Egy kis környezetvédelem

Amikor a mosható alternatívák szóba jönnek, mindig felmerül a kérdés, hogy valóban környezetkímélőbbek-e, mint eldobhatós társaik. Nos, nézzük mit tudunk a mosható pelenkákról!

(Előtte még egy rövid kitérő. Bármely tárgy, technológia, szolgáltatás környezeti hatását úgy tudjuk a legalaposabban megvizsgálni, ha úgynevezett életciklus elemzést végzünk. Azaz a termékhez szükséges nyersanyag kinyerésétől, a termék gyártásán keresztül, a termék használatáig és a használat után keletkező hulladék hasznosításáig vagy kezeléséig vizsgáljuk a hatásait. Ezt a teljes elemzést érdemes összehasonlítani más alternatívák elemzéseivel, így kaphatunk reális képet.)

EZ alapján az életciklus elemzés alapján a következőket tudjuk:

• A tanulmány készítői a pelenkázós időszakot 2,5 éves korig számolták, ez alatt az időszak alatt egy gyermek 3,796 darab eldobhatós pelust használ el.
• Ez kb. 550 kg szén-dioxid levegőbe juttatását eredményezi.
• A tanulmány kiemeli a gyártás környezetterhelését.
• A pelusok a tartalmukkal együtt kb. 500-800 kg hulladékot jelentenek.
• A hulladéktelepeken kb. 100 évbe teleik mire a gázképződés tökéletesen végbe megy és 20 ezer évbe, hogy a csurgaléklé a talajvízbe szivárogjon.
• Magyarországon évente kb. 100 ezer tonna pelenka kerül a hulladéklerakókba.

Ugyanakkor nagyon fontos hangsúlyozni, hogy a mosható pelenka is akkor tud csak igazán környezetkímélőek lenni, ha:

• több gyermek is használja őket (legalább kettő)
• a mosás során odafigyelünk, hogy energia-hatékony gépet és öko-tisztítószereket használjunk
• legfeljebb 60°C-on mossuk őket
• telepakoljuk a mosógépet
• nem szárítógéppel szárítjuk őket.

Ha ezeket betartjuk, akár 40%-kal is kisebb lehet a pelenkázás környezetterhelése!

Egészségügyi előnyök

1. Szellőzés: A természetes anyagoknak hála elkerülhető a befülledés, a kiütések és a piros popsi is! A fiúbabák későbbi egészsége szempontjából sem elhanyagolható ez az akár 1,5-2°C-os különbség!
2. Szobatisztulás: Akár néhány hónappal is korábbra kerülhet a szobatisztulás, hiszen a textilpelusok nem adják meg azt a mesterséges szárazságérzetet, amit az eldobhatós társaik.
3. Helyes csípőtartás: A pelus terpesze helyes tartásra motiválja a babákat.

Bónusz érv: etikus gyártás

Míg az eldobhatós pelenkákat biztosan nagyvállalatok terjesztik a világban, addig mosható pelenka készletedet számos kisvállalkozótól, hazai mikrovállalkozástól beszerezheted. A tudatosvasarlo.hu cikkében olvasható:

“Az egyik oldalon a Procter&Gamble, a Pampers pelenka gyártójához hasonló nagy cégek állnak. A P&G az Egyesült Királyság eldobható pelenkapiacának 60%-át tudhatja magáénak, egyben a huszonkettedik legnagyobb vállalat a világon. 2009-es 79 millió dollárnyi árbevétele csak kicsivel nagyobb a 160 millió lakosú Banglades GDP-jénél, vagy Tunézia és Kenya együttes GDP-jénél.”

Azaz a pelenka vásárlásod épp úgy szavazat a tőkekoncentráció ellenében és az etikus gyártás mellett, mint minden más vásárlásod.!

Pénzügyek

Nos, nem elhanyagolható szempont az sem, hogy vajon a pénztárcánk melyik megoldással jár jobban? Nos, lássunk egy kalkulációt!

Egy átlagos pelenka ára kb. 50 Ft, ha nagy kiszerelést választasz, persze vannak eltérések, de az átlag ilyesmi. Ha úgy számolunk, hogy a fenti tanulmány értelmében kb. 4000 pelust használ el egy gyermek 2,5 éves koráig, akkor minimum 200 000 Ft-ba kerül a szobatisztulásig a pelenkázása, de ha később éri el a szobatisztaságot, ami szintén nem ritka, akkor akár 300 000 Ft fölé is felmehet ez az összeg.

Mi a helyzet a mosható pelenkával?

Ha úgy számolunk, hogy körülbelül 3 naponta indítasz egy mosást, akkor olyan 20-25 darab pelus beszerzését szokták javasolni, ami 40-90 ezer forint között mozog, de mondjuk vegyük a közép utat, akkor az körülbelül 65 ezer forint. Persze ehhez hozzájön még a mosások költsége, ami eszerint a forrás szerint kb. 240 Ft, mai 3 naponta mosással 2 és fél év alatt kb. 72 600 Ft. Így összességében 138 ezer forint körül van, ami jóval az eldobhatósok összege alatt van.

Fontos megemlíteni, hogy ha elértétek a szobatisztulást, akkor a pelusok továbbadhatók jó áron, hiszen megőrzik minőségüket vagy tovább használhatjuk a második, harmadik gyerkőcnek, így az ő pelenkázása már annyiba sem fog kerülni, mint az első gyerkőcöké!

Források: tudatosvasarlo.hu, Fenntartható háztartás tanulmány, Brit életciklus elemzés, temiti.hu, temiti.hu

The post Mosható pelenka kisokos – 1. rész appeared first on Julka Webshop.

Egy háló részei vagyunk

Mindannyian részei vagyunk közösségeknek és valószínűleg a többségünknek van kisebb vagy nagyobb családja is. Így a hulladékmentesítés és az ökotudatosság mindannyiunk számára egy társasjáték. Lehet, hogy van, akit kicsit többször raknak vissza a start mezőre, de egy közös bennünk:

együtt kell működnünk másokkal és ez tartogat magában kihívásokat és szép élményeket is.

Közös kaland legyen, ne folytonos harc!

Arról már írtunk nektek, hogy szerintünk milyen kommunikációs stratégiákat érdemes alkalmazni, hogy érzékenyíteni tudjuk a környezetünket az ökológiai válságra. Ezt ITT olvashatjátok, szerintünk érdemes a családjainkkal való kommunikációban is elővenni ezeket a “trükköket”.

Egy másik nagyon fontos dolog, hogy tekintsük a hulladékmentesítést egy közös kalandnak, ahol együtt fedezzük fel, hogy milyen alternatívákat találunk, amelyek nem csak a Földünknek, hanem a családunknak is beválnak. Hívjuk meg erre a párunkat, gyerekeinket, szüleinket, ne végleges megoldásokat, hanem kísérleteket ajánljunk fel, amikről aztán együtt eldönthetjük: beváltak-e vagy sem.

Kompromisszum

Ami még nagyon fontos, hogy legyünk készek kompromisszumokat kötni. A tágabb családdal sokat segít, ha világosan tisztázzuk a határainkat olyan dolgokban, amikben nem szeretnénk engedni – például nem szeretnénk műanyag játékokat a gyerkőcöknek karácsonyra. Ugyanakkor érdemes elfogadni, hogy másoknak is vannak határaik – nem az a legsúlyosabb probléma, ha például a közös ünnepeken lesz papírszalvéta azoknak, akik nagyon idegenkednek a textiltől. És talán még egy gondolat ide, a határokhoz. Érdemes lehet megpróbálni megérteni, beleérezni, hogy miért nehéz elfogadniuk bizonyos döntéseinket. Valamint gondoljunk arra: nekünk is vannak bizonyos dolgok, amiket nehezebb meglépni a zero waste útján, másoknak miért ne lenne?

