, amelyek alapvetően meghatározzák a viselkedésünket, a viselkedésünk pedig meghatározza, hogy milyen mértékben és melyik tényezőit sikerül csökkentenünk a képletnek, így azt is, hogy milyen mértékben alakítjuk át a bioszférát. Szóval ahhoz, hogy valódi, gyökeres változást érjünk el, nem csak a szemetesünk mélyére kéne ásnunk, hanem a gondolkodásunk legmélyére is. Nem mondhatjuk, hogy nem lehet megváltoztatni ezeket a dolgokat, egyrészt mert van rá példa, hogy sikerült (lásd Tikópia szigete), másrészt mert a kultúránk és a gazdaság is olyan dolog, amit mi csinálunk. Mi szavazunk a pénzünkkel és mi döntünk úgy, hogy mi mellet állunk ki egy-egy aláírással, vagy az életmódunkkal. Mi támogatjuk a vásárlásainkkal, hogy milyen rendszerek jöjjenek inkább létre. Mi pörgetjük a gazdaságot, mi választjuk ki, hogy milyen szolgáltatásokat veszünk igénybe, mi vagyunk azok, akik beszélgethetnek más emberekkel ezekről a kérdésekről.

Mit tehetünk mi?

Talán kétségbe ejtőnek tűnik, hogy hogy lehet ennyi mindent fejben tartani, és hogy lehet ennyi mindenre odafigyelni, pedig nem lehetetlen. Van néhány viszonylag egyszerű szabály, amit ha betartunk, akkor a legtöbb faktort “kipipálhatjuk”. Ezeken fogok most végig menni, a fentebb emlegetett formula alapján.

• P – populáció, vagyis népesség: Ez is nagyon fontos kérdéskör, de egyrészt meglehetősen bonyolult, másrészt talán erre a legnehezebb kézzel fogható “szabályrendszert” alkotni, ezért ebbe itt és most nem mennék bele.
• O_p – azaz egy főre jutó gazdasági teljesítmény: Ne vásárolj! A nem megvásárolt terméket nem kell előállítani, nincs szükség hozzájuk nyersanyagra, nem kell energia a legyártásukhoz, nem szállítják őket és nem vállnak hulladékká. A fogyasztásunk csökkentése az egyik legfontosabb lépés a fenntarthatóság felé és még csak nem is jelenti azt, hogy feltétlenül le kell mondanunk számunkra kedves dolgokról. Könyveket lehet a könyvtárból kölcsönözni, bizonyos ruhadarabok, kiegészítők lehetnek közösek a nővérünkkel, vehetünk társasjátékot közösen a tágabb családdal, stb, stb. A fogyasztásunk csökkentése elvezethet még egy dologhoz. Kevesebb tárgyra, “cuccra” lesz szükségünk, tehát kevesebb pénzből is meg tudunk élni. Lehetőségünk nyílik néhány nappal kevesebbet dolgozni és több időt tölteni a családunkkal, barátainkkal, hobbinkkal. Én ismerek ilyen embereket.
• A T, vagyis az alkalmazott technológiák milyensége. Számunkra, egyéni szinten ez azt jelenti, hogy keressük azokat a termékeket, amelyeket minél környezetkímélőbb technológiákkal állítottak elő. Amelyek energiahatékonyak, várhatóan hosszú élettartamúak és javíthatók.

És az utolsó kettő…

Lássuk a környezetterhelés csökkentésének utolsó két tényezőjét és csökkentési módjait!

• Az S, azaz a gazdaság szerkezet, amely azt fejezi ki, hogy milyen ágazatokból tevődik össze a gazdaság. Tehát a színház, a belföldi kirándulások, viszonylag anyagigénytelen workshopok, stb, környezetkímélőbb irányba alakítják a gazdaság szerkezetét, mintha a nemzetközi turizmust vagy a playstation játékokat választjuk kikapcsolódás gyanánt. Vagy, ha ökológiai gazdaságból származó terméket veszünk (legyen akár minősítetlen biotermék), megint csak egy kevésbé környezetterhelő ágazat irányába mozdulunk el.
• Az utolsó tag a G, a gazdaság geográfiai mintázata. Vagyis az, hogy mennyire különül el egymástól az erőforrások kitermelése, a javak előállítása és a hulladékká válásuk. Itt megint viszonylag egyszerű szabályok érvényesülnek. Amiből csak lehet, vásároljunk helyit, vásároljunk kis termelőtől és lehetőleg minél kevesebb feldolgozott terméket. Így kikerülhetjük, a szállítás környezetterhelését, a feldolgozáshoz szükséges mindenféle különleges, távoli tájakon termesztett anyagokat. Emellett a helyi gazdaság élénkítése a demokrácia megvalósulására, a munkalehetőségekre, az önrendelkezés lehetőségeire is pozitívan hat.

Bőven van hát lehetőségünk változtatni a világon és jó, ha tudatosítjuk, nem vagyunk egyedül!
Ha szükséged lenne támogató közösségre, csatlakozz hozzánk!

The post A hulladékmentességen túl – avagy a környezetterhelés egyéb tényezői appeared first on Julka Webshop.