Néhány személyes történet

Anett, a julka.hu társalapítója így mesélt a Zero Placc Facebook csoportunkban arról, hogy hogy kötöttek ők kompromisszumot öblítő-ügyben:

“Ez nálunk nagyon sokáig nehézség volt, mert a férjem nagyon ragaszkodik hozzá, hogy legyen illata a ruháknak. Nálunk ő is betesz egy-egy adag ruhát néha a mosógépbe és ilyenkor ő használta a hagyományos öblítőt, én meg, ha én mostam az ecetet+illóolajat. Na ezen az segített, hogy előre bekeverem előre: 2 dl ecet, 8 dl víz és 15-20 csepp illóolaj. Ez így illatos is, puha lesz tőle minden, jó a gépnek és nem macerás használni.”

Sós Márta (@pillangomarti) így fogalmazott, mikor Instagramon arról a témáról beszélgettünk, hogy mennyire nehéz a társainkat bevonni ebbe a folyamatba:

“A támogató férjem teljesen képes már éjszakai, külsős vagy zsebes pelust rendesen a gyerekre tenni, azt kezelni, mossa, teregeti, stb. Iszonyatosan büszke vagyok rá. Épp ezért, ha olykor nem vagyok elég gyors, előrelátó, akkor egy-egy zöldségesnél való vásárlás alkalmával bizony hazakerülnek a nejlon zacsik. De igyekszik, igyekszünk. ? “

@mentesvegán pedig ezt tette hozzá:

“(…)Nálunk a mosogatószivacs az, ami nagy probléma. Bármit szereztem be, nem tetszett neki. És pár napja vásárolt egy csomag hagyományost. Nézett, hogy most mit szólok ehhez. Kicsit sem voltam csalódott, hiszen ő is sok kompromisszumot kötött már miattam. És előbb-utóbb majd biztos találunk valami jó alternatívát. úgy érzem, csak így lehet közösen haladni egy úton. :)”

Reméljük, hogy tudtunk egy kicsit segíteni abban, hogy könnyebb legyen megtalálni az egyensúlyt és az együttműködést a családotokban az ökotudatosság terén is!

The post Ökotudatosság a családban appeared first on Julka Webshop.

Pár szó a kampányról

A Hazai Placc lénygében egy olyan gyűjtőoldal, ahol természetes alapanyagból készülő, igényes és gyönyörű terméket találtok és vásárolhattok meg. Ezzel támogattok olyan kisebb kézműves vállalkozókat, akik a jelenlegi helyzetben méginkább sérülékenyek. Fenntartható divat témában pedig márka ajánlásokat hoztunk nektek bemutatkozóval és képekkel. Csak egy kattintás és a márka oldalához jutottok. Az ebben a kategóriában található, eladásra kínált termékek nettó árait teljes egészében eljuttatjuk a készítőkhöz.

Miért jobb a hazai?

Ha már egy ideje ismerkedsz a zero wast életmóddal, akkor biztos sokat hallottad már, hogy válaszd a helyi termelésű, készítésű, ha teheted. Lássuk pontokba szedve, hogy miért.

Szállítás

Régóta tudjuk, hogy a tárgyaink és élelmiszerünk által megtett kilométerek, milyen rettenetes szén-dioxid és egyéb szennyezőanyag kibocsátást jelentenek. Hiszen a szállítójárművek hatalmas mennyiségű energiát igényelnek, amit kőolajból fedezünk.

Átláthatóság

A szállításon túl nagyon fontos szempont, hogy az átláthatóság, lekövethetőség, aminek több aspektusa is van, helyi termékek esetén sokkal könnyebben megteremthető. Lássuk miért is fontos ez!

Etikai szempontok

Nagyon fontos, hogy az ökotudatosság nem csak a természet óvásáról szól, hanem a szociális érzékenységről is. Nem lehet “zöld” vagy “fenntartható” egy termék, hiába készült például biopamutból vagy fenntartható erdőgazdálkodásból származó fából, ha közben embertársaink kizsákmányolásával jár együtt az elkészítése. Nagyon fontos tehát, hogy ha helyit (magyart vagy európait) vásárolsz, biztos lehetsz benne, hogy a jogszabályok kellő szigorúsága miatt tisztes bérezés mellet és megfelelő munkakörülmények között készül a termék, amit hazaviszel.

De nem csak a jogszabályok miatt kaphatsz biztosítékot, ha egy családi vállalkozástól vagy egyszemélyes vállalkozástól vásárolsz, akkor közvetlenül nekik fizetsz, vagyis pontosan tudhatod, hogy mennyi pénzt kapnak, mekkora munkáért cserébe. Nem kell zavarban lenned, nyugodtan kérdezd meg őket arról, hogy hány munkaórát töltenek egy-egy termék elkészítésével, milyen áron szerzik be az alapanyagokat. Egy-egy ilyen beszélgetés végére képet kaphatsz arról, hogy valóban megfizeted-e a munkájukat vagy jóval többet érdemelnének-e.

Hulladékká válás

A személyes kapcsolatok nem csak az etikai kérdésekben segítenek, hanem ha ismered a termék készítőjét, a tárgyaid, ruhád történetét, a készítő/termelő örömeit-nehézségeit, sokkal jobban fogsz ragaszkodni a tárgyaidhoz, így jobban is vigyázol rájuk, hajlamosabb leszel megjavíttatni őket, elkerülve ezzel a (gyors) hulladékká válásukat.

Hazai, helyi alapanyagok

Ha helyit vásárolsz, nagyobb eséllyel kerülsz közvetlen kapcsolatba a készítővel, termelővel. De ha nincs is közvetlen kapcsolatod vele, az ún. ellátási lánc drasztikusan lerövidül, így sokkal nyomon követhetőbb az az út, amíg a termék az alapanyagok előállításától a készítésen át az otthonodig jut. Ez a korábban említetteken túl ahhoz is vezet, hogy sokkal könnyebb átlátni a gyártás során felhasznált alapanyagokat, azok származását, a melléktermékek, hulladékok kezelési módját, stb, így nagyobb eséllyel biztosítható a környezetbarát termelés.

Mondok egy példát. Ha te például írsz nekünk, hogy szeretnéd tudni mielőtt vásárolsz, hogy x termékünk fa részei milyen olajokkal vannak kezelve vagy a maradék olajokkal mit csinálnak. Nekünk csak meg kell keresni a gyártót, hogy válaszoljon a kérdésünkre, ha nem tudjuk. Egy hosszabb ellátási lánc esetén mi megkérdeznénk a nagykereskedőt, akitől vásárolunk, aztán ő megkérdezné a még nagyobb kereskedőt és így tovább, míg eljut a gyártóig a kérdésed. Ha eljut. Mert ugye kicsi rá az esély, hogy egy ilyen hosszú lánc esetén minden ponton tökéletesen továbbítódik.

Még mindig az alapanyagokról

Ha az alapanyagok gyártása, termesztése, kinyerése helyben történik, akkor látni fogjuk a fogyasztásunk következményét. Olyasmire gondolok, hogy ha a kedvenc kirándulóhelyeinken a saját szemünkkel látjuk a fák kitermelését, akkor sokkal szomorúbbak leszünk, mintha a világ másik felén történne ugyanez. Két okból is. Egyrészt tudni fogsz róla., mert látni fogod, mikor mész kirándulni, mert olvasod a helyi újságban, stb. Persze, néha-néha megjelenik egy-egy cikk itt-ott arról, hogy Borneón vagy az Amazonas mentén milyen mértékben zajlik az erdőirtás, de sokkal kevesebbet tudunk és tudhatunk róla valójában. Hiszen messze van.

A másik ok, ami miatt szomorúbbak leszünk, hogy kötődünk a helyeinkhez. Ha kötődünk a helyeinkhez, hiszen minden évben ott nyaralunk, esetleg félévente elmegyünk megcsodálni azt a bizonyos helyet, akkor sokkal rosszabbul fog érinteni minket, ha pusztulni látjuk. Az érzelmi bevonódottságunk miatt pedig könnyebben vesszük rá magunkat a tiltakozásra, valamint fogyasztási szokásaink átalakítására. Például kevesebb papírterméket vásárolunk, vagy előnyben részesítjük az újrapapírt, stb. És természetesen ez nem csak a papírra igaz, hanem minden természeti erőforrásra.

Záruló anyagkörforgás

Ez a pont talán furcsán vagy viccesen hangzik elsőre, pedig kulcsfontosságú kérdés. Lényegében arról van szó, hogy amit megszel, azt ott kakilod ki, ahol kinőtt a földből. Ne nevess, elmagyarázom.

Amikor egy növény növekszik, akkor vizet és tápanyagokat vesz fel a földből, valamint szén-dioxidot a levegőből, amit a napfény segítségével cukorrá alakít, azokat pedig még bonyolultabb cukrokká, amik aztán még bonyolultabb anyagokká alakulnak. És végül lesz belőle paradicsom. Meg búza meg uborka meg tök, meg fű meg fa meg len meg kender meg pamut. Szóval sok minden, amit az ember hasznosít. A természetben nagyjából ez valahogy úgy történne, hogy például egy szarvas legelészik “A” mezőn és közben elpotyogtatja kis bogyók formájában azt, amit “B” mezőn megevett. Aztán tovább áll “C” erdőbe, ahol elpotyogtatja, amit az “A” mezőn megevett, miközben ott is megrágcsál néhány hajtást. Szóval el is visz némi módosult tápanyagot a földből, de rak is le a helyébe. Ráadásul, valószínűleg a szarvasunk ugyanazon a néhány mezőn és erdőben legelészik egész életében, szóval biztosan nem viszi át egy másik kontinensre a tápanyagokat. Nem úgy, mint az ember!

Mi ugyanis azt csináljuk, hogy megtermesztünk valamit az egyik kontinensen, elvisszük a másikra, ahol megesszük és hát, mit szépítsük, ki is kakiljuk. Csakhogy így a tápanyag nem tud visszakerülni a földbe, vagy legalábbis nem annyi, amennyit elhozunk a földekről a terméssel. Bármilyen bután hangzik is, ez komoly veszteség a termőföldeknek! De ez nem csak az élelmiszerekre igaz, ha belegondoltok a pamut, amiből a ruháink vannak, az is valahol gyapot növényként kezdte, ahogy a fából készült tárgyaink is erdők voltak. Ezek így már nem a helyi életközösséget táplálják holtukban, hanem a hulladékégetőkben végzik.

Ha teheted…

…tehát válaszd a hazai termékeket, mi erre bíztatunk! Tudjuk, hogy nem mindig és mindenkinek elérhetőek, de sokszor megéri beléjük fektetni egy kicsit több pénzt, nem csak a fenti érvek miatt, hanem azért is, mert jobb minőségűek és tovább tartanak, mint a nem-hazai társaik. Mi zero waste webshopként is azt képviseljük, hogy ahol van rá mód a hazait kell támogatni és kínálni, még ha ez nem is kecsegtet annyi haszonnal, mint az olcsóbb, de környezetterhelőbb távoli gyártmányok. Ezért is lett szívügyünk ez a Hazai Placc.

A Hazai Placc kampányban részt vevő alkotókat ITT megtalálod és a Facebokkon, Instagramon is folyamatosan mutatjuk be őket.

A Julka Csapata

The post Miért válaszd a hazai terméket? appeared first on Julka Webshop.

Az összetevő, amit keresztbe-kasul furikázunk a világban…

…pedig mindenhol megtalálható: a víz. (Igen, igen, tudjuk, hogy sok helyen a világban nem elérhető – legalábbis nem elég és nem elég tiszta, de ott nem is a szilárd kozmetikumok vs. folyékony a kérdés.) Szóval a víz, amely mindenhol elérhető, mégis mint a legnagyobb arányú összetevőjét a kozmetikumoknak és tisztítószereknek: ide-oda szállítjuk a világban – kozmetikumok, tisztítószerek designos csomagolásában.

Mi ezzel a baj? Sokszor írtuk már arról, hogy a szállítás az egyik legkörnyezetszennyezőbb dolog, hiszen rengeteg szén-dioxid kibocsátással jár a sok-sok elégetett üzemanyag miatt. Ráadásul nem csak szén-dioxid, hanem egyéb szennyező anyagok is a légkörbe kerülnek – mint a nitrogén-oxidok, a dinitrogén-oxid, amelyek nem csak üvegház-hatásúak, hanem egészségügyi káros hatásaik is lehetnek.

Természetesen így is szállítani kell a termékeket, de sokkal kisebb súlyúak, sokkal több terméket tudunk elszállítani így egységnyi üzemanyaggal, mintha a vizet is feleslegesen utaztatjuk.

Milyen szilárd kozmetikumok közül választhatsz?

• Szilárd tusfürdő: Ugyanúgy használhatod, mint a szappant, hidratálja is a bőrt a szappanokkal szemben, nem csak tisztít.
• Szilárd sampon: a Julka Webshopban háromféle szilárd sampont is megtalálsz, amelyek nem csak szilárd formátumuk és környezetbarát csomagolásuk miatt jó alternatívák, hanem szuperül ápolják is a hajad.
• Szilárd hajkondicionáló: tudtátok, hogy már a balzsamot is helyettesíthetitek szilárd termékekkel? Ráadásul a csomagolást is megspórolhatod!
• Szilárd fogkrémek: Nálunk is találsz ilyeneket a webshopban, mi nagyon szeretjük ezt a megoldást, mert spórolós, újrahasznosítható a csomagolása (nincs tubus! :)).
• Szilárd testápoló: nekünk személyesen ez az egyik kedvenc termékünk, szuper finom illatú. A bőr hőmérsékletétől lassan megolvad, éppen megfelelően ahhoz, hogy egy vékony réteget hagyjon maga után. A felvitel után azonnal és maradéktalanul beszívódik, lágyan ápolva a kezelt bőrfelületet.
• Szappanok – hagyományos szappanok, sampon szappan, intimszappan, stb: A szappanok hagyományosan, régóta elkísérnek minket, de ma már szappanokból is számtalan féle van. gyerekeknek való, intim mosakodó, samponszappan, különböző érzékenységű bőrre valók. Érdemes kipróbálni őket!

Tisztítószerek – bizony ilyen is van!

Már nálunk is elérhető a mosogatószappan, ami egy remek alternatívája a folyékony mosogatószereknek! Itt is kevesebb a szállítás, nincs műanyag csomagolás és még hazai gyártótól is származik!

A tisztítószerekhez tartoznak a mosószappanok is, amelyet egészben vagy őrölve is kaphatóak. Készíthetsz belőlük folyékony mosószert, használhatod folttisztításra, de magában is használhatod mosószer helyett.

Egyéb előnyök

A szilárd termékeknek meg van az az előnye is, hogy utazás során is problémamentesebben használhatók. Nem kell félni attól, hogy kifolynak, összekennek valamit, kevesebb helyet foglalnak – akár a táskában, akár a fürdőszobában is.

The post Szilárd kozmetikumok – mi a zseniális bennük? appeared first on Julka Webshop.

Az újrakapcsolódás paradoxona

Talán az egyik jó dolog, ami kisülhet ebből a járványból, hogy megtanulunk újra kapcsolódni egymáshoz. Bár ajánlatos minél inkább otthon maradni és kevesebbet érintkezni fizikailag másokkal, mégis elkezdünk odafigyelni az idős szeretteinkre, szorosabbra záródnak a baráti társaságok. Még ha csak telefonon is, de talán többször kérdezünk rá a másiknál, hogy “minden rendben veletek? Tudunk segíteni? Ne vigyünk valamit?” Elkezdünk odafigyelni arra, hogy érzelmileg és fizikailag is jól legyenek a körülöttünk élők. Elkezdjük támogatni és segíteni egymást. A kényszerű otthonmaradás átcsaphat jóízű családi beszélgetésbe, a távoktatás miatt kénytelen lesz Apa vagy Anya elmagyarázni a tanulnivalót a gyerkőcöknek, a home office és a távoktatás lehetővé teszi a hétköznapi közös ebédeket. A közelség persze szülhet konfliktusokat is, de okozhat sok-sok meglepő és újszerű, de vidám pillanatot.

Ráadásul születnek ilyen szuper kezdeményezések is! Ti is csatlakozhattok hozzá, csak tegyetek ki egy hasonló üzenetet a lépcsőházatokba!

Globális rádöbbenés a globalizáció hátrányaira

Talán ez a járvány elhozza azt is, hogy szélesebb körben felismerjük: bár a globalizáció jár előnyökkel az életünkben, épp úgy rejt kockázatokat is magában. Hát nem abszurd, hogy nincs elég elérhető egészségügyi eszköz, mert mindet Kínában gyártják? De például az olasz divatházak is kénytelenek várni a következő kollekció bemutatásával, hiszen a textileket is Kínában gyártják – illetve épp nem gyártják a járvány miatt – és nincs miből elkészíteni a ruhákat. Ezek és az ezekhez hasonló esetek talán aláhúzzák még inkább azt, hogy mennyire fontos lenne a helyi gazdaság élénkítése – a globalizált piac pörgetése helyett.

Így is lehet jó!

Talán nem lesz banán a boltok polcaink egy ideig és kifogyunk a chia magból, sőt, talán nagyobb lesz a nyomás majd a helyi, európai termelőkön, mert nem lesz külföldről, pláne Amerikából importált élelmiszer, talán kénytelenek leszünk kevesebb húst enni, mert abból se lesz annyi. Talán le kell mondanunk a külföldi (repülő) útjainkat, talán le kell mondanunk számtalan dologról. Talán nem tud úgy pörögni a divatipar és nem látunk hónapokig új kollekciókat. Ahogy Li Edelkoort, trend-előrejelző fogalmaz: “fogyasztási karanténba” kerülünk, mégis megtanulhatjuk, hogy van élet banán és avokádó, illetve különféle távoli országok egyéb javai nélkül. Ahogy azt is, hogy van bőven elég ruhánk a szekrényben, hogy van élet fogyasztás és vásárlás nélkül is. És rádöbbenhetünk, hogy ez az élet is jó.

Milyen lenne a világ…

Még egy érdekes tapasztalatot szerezhetünk arról, hogy milyen lenne egy fenntarthatóbb világ. Kínában a járvány miatt több ezer ember került karanténba, értelemszerűen így ők dolgozni és közlekedni sem tudtak. Ez pedig drámai változást hozott: drasztikusan csökkent a légszennyezés a leálló gyárak és áruszállítás, valamint a csökkent közlekedés miatt, de ugyanez történt Olaszországban is. És ez még a műholdas felvételeken is látszik.

Talán megérezzük, hogy mennyivel minőségibb lenne az életünk egy tisztább levegőjű városban. És így talán gyakrabban pattannánk biciklire vagy választanánk a tömegközlekedést. Sőt, talán még az ipari teljesítmény visszafogását is követelnénk a politikusainktól épp úgy, ahogy egyéni fogyasztáscsökkentésünkkel is tennénk ezért.

De!

De ehhez kellünk mi is. Kellünk mi is, hogy a szeretetet, a türelmet, a támogatást, a kapcsolódást erősítsük. Hogy meglássuk az örömöket az ürömben, hogy beszélgessünk másokról, hogy vigyük hírét ezeknek a gondolatoknak.

A Julka Csapata

The post “Megtanulunk újra kapcsolódni” – járvány más szemmel appeared first on Julka Webshop.

A türelem rózsát terem…

…tartja a mondás és bármilyen bosszantó is ez, azt kell mondjam, hogy a legjobb érzékenyítés a türelem. Nagyon sokat segít a kommunikációban és a konfliktusok kezelésében, ha türelmes vagy a másikkal és nem kell azt éreznie, hogy rá akarod erőltetni az életmódodat, gondolataidat. Cserébe viszont kérheted, hogy ő is legyen türelmes veled.

Egyes szám, első személy

Beszélj magadról, alkalmazd az “én-kommunikációt”. Mondd el a másiknak, hogy TE hogy érzed magad, milyen félelmeid, aggodalmaid vannak, ami miatt úgy érzed változtatnod kell. Fontos, hogy ne arról beszélj, hogy a másik miért nem veszi észre a problémákat, miért nem néz velük szembe, hanem magadról, a saját érzéseidről kommunikálj. A hibáztatás ellehetetleníti egymás megértését és nagy valószínűséggel csak ellenállást szül.

Örülj!

Szerintem nagyon fontos, hogy a körülötted élők azt lássák, hogy ez jó. Hogy jó így élni! Természetesen ehhez az kell, hogy te is meglásd az örömöket, élvezd a megtett lépéseidet a hulladékcsökkentés irányába, okozzon örömet a termelői, vegyszermentes élelmiszer, a kisebb, de fenntartható ruhatár és a többi. Ha sugárzik rólad az, hogy szereted az életed, hogy a fenntarthatóságra törekvés nem szenvedés, akkor sokkal vonzóbb alternatíva lesz ez az életmód.

Ide tartozik, hogy beszélj is erről! Ne csak a félelmeid, a bolygónk jövője miatti szorongásod, hanem az örömeidet is oszd meg másokkal. Meséld el, hogy….

• mennyire jó, hogy a fogyasztásod csökkentése miatt több pénz marad a pénztárcádban.
• hogy ezt a pénzt élményekre (pl. belföldi utazások) tudod váltani vagy minőségibb élelmiszerre, öltözetre.
• Sőt, akár felvetheted azt is, hogy a fogyasztás csökkentésével oda is el lehet jutni, hogy több időnk legyen egymásra, hiszen ha kevesebből megélünk, akkor kevesebb keresettel is beérhetjük. (ITT olvashattok egy családról, akik élő példa erre.)
• kevesebb tárgyad van, de azt könnyebb rendben és tisztán tartani.
• illetve bármilyen pozitív megélést, ami a zero waste-tel lépet be az letedbe.

Edukálj!

Sokszor az ismeretek, a tudás hiánya is eredményezi a környezetünk passzivitását. Természetesen ilyenkor is fontos, hogy hogy fogalmazol! Ne olvasd a másik fejére, hogy “hát te még azt sem tudod, hogy ezt nem lehet újrahasznosítani?!”. Hanem mond el kedvesen, hogy te miért kerülöd az adott csomagolást, terméket, miért gondolod, hogy nem fenntartható – nem újrahasznosítható, messziről szállítják, ezért nagy szén-dioxid kibocsátást eredményez, stb.

A legalapvetőbb meggyőződésekre hatni

Sokszor éppen olyankor érzékenyítjük a leginkább az ismerőseinket, mikor mi magunk sem gondolnánk. Ahhoz, hogy valaki lépni tudjon egy fenntarthatóbb életmód irányába, valójában a legbelső értékeinek és gondolkodásának kell megváltoznia. Ha egy-egy beszélgetés közben felveted, hogy talán nem a pénz, a gazdasági növekedés, a hatékonyság kellene, hogy az egyetlen vagy elsődleges szempont legyen, ha beszélgetsz másokkal arról, hogy a több nem mindig jobb, akkor már rengeteget tettél.

Mutasd meg…!

Hogy mit kell óvni! Vigyél ki minél több embert a természetbe! Hívd el őket sétálni, kirándulni, látogassatok meg egy vadasparkot, mozduljatok ki a természetbe. Baráti, családi programnak is szuper és közben óhatatlanul kapcsolódik a környezeted a természettel, óhatatlanul gyönyörködik benne, fontossá válik a számára.

Ha elolvasol egy-két könyvet a fákról, erdőkről – mint például Peter Wohlleben A fák titkos élete c. lenyűgöző és olvasmányos írását – akkor kirándulás közben akár mesélhetsz is kicsit a többieknek a benneteket körbevevő életközösségekről. Ezekkel az apró, mintegy véletlenül elmesélt történetekkel közelítheted és érzelmileg is bevonhatod a társaságod a természet csodálatos világába, ezzel is motiválva őket egy fenntartható életre.

Ne veszítsd el a hited!

Néha talán lassúnak tűnik a változás, de hidd el a jó példa ragadós! Igazából, ha “csak” annyit teszel, hogy a meggyőződésed szerint éled az életed, nem magyarázkodva, hanem természetesnek kezelve, hogy te másképp gondolkodsz, más életmódot élsz, hatni fogsz azokra, akik körbe vesznek.

A JULKA Csapata

The post Hogyan érzékenyítsd a környezeted az ökológiai válságra? appeared first on Julka Webshop.

Nem elég a hulladékmentesség?

Azt hiszem a blogbejegyzéseink széleskörű témaválasztásai és úgy az egész kommunikáción sugallja, hogy alapvetően a hulladékmentességet nagyon fontosnak tartjuk és egy szuper kezdésnek, ha valaki a fenntarthatóságra szeretne törekedni, de fontosnak tartjuk, hogy a zero waste szemlélete szivárogjon be az élet minden területére és azon túl is csökkentsd a környezetterhelésed. Hogy miért, arról már ITT írtunk nektek.

Lépések, amik szorosan kötődnek a hulladékmentességhez

• A “nemfogyasztás”, minimalizmus – a zero waste kapcsán sokszor előkerül, hogy az a legjobb hulladék, ami nem is kerül be a háztartásunkba. Viszont mivel előbb-utóbb minden hulladék lesz (bár messze nem mindegy, hogy milyen!) , ráadásul a termékek előállítása is nagyon erőforrás-igényes, ezért fontos, hogy tényleg meggondoljuk, hogy mit veszünk vagy épp nem veszünk meg. A minimalizmus azonban csomó szuper hatással lehet az életünkre, ITT sok ilyen példát olvashattok, ITT pedig mi írtunk a fontosságáról.
• Műanyagmentesség – a hulladékmentességnek is vannak irányzatai, vannak, akik nem bánják, ha bekerülnek a háztartásukba a tartós műanyagtermékek, vannak, akik ezeket is kerülik. Ha van kedved, kezdj el kísérletezgetni ezzel is, hiszen a műanyag, az műanyag, még ha tartós is, lehetnek hátrányai az alkalmazásuknak.
• Újrahasználat – aki hulladékmentesítésre törekszik, az valószínűleg már túl van ezen a lépésen, de ebben is mindig lehet fejlődni. Gondolunk itt a ruhacserére, használt termékek vásárlására, betétdíjas termékekre, szürkevíz-használatra, javíttatás, stb.
• Pálmaolajmentesség – aki kapcsolatba kerül a zero wasttel, azt nem kerülheti el a pálmaolaj problémája sem. Erről a témáról is írtunk már ITT és ITT is.
• Slow szépségápolás, natúr kozmetikumok – ezeknek a csomagolása is sokszor jóval fenntarthatóbb és a bőrünk, valamint a környezetünk számára is sokkal egészségesebb. ITT adunk hozzá tippeket.

Ha tovább csökkentenéd a környezetterhelésed…

• Second hand, természetes alapanyagú ruházkodás – Még egy körrel tovább tartani a ruhákat a körforgásban, olyan öltözéket választani, aminek a gyártása és életútja végén a hulladékká válása minél kevesebb problémát okoz. Erről Mengyán Eszternél, a HolyDuck blogon olvashattok még többet.
• Vegyszermentes háztartás – nem csak saját egészségünk megóvása érdekében, hanem a vízi életközösségek miatt is nagyon fontos, hogy erős vegyszereinket természetbarátabb alternatívákra cseréjük. Hiszitek vagy sem, a mosószóda, a szódabikarbóna, az ecet vagy éppen a só épp olyan jól tisztít, mint a színes-szagos bolti készítmények!
• Környezetkímélő technológiák előnyben részesítése – Természetesen nem mindig tudjuk vásárlás nélkül megúszni a dolgokat, sőt, nem is mindig sikerül használtan beszerezni, amit keresünk, ilyenkor érdemes odafigyelni a gyártási körülményekre, az energiahatékonyságra, arra, hogy milyen hulladék lesz a termékből végül, stb, hogy kicsit javítsunk a helyzeten.

Váltás természetközelibb életre

• Komposzt wc – Talán elsőre riasztónak tűnik, pedig egy nagyon jól működő kis találmány, ami akár házilag is elkészíthető, szagtalan és szuper tápanyaggá alakítja a trágyánkat.
• Saját termesztés, mélymulcsos, notill kertgazdálkodás – Ha érzel magadban affinitást, szívesen ennél olyan élelmiszert, aminek eredetét maximálisan ismered (hiszen magad termelted :)), szeretnél egy kicsit közelebb kerülni a természet körforgásához, megtapasztalni az élelmiszertermelés örömeit és nehézségeit, akkor érdemes belevágnod. Akár egész kicsiben, akár nagyobb léptékben, amihez erőt érzel. ITT találsz segítséget ahhoz, hogy hogyan kezdj bele.
• Élettereden zöldfelületek növelése – Ha nincs lehetőséged saját kertben kertészkedni, akkor lehet, hogy neked találták ki a közösségi kerteket. De akár össze is foghattok a szomszédaiddal és megpróbálhatjátok elérni, hogy az önkormányzat segítségével növeljétek a zöld felületeket, ültessetek fákat, hozzatok rendbe/óvjatok meg parkokat, de éppen egy társasház tetejét is kizöldíthetitek vagy a balkonodat is megtöltheted növényekkel.
• Élővilág támogatása a portádon (rovarok, madarak, hüllők, kétéltűek, emlősök) – Arról, hogy hogyan segítheted a méheket már ITT írtunk, de az ún. rovarhotelek más élőlénye számára is nagy segítséget jelentenek. Ahogy a madáretetők, -itatók kihelyezése, gally kupacok meghagyása, kerted benépesítése növényekkel is.
• Passzív vagy aktív házak építése, természetes építkezés, felújítás – ennek előnyeiről és lehetőségeiről szintén írtunk már nektek ITT.
• Komposztálj! – Hogyan? Miért? Olvasd el ITT!

Mi az, amit megeszel?

• Arról, hogy miért fontos a helyi és szezonális alapanyagok előnyben részesítése, ezáltal a termelők támogatása már sokszor írtunk nektek. Legutóbb például ITT beszélgettünk a szezonális étkezés előnyeiről. A helyi termelők támogatása nem csak a gazdaság lokalizálása, hanem az élelmiszereink utaztatásának csökkentése. Így az ökolábnyomuk csökkentése miatt is fontos. Ebben segítségetekre lehetnek a közösségi gazdaságok is.
• Emellett kiemelten fontosnak tartjuk, hogy ha tehetjük ökológiai gazdálkodásból származó ételt fogyasszunk. Hiszen ilyenkor biztosak lehetünk abban, hogy a gazdálkodó nem használ veszélyes vegyszereket, szelídebben tartja az állatait, jobban vigyáz a talajára, stb.
• Húsfogyasztás csökkentése. – Bár mi alapvetően nem értünk egyet az állati termékek teljes kiiktatásával az életünkből, de fontosnak tartjuk, hogy a jelenlegi mértéktelen húsfogyasztásunkat csökkentsük.

Mindig van hová fejlődni

• Közösségi gazdaság, tárgymegosztás – Ennek fontosságáról ITT már írtunk nektek.
• Gazdaság lokalizálása – A helyi termékek előnyben részesítésével sokkal tudod csökkenteni a környezetterhelésed. Nem csak az élelmiszereink, tárgyaink, alapanyagaink által megtett, hatalmas (szén-dioxid és egyéb szennyező anyag) kibocsátást tudnánk számottevően csökkenteni. Hanem etikusabbá és ökologikusabbá is tenné a gazdasági folyamatainkat.
• Repülőmentesség – A repülés az egyik legnagyobb olyan szennyezési forrás, amiből származó ökológiai lábnyomunkat viszonylag egyszerűen csökkenthetjük. Tapasztalat, hogy nem muszáj messzire utazni ahhoz, hogy csodákat lássunk és nagyon jól érezzük magunkat!
• Segíteni a népességcsökkenést szelíd módszerekkel. – Támogatni a fogamzásgátló szerek elterjedését és a nők oktatását, tanítását, valamint a jogaik szélesítését. – A népesség növekedés nagyon érzékeny téma, amiről csak nagyon érzékenyen szabad beszélni, de nagyon fontos, hogy megtegyük. A globális problémák enyhítése kapcsán megkerülhetetlen, még ha közvetlenül nem is a te környezetterhelésed csökkenését idézi elő.

És végül…

Hallasd a hangod, edukálj másokat is!

Reméljük tudtunk segíteni, hogy tovább csökkentsd a környezetterhelésed és egy egyszerűbb, de egészségesebb élet felé tegyél lépéseket. További tartalmakért kövess minket Instagramon és Facebookon is!

The post Mit tehetsz egy szebb jövőért? appeared first on Julka Webshop.

Hogyan született meg a #receptrovat?

Azért hívtunk életre, mert azt éreztük saját magunkon, hogy bár elkötelezettek vagyunk a szezonális étkezés iránt, a hagyományos, családjainkból, szüleinktől hozott receptek nem illeszkednek ehhez a ritmushoz. Ezért, hogy magunk is tudatosabbak legyünk ebben és nektek is segítsünk abban, hogy minél szezonálisabban tudjatok étkezni, rendszeresen hozunk nektek recepteket idén, inspiráció gyanánt.

Miért fontos szezonálisan étkezni?

? A szezonális élelmiszer nagyobb eséllyel származik helyi, magyar termelőtől, vagyis nem utaztatták sok száz vagy akár ezer kilométert ahhoz, hogy a tányérodra kerüljön. Így a szén-dioxid lábnyoma is kisebb lesz.
? Az egzotikus élelmiszereket gyakran túlcsomagolják, erős növényvédő szerekkel kezelik, hogy biztosan épségben érjenek ide.
? Sokszor mesterségesen érlelik a távoli országok terményeit, mert ha éretten szednék le, a szállítás hosszadalmassága miatt megromlanának útközben.
? Megtörténhet, hogy szezonon kívül ugyan, de Magyarországon termesztenek meg bizonyos zöldségeket. Például nagyon gyakran paradicsomot. De ez rengeteg energia felhasználással jár, ugyanis ilyenkor fűtött fóliasátrakra, mesterséges fényforrásokra, műtrágyákra van szükség, hogy a növényt felneveljék.
? Az idényjellegű élelmiszer hazai származása nem csak az élelmiszer által megtett kilométerek csökkentése miatt fontos. Hanem a hazai kisgazdaságok támogatása miatt is.

Honnan tudhatod, hogy mi szezonális?

A Felelős Gasztrohős Alapítvány szuper-jófej módon összegyűjtötte minden hónapra, hogy mikor éppen milyen alapanyag szezonális ezt ITT megtalálod. De hidd el, hogy előbb-utóbb magad is belerázódsz és magadtól is tudni fogod, éppen mi szezonális. Addig meg letöltheted a Felelős Gasztrohős applikációját is, ami akár vásárlás közben is segít eligazodni.

Hol juthatsz idény élelmiszerekhez?

A legtöbb szupermarketben vagy kisboltban is találhatsz szezonális zöldségeket-gyümölcsöket, de a legjobb, ha közvetlenül a termelőtől vásárolsz. A piacokon egyrészt sokkal több mindent tudsz csomagolásmentesen, a saját szütyőidbe megvenni. Másrészt beszélgethetsz a termelőkkel, illetve közvetlenül hozzájuk jut a pénzed, így nagyobb megbecsülést élvez majd a munkájuk.

The post Miért egyél szezonális élelmiszert? appeared first on Julka Webshop.

Mi az a talaj?

A talaj a földkéreg legkülső, laza, termékeny rétege. A csodálatossága azonban ott kezdődik, hogy nem csak nagyon apró, icike-picike kőzetdarabokból áll, hanem szerves anyagból, mégpedig humuszból. A humusz pedig olyan csoda, amit még nem értünk teljesen. Nincs rá kémiai képlet, nem tudjuk a pontos összetételét. Annyit tudunk mondani róla, hogy “sötét színű elegy”. Azt azonban tudjuk róla: nélküle nagy bajban lennénk. Na, jó, azért még tudunk róla egyet s mást, például azt, hogy a talajba került szerves anyagból keletkezik, rengeteg élőlény segítségével. Ott vannak először is a giliszták és egyéb nagyobb testű lebontók, akik nagy falatokat harapnak ki a földfelszínre kerülő növényi maradványokból, megemésztik, majd kikakilják őket. Közben a víz is sok fontos anyagot mos ki a növényi maradványokból a talajba. Aztán jönnek a mikroorganizmusok, gombák és bacilusok, és ők kezdenek dolgozni a megemésztett és kikakilt, valamint az ott maradt növényeken. Persze mindenféle bonyolult folyamat is történik, oxidáció, hidrolízis és számtalan kémiai reakció. Ennek a végeredménye lesz a föld, amin állunk.

Tudtad, hogy a lehulló falevelek nem csak a szárazföldön hasznosulnak, hanem a vizekbe (patakokba, folyókba) kerülve az abban élő mikroorganizmusoknak is szénforrást és energiát biztosítanak?

Miért olyan fontos?

A talaj ásványi része épp úgy nélkülözhetetlen tápanyagokat biztosít a benne élő növények számára, mint a humusz. De a humusz nem csak tápanyagok biztosít, hanem javítja a talaj szerkezetét, így könnyebben tudnak nőni benne a növények, valamint a levegő-, víz- és hő-háztartására is jó hatással van, ami szintén segíti a növények fejlődését. A növények pedig, amik benne élnek számtalan ún. ökoszisztéma-szolgáltatást nyújtanak nekünk, ami nélkül nehezen boldogulnánk. Megkötik a szén-dioxidot és oxigénné alakítják, párologtatnak, árnyékolnak, élelemmel látnak el bennünket, megfogják a szelet, élőhelyet biztosítanak számunkra és szebbé teszik a világunkat. Talaj nélkül viszont nem lennének növények sem.

Talaj – növény kapcsolat

Van még valami, amit nagyon fontosnak tartok elmesélni. A növények sokat köszönhetnek a talajnak: élőhelyet, amiben nőhetnek, tápanyagokat, vizet, levegőt, ami szintén megbújik a talajrészecskék között. Azonban a növények is sok mindent adnak a talajnak. Gyökereikkel sűrűn átjárnák a talaj felszínét, ami megfogja a talajrészecskéket, a lehulló levek, elszáradt növényi részek takarják a talajt, így a szél és a lezúduló csapadék nem tudja elhordani azt. Majd miután elpusztulnak, a lebontó állatkák segítségével ők maguk is talajjá, humusszá alakulnak. Számomra olyan megható, ahogy a természetben minden mindennel összefügg és együtt-él. Szó szerint. Csak együtt tudnak élni. Nincs egyik a másik nélkül. Persze, versengenek is egymással az élőlények, de mégis… Egy hálózatot alkotnak, ahol mindenki mindenkivel össze van kötve. És ennek a hálónak mi is a részei vagyunk.

A titkos összetevők 

A folyamatban hatalmas szerepe van a lebontó szervezeteknek a gilisztáktól kezdve a mikroorganizmusokig mindenkinek. A talaj ugyanis rengeteg élőlények ad otthont a növényeken túl is.

1 gramm talajban több milliárd mikroba él! Hát nem csodálatos!?

Ezek a mikrobák és egyéb talajlakó állatok számtalan funkciót töltenek be, de én most csak egyet emelnék ki. Az egyik legszebb kapcsolat szerintem a talaj mikrobái és a növények között van. Köztudott, hogy a növények a fotoszintézis során cukrokat állítanak elő, ebből építik fel saját testüket. Azonban azt kevesen tudjuk, hogy a gyökerük környékén élő milliárdnyi ki mikrobának is juttatnak belőle, akik a növényektől kapott cukrot, azaz energiát, arra fordítják, hogy egészséges talajt építsenek.

A talaj rengeteg szenet tárol

A bioszférában öt nagy szén tározót találunk: a növényeket, az óceánokat, a fosszilis energiahordozókat, a légkört és a talajt. A talaj azonban nem csak a humuszban tárol rengeteg szenet, hanem a növényi és állati légzésnek köszönhetően a szén-dioxid koncentráció is jelentős a talaj pórusaiban, azaz a szilárd részecskék közötti résekben. Így tehát, amikor a talajt pusztítjuk, nem csak hogy azt a közeget romboljuk, amiben a élelmünk terem, ezzel csökkentve a mennyiséget és rontva a minőséget, amit egységnyi területen megtermeszthetünk, hanem rengeteg szén-dioxidot is juttatunk a levegőbe, így fokozva az üvegházhatást.

Hogyan romboljuk a talajt?

A talaj rombolását más néven eróziónak nevezzük és három fő oka lehet. A víz, a szél és a mezőgazdasági művelés. De hát a víz és a szél természetes nem? De igen, az egész erózió természetes folyamat, de a mértéke nagyon nem mindegy és jelenleg túlságosan is nagy ütemben zajlanak ezek a folyamatok. Azzal, hogy irtjuk az erdőket, felszántjuk a gyepeket, megszüntetjük azt a természetes növénytakarót, ami korábban megóvta a talajt, nagy mértékben segítjük elő a talaj pusztulását. Nézzük a harmadik tényezőt! Most biztos az jár a fejetekben, hogy “A mezőgazdasági művelésre szükségünk van! Nem hagyhatjuk abba!” Természetesen szükségünk van a mezőgazdaságra, de itt sem mindegy, hogy hogyan csináljuk. Számtalan módszer létezik, amivel óvhatjuk a talajainkat a kiskertjeinkben épp úgy, ahogy a szántóföldön. Ilyen például a mulcsolás, a direktvetés, a takarónövények alkalmazása, a forgatás nélküli talajművelő eszközök használata.

Mit tehetsz te?

Azt gondolnánk, hogy ez egy olyan probléma, amire mi, átlag emberek nem tudunk hatással lenni. Pedig dehogynem! Lássuk csak, hogyan!

1. Kerüld azokat a termékeket, amik olyan összetevőket tartalmaznak, amelyeket esőerdők helyén, távoli országokban termesztenek! Kerül a pálmaolajat, a kókuszolajat, a shea-vajat, kerüljön csak ritkán, ünnepekkor banán, narancs, citrom az asztalra, hiszen ezeket is sokszor olyan ültetvényeken termesztik, amelyek helyén egykor erdők nőttek vagy sztyeppék virultak!
2. Vásárolj szelíd mezőgazdálkodásból származó termékeket! Keresd azokat a kistermelőket, akikről tudod, nem esőerdők helyén termesztett szóján nevelik fel az állataikat, akik talajmegújító mezőgazdálkodást folytatnak, szántóföldön vagy legelőn vagy akár is-is.
3. Ha kertészkedsz otthon, felejtsd el a feketére kapált sorközöket! Mulcsolj, takard a talajt, sose hagy üresen! Óvd, szeresd!
4. Komposztálj!

És ami a legfontosabb, amit mindannyian megtehetünk: beszélünk róla, másokhoz is eljuttatjuk az információt! Úgyhogy, ha tetszett a cikk, oszd meg ismerőseiddel!

The post A talaj – amin nem csak állunk, élünk is appeared first on Julka Webshop.

A kényelem áthatja az életünk

Fotelból kapcsolgatjuk a televíziót, mikrohullámú sütőben percek alatt dobjuk össze a vacsoránkat félkész ételekből, fél nap alatt teszünk meg olyan távolságokat, amik megtételéhez nem is olyan régen még napok, akár hetek kellettek, számítógép ellenőrzi, hogy helyesen írunk-e, néhány adatunk megadása után kidobja a számunkra legmegfelelőbb hitelkonstrukciót, mozgólépcsők szállítanak minket föl s alá a metróban vagy az áruházakban. De vajon valóban kényelmes az életünk?Aligha. Folyton folyvást rohanunk, nem érünk rá meghallgatni egymást, kapkodva vásárolunk be, futunk a busz után, úszik a háztartás, hónapok óta nem beszélgettünk öt percnél hosszabban a barátainkkal, csak futunk, futunk, loholunk az életünk után.

A kényelmi technológiák valódi ára

A kényelem és az azt biztosító technológiák valódi ára súlyosabb, mint gondolnánk. A gépeink előállítása – legyen szó telefonról, hűtőgépről, autóról vagy mosogatógépről – szén-dioxid-kibocsátáshoz, szennyezéshez, vegyi szennyeződéshez, és persze az erőforrások kimerüléséhez vezet. Nem beszélve azokról a kihaló fajokról és/vagy populációkról, amelyek életterének felszámolását az eszközeinkhez szükségek anyagok kitermelése okozza. A bányákban, a gépsorok mellett dolgozó emberekről, vagy épp azokról, akiknek az otthona a bányák közelében, az erőforrás lelőhelyek felett van, még nem is tettünk említést, ahogy gépeink szállítása, használata, majd hulladékká válása okozta problémákról sem. De ezeket a problémákat nem észleljük közelről, hiszen a legtöbbször tőlünk nagyon távoli országokban zajlanak a folyamatok.

De ha kicsit figyelünk, mégis a bőrünkön érezzük a hatásukat

Lehetne szólni az időjárási anomáliákról, a hazánkban is tapasztalható, klímaváltozáshoz köthető jelenségekről, de most első sorban nem erre gondolok. Hanem arra, hogy mikor ezeket a kényelmi megoldásokat választjuk – elszegényedik az életünk. Kényelem több lesz benne, ugyanakkor kevesebbet mozgunk, kevesebbet vagyunk a szabadban, egészségtelenebb ételeket eszünk, melyeknek nem ismerjük meg a valódi ízét, csak az aromák, ízfokozók, a cukor és a só gerjesztette mesterséges élvezeteket. Minél többet kapcsolódunk egymáshoz az online világban, annál kevesebbet a valódi élethelyzetekben. Nem ismerjük, hogy honnan jön az élelmünk, nem beszélgetünk a termelővel a piacon, csak egy mogorva kasszás csippantja le a kártyánkat kifelé menetek az üzletből: szerencsések lehetünk, ha egy “Jó napot!”-ot odamorog vagy ha kifogunk egy jobb kedvű eladót. Persze nem hibáztathatjuk, mi sem szívesen lennénk a helyében, hiszen végtelenül unalmas és monoton munkát végez. De miért? Hogy ő is megvehesse a kényelmi termékeket – ahogy még sok millióan pörögnek ebben a mókuskerékben.

Kinek a hibája?

Valójában mind erre vagyunk kíváncsiak, nem? Találni szeretnénk egy felelőst, akire dühösek lehetünk, akire mutogathatunk: miatta nincs jövője a gyermekeinknek. Nos, én nem tudok felelőst mutatni, nem is hiszem, hogy lenne ilyen. Mind felelősek vagyunk, még ha különböző módokon is. És első sorban nem azért, hogy hogy jutottunk ide, hanem azért, hogy hogyan lesz a továbbiakban. De azért nézzük meg mégis egy kicsit azt, hogy mi okozza mindezt – a kényszeres fogyasztást, a kényelem-függésünket és a többit -, mert ez segíthet abban is, hogy hogyan alakítsuk át a jelenlegi rendszert.

A fogyasztásra ösztönzés

Igen, a reklámok. Legyenek azok óriás plakáton vagy a influencerek posztjaiban, tévében vagy buszmegállóban, nyomtatott újságban vagy online magazinok felületein elhelyezve. Nem telik el úgy óra az életünkből, hogy ne érjenek minket különböző hatások, sőt, tovább megyek, manipulációk. Észre sem vesszük, hogy lassacskán egyre több mindenről érezzük úgy: elengedhetetlen az életünkhöz. És itt van a kutya elásva. Tényleg úgy érezzük, hogy szükségünk van rá. Nagyon tudatosnak kell lenni ahhoz, hogy különbséget tudjunk tenni a valódi és a mesterségesen generált szükségleteink között. Vajon hány kényelmi termék található az otthonainkban, amikre nincs is igazán szükségünk?

Evolúciós, történelmi örökségünk

Nem rég olvastam egy könyvben, hogy feltételezések szerint azért fogyasztunk sok édességet, azért állunk meg nehezen egy kocka süti után, mert vadászó-gyűjtögető korunkban a cukornak egy legfontosabb forrása volt: a jó érett gyümölcsök. Ezek gyorsan megrohadtak, elették előlünk más, ügyesebb állatok, stb, szóval nem lehettünk biztosak benne, hogy még holnapra is a fán lesznek, ha ott hagyjuk őket. A legjobb megoldás ez volt: minél többet enni belőle. És bár ezek az idők már elmúltak, ez az ösztön olyan mélyen kódolt bennünk, hogy ez irányít bennünket még ma is, amikor egy tepsi süti fölött állunk. Talán hasonló folyamat játszódik le bennünk a kényelem kapcsán is. Valamint azt is látni kell, hogy korábban a csoportok összetartása nélkülözhetetlen volt a túléleshez. Ehhez pedig alkalmazkodni kellett a csoport többi tagjához. És bár ma már nem függünk olyan közvetlenül egymástól, mint korábban, az ösztön még nem veszett ki belőlünk: alkalmazkodni a bevett szokásokhoz. De beszülhetünk a rivalizálás – szintén mélyen kódolt – bennünk élő jellemvonásáról, amely a státuszszimbólumok kialakulásához és így a fogyasztás növekedéséhez is sokat hozzátesz. De ha csak az elmúlt évszázad háborús idejeire és az azt követő rendszerek nélkülözésére gondolunk: a sok-sok szűkölködés után sokan kompenzálnak – teljesen érthető módon.

Pótcselekvés

Egyre többet beszélünk a társadalom atomizálódásáról, ennek káros hatásairól, sőt, azt is kezdik pedzegetni, hogy mi van, ha a depresszió és társai, azaz

“a mentális betegségek nem rendellenességek, hanem teljesen természetes reakciók arra a világra, amit kialakítottunk magunknak?”

Mindezzel arra akarok utalni, hogy egy olyan világban élünk, ahol nagyon sok mentális, pszichológiai, szociális igényünk nem elégül ki és ezeket különböző módokon pótolni próbáljuk, hogy enyhítsük a bennünk keletkező feszültséget. Azaz valóban kialakulnak függőségeink. Alkohol-, dohány-függőség, drog-fogyasztás, de nem kell feltétlenül ilyen szélsőséges esetekre gondolnunk. Képernyő-függés, túlfogyasztás, impulzusvásárlás, (videó)játékfüggőség és társai.

Felgyorsult, egészségtelen tempót diktáló világunk kényszerít arra is, hogy látszatmegoldásokat válasszunk: félkész ételek, okos-házak, automatizált öntözőrendszer a kertbe, autózás, házhoz szállítós bevásárlás és a többi.

Nem tudjuk, hogy lehetne másképp

A fentiek értelmében én azt gondolom, hogy valójában nem vagyunk kényelem-függők, csak nem tudunk róla: választhatnánk mást is. Természetesen nincs könnyű dolgunk, ha kicsit lassítani akarunk, kevesebb technológiával akarjuk megoldani az életünk, hiszen mind ebben a világban élünk, nem tudjuk teljesen kivonni magunkat az általa diktált tempóból. De egy kicsit azért tehetünk ellene. Hozhatunk tudatos döntéseket arról, hogy limitáljuk a technológiai eszközöket az életünkben, korlátozzuk a családunkba bekerülő telefonok, számítógépek számát, nem vásárolunk televíziót. Lift helyett felsétálhatunk a harmadik emeletre, biciklizhetünk vagy tömeg-közlekedhetünk a munkahelyünkre, járhatunk piacra vásárolni, főzhetünk otthon közösen, választhatunk kézműves termékeket. Dolgozhatunk kevesebbet, kevesebb pénzért, hogy több időnk legyen, hiszen ha kevesebbet fogyasztunk, kevesebből is megélhetünk. A kényelmi technológiákat pedig csak ott alkalmaznánk, ahol valóban a robotolást csökkentik.

The post Kényelem-függőség – valóban a rabjai vagyunk? appeared first on Julka Webshop